Néha kiborul a karmester és az árokban landol a pálca, de ha jó a közös munka a zenekarral, akkor gurul a bőrönd a reptéri mozgójárdán.
Rácz Márton zeneszerző, karmester volt a Kettes számrendszer vendége. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjeként öt év alatt eljutottak 9 ezertől 20 ezer fizető nézőig. Emellett száznál is több koncertet játszanak egy évadban. Lenézett musicalekről, a római dialektus csapdájáról, az 50 alatti „pelenkás” és 50 feletti érett karmesterek legendájáról is mesélt a műsorvezetőknek, Behumi Dórinak és Veress Dórának, és a radiocafé hallgatóinak.
Színházból a szimfonikusokhoz
Rácz Márton színházakban kezdte a szakmát. Először a Miskolci Színházba szerződött betanító karmesternek, a Miskolci Operafesztiválon is dolgozott musicaleken, operetteken, operákon. A Sziget fesztiválon is vezényelt rockzenekart egy kortárs opera részeként. Sosem okozott számára belső konfliktust, hogy a musicalt és az operettet egyesek lenézik a szakmából. Szerinte a lényeg az érdekes szemlélet és rendezés, amely által egy, a maga korában divatos műfaj friss maradhat. A zenés színház vezényléséhez ugyanúgy alázat és odafigyelés szükséges. Mégis, idővel Rácz úgy érezte, hogy ez a munka kissé elkopott, elfáradt. Ezután kiszállt a színházi világból és klasszikus zenére váltott. A váltásban szerepet játszott az is, hogy 2005-től 2021-ig vezette az Esterházy-kastély fesztiváljait, koncertjeit, és a karmester kimerítőnek érezte Miskolcon és Fertődön egyszerre helytállni.
Szent tehenek és hosszútávfutás
Magyarországon az alapfokú zeneoktatást a klasszikus zene uralja. Az 1880-as évektől datáljuk a historikus visszatekintés, a „régi szent tehenek” korszakát, ezt megelőzően a zenetörténetben mindenki a saját korának zenéjét játszotta. Napjainkban azért egyre több zeneiskolában lehet népzenét és könnyűzenét is tanulni. Ahol haladnak a korral, ott adott hangszerre – például a gitár esetében – klasszikus és nem klasszikus osztályt is szerveznek, ami fontos, hiszen, ahogy Rácz fogalmaz, a zene nem ért véget a második világháborúnál. Ma már szubkultúrává vált a klasszikus zene, ugyanakkor óriási energiát, hosszútávfutáshoz hasonlatos mentális erőt kell belefektetni a hangszertanulásba. Ezért érezhetik egyesek, hogy nincs elég gyerek, aki zenész szakokra szeretne járni.
Tehetség, szorgalom és ösztön
A műsorvezetők és a karmester szerint a „valósítsd meg önmagad, bármi lehetsz” hozzáállás becsapja a jelenlegi generációt. Nem elég a munkát beletenni, tehetség nélkül annak nincs értelme. Szorgalommal, stressztűrő képességgel pótolni pedig a tehetséget nem lehet, de egy tehetséges ember, aki ezekkel az erényekkel rendelkezik, akár lekörözhet egy még tehetségesebbet, aki nem rendelkezik ilyesmivel. Emellett Rácz többször is tapasztalta, hogy például a vele dolgozó nagy tehetségek sokszor ösztönösek, a fülük és az agyuk alapján meg tudnak valamit csinálni, amit más elemezni, dekódolni próbálna.
A közvetlenség nem hátbaveregetősdi
Hierarchiában is lehet úgy tegeződni, hogy nem tiszteletlen. Rácz ki nem állhatja, ha „lemarcizzák”, főleg egy nagyzenekarnyi ember előtt. Karnagy úrnak szokták szólítani, közben tegezik. Ha mindenképpen a keresztnevét használják, akkor Mártonnak hívják, mert neki ezzel a névvel, és nem a becézett formájával van önazonossága.
Olaszul, ne rómaiul
A karmester igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, miszerint gyakornok volt a milánói Scalában. Arra kért engedélyt, hogy a próbákat hallgathassa ott. Ezt meg is kapta, a szigorú portás mégsem engedte be egy egész napon át, amíg személyesen elő nem került az engedélyt megadó ember. Másfél-két hónapot töltött ott, és tíz hónapot egy másik, római intézményben.
Római tartózkodásának később váratlan következménye lett Rácz szakmai életében a Miskolci Operafesztiválon, ahol a Bohéméletet olaszul kellett betanítania a helyi kórusnak. A nyelvi lektor félrehívta a szünetben és megjegyezte a dialektussal kapcsolatban: „arról volt szó, hogy olaszul énekeljetek, ne rómaiul!” Az olasz spinto énektechnika egyébként akár magyar szövegek előadásánál is jól jöhet. Rácz szerint a legendás tenor, Simándi József ennek köszönhetően tudta még 74 évesen is elénekelni a Hazám, hazám áriát.
Az eredeti nyelv sznobizmusa
Egyes vélekedések szerint az operát mindig eredeti nyelven kell játszani, ha ez megoldható. A karmester úgy látja, ez nagy feladat elé állíthatja a közönséget. Egy eredeti nyelvű előadást be kell tudni fogadni, annak történetére fel kell készülni, bár a mikrofonok, mikroportok sokat segítenek az érthetőségben. Mindenesetre Rácz egyáltalán nem érezte azt, hogy az általa magyar nyelven színpadra állított Puccini-, Verdi-, Mozart- vagy Strauss-művek sérültek volna.
Karmesterek 50 fölött
A szakmában létezik egy olyan felfogás, miszerint egy karmester karrierje 50 fölött kezdődik el igazán: addig csak „pelenkásként” gyakorol. Rácz részben azt gondolja, hogy a mai üzletcentrikus világban ez régimódi hozzáállás, hiszen „nagyobbat szól”, ha valaki fiatalon jut el nagyon magasra. Azonban a karmester egyszer 51 éves korában kapott rendkívül elismerő szakmai dicséretet egy kivételesen jól sikerült előadása után, tehát mégis lehet némi igazságtartalma a régi dogmának. Viszont nem szabad elfeledkezni róla, hogy a valódi zsűri a nézőtéren ülő, több ezer ember.
Guruljon a bőrönd a mozgójárdán
Ha valami nem sikerül, akkor előfordulhatnak karmesteri kiborulások. Készült már Ráczról szúrós, gyilkos tekintetű fotó egy zenekari hiba után, és hajította már a pálcát az árokba előadás alatt, mert olyasvalami történt, ami a színpadnak ártott. A zenekar a reptéri mozgójárda, a karmester pedig a bőröndjét húzó utas – véli Rácz. Ha összejön az együtt szaladás, akkor nyert ügyük van. Rácz és a Gödöllői Szimfonikus Zenekar legközelebb a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában rendezett Viva Italia! operagálán, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megtartott Wonderland musicalbemutatón állnak színpadra. Reméljük, simán fog gurulni a bőrönd a mozgójárdán.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Rácz Márton: Zeneszerző, karmester, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője.
- Gödöllői Szimfonikus Zenekar: 1981-ben alakult zenekar, a Frédéric Chopin Zeneiskola művésztanárai alapították. A kilencvenes években vált kamarazenekarból szimfonikus zenekarrá.
- Viva Italia!: a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában 2026. június 7-én tartott gálakoncert, híres operarészletekkel, mediterrán dalokkal és népszerű slágerekkel.
- Wonderland: Frank Wildhorn és Jack Murphy musicalje az Alice Csodaországban alapján, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2026. július 31-én látható, esőnap augusztus 2-án.




