Nem csak a fővárosban lehet nagy fesztivál
A VeszprémFest története megmutatja, hogyan lehet egy kisvárosból nemzetközi szinten is észrevehető kulturális helyet építeni.
Mi a közös egy nyári koncertben és egy rádióműsorban?
Behumi Dóri saját zenekaráról, a színpad mögötti láthatatlan munkáról és a női előadókra nehezedő plusz teherről.
Nem sima memoárkötet, hanem az ezredforduló lenyomata
Az Utazás a kegyetlenbe című könyve kapcsán Szűcs Krisztián arról beszélt: dal, emlék és korszak hogyan áll össze személyes történetté.
Színész a díszletek mögött
Mészáros András a Kettes számrendszerben beszélt pályakezdéséről, a bokszról és arról, mit visz haza a színész a próbáról.
Nem szól ránk a karmester
Néha kiborul a karmester, és az árokban landol a pálca, de ha jó a közös munka a zenekarral, akkor gurul a bőrönd a reptéri mozgójárdán.
A táncház, mint élményt adó találkozási pont
Reneszánszát éli a táncház, akár a diszkóval is párhuzamba lehet állítani, a tánc mégis a legkisebb testvér a műfajok között.
A görcs, ami nevet adott – Debreczeni Ferenc pályája és az Omega titkairól
Hogyan lett a szaxofonból klarinét, a klarinétból dob – és hogyan viszi tovább a dobos az Omega örökségét?
Mediterrán kert, 100 éves olajfa és Kerékgyártó István szatirikus prózavilága
Kerékgyártó István író a mediterrán kertjéről, kaposvári gimnáziumi éveiről, az irónia és cinizmus különbségéről, és készülő kötetéről.
Nyáry Krisztián: „Sajnos nem csak a jó emberek tehetségesek”
Nyáry Krisztián az irodalomról, a cancel culture-ről és a mélyolvasás hiányáról.
Szimler Bálint filmje, a Fekete pont a magyar iskolarendszer tükre
Szimler Bálint Fekete pont című filmje a magyar iskolarendszer kritikája – személyes élmény, fesztiválsiker és improvizáció. De a fő témája nem csak magyar, a külföldi közönségnek sem idegen.
