Nyáry Krisztián az irodalomról, a cancel culture-ről és a mélyolvasás hiányáról.
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, akit sokan „influencer irodalomtörténészként” emlegetnek, saját sikerét nem szakmai rátermettségnek, hanem kommunikációs érzékének és szerencsének tulajdonítja. Behumi Dóri és Veress Dóra látta vendégül a radiocafé Kettes számrendszer című műsorában, ahol szó esett a cancel culture-ről, a mélyolvasás hiányáról és arról, miért nem szabad morális szűrőn át nézni a művészetet.
Bulvár vagy szórakoztató ismeretterjesztés?
Nyáry Krisztián írásai nem unalmas életrajzokról vagy életművekről szólnak, hanem híres emberek magánéletéről és emberi történeteiről. Itthon sokan ezt bulvárnak tartják, ő maga inkább szórakoztató ismeretterjesztésnek nevezi. A Líra csoport kreatív igazgatójaként emellett a magyar irodalom népszerűsítéséért is sokat tesz, a közösségi médiában pedig olyan közönséget ér el, amelyet más irodalomtörténészek nem.
Cancel culture: el kell választani az alkotót a művétől
A cancel culture jelenség kapcsán Nyáry határozott álláspontot képvisel: az alkotók gyarlóságait el kell választani a művészetüktől. „Milyen jó lenne, ha csak a jó emberek tudnának tehetségesek lenni” – mondja, és rámutat: ha morális szűrőn át néznénk a magyar kultúrtörténetet, az alkotók egyharmadát „ki kellene dobni”, és ezzel rengeteget veszítenénk. Példaként Ezra Pound amerikai költőt említi, akinek versei tankönyvekben szerepelnek, de náci múltja miatt utcát nem neveznek el róla. Szintén megemlíti a francia Louis-Ferdinand Céline-t, aki szintén tananyag, de az utcákon nem találkozni a nevével. Van életmű és van életrajz – és ezeket szerinte szét kell választani.
Olvasunk, de nem elég mélyen
A könyvolvasás visszaszorulásával kapcsolatban Nyáry árnyalt képet fest. Ma is rengeteg betűt fogyasztunk naponta, jóval többet, mint Shakespeare korában egy egész életen át. A probléma a minőséggel van: a digitális pásztázó olvasás helyett a mélyolvasás hiányzik. Ez a fókuszált olvasás tartja karban az empátiát, a kreativitást és az intelligenciát – az agy egyfajta „testedzése”. Kutatások szerint a rendszeresen olvasók körében látványosan kisebb a demencia aránya.
Hogyan térjünk vissza a könyvekhez?
Nyáry gyakorlati tanácsokat is ad: elég napi 20 perc fókuszált olvasással kezdeni, ami hamar addiktívvá válhat. Nem kell erőltetni a nem tetsző könyveket, nyugodtan le lehet tenni, ha nem jön be. Könnyedebb művek, krimi, versek és novellák is egyenrangú belépők – utóbbiak egyébként szerinte alulértékeltek a magyar kultúrában. A legfontosabb azonban a szülői példa: azok a gyerekek, akiknek sokat olvasnak vagy mesélnek, minden tantárgyból jobban teljesítenek, még matematikából is.
Az írói munka magányossága
Nyáry Krisztián jelenleg a Jókai Sétány 200 című előadásával járja az országot Bősze Ádám zenetörténésszel és Bach Kata színésznővel, Jókai Mór zenei és magánéleti kapcsolataira fókuszálva – beleértve Petőfi Sándorral való barátságát és szakításukat. Készülő könyve a magyar identitás 19. századi kialakulását vizsgálja: hogyan váltak hungarikummá az Alföld, a Balaton vagy a magyar konyha jellegzetességei. Záró gondolata is elgondolkodtató: az írói munka magányos és szigorú önfegyelmet igényel – a kávéházi írás romantikus legendája pedig leginkább az írók által gondosan megkomponált előadás volt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Nyáry Krisztián: Magyar író, irodalomtörténész, a Líra csoport kreatív igazgatója. Ismert közösségi médiás jelenlétéről, amellyel széles közönséget vezet be az irodalom világába.
- Líra csoport: Magyar könyvkereskedelmi és kiadói vállalat, Magyarország egyik legnagyobb könyvhálózata.
- Cancel culture: Az a társadalmi jelenség, amelynek során közismert személyeket múltbeli tetteik vagy nézeteik miatt nyilvánosan bojkottálnak vagy kizárnak a nyilvános életből.
- Mélyolvasás: Fókuszált, elmélyült olvasási mód, amely szemben áll a digitális pásztázó olvasással, és amely az empátia, a kreativitás és a kognitív képességek fenntartásában kulcsszerepet játszik.
- Ezra Pound: Amerikai modernista költő, akinek náci szimpátiái ellenére versei a világirodalom tananyagának részét képezik.
- Louis-Ferdinand Céline: Francia író, akinek antiszemita nézetei ellenére regényei irodalmi kánonba kerültek.
- Jókai Mór: A 19. század egyik legjelentősebb magyar regényírója, akinek születési évfordulójához kapcsolódik Nyáry aktuális előadássorozata.
