A paksi fenékküszöb biztosíthatja a hűtővizet kisvizes időszakban is, de a folyó medrére és élővilágára gyakorolt hatása vizsgálatot igényel.
Amikor nyáron rendkívül alacsonyra süllyedt a Duna vízállása, muszáj volt gyors megoldást találni a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátására. A választás egy fenékküszöbre esett, vagyis egy olyan mederbe épített műtárgyra, amely megemeli a vízszintet. Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában arról beszélt: érthető volt a gyors beavatkozás, de a következményeket most kell igazán figyelni.
Miért épült ilyen gyorsan?
A döntés néhány nap alatt született meg. Az extrém alacsony vízállás miatt olyan helyzet állt elő, amikor a hűtővíz biztosítása elsődleges szemponttá vált. A műszaki tervezők rövid idő alatt több lehetőséget is átgondoltak, de nem maradt idő ezek részletes vizsgálatára, így végül a fenékküszöb megépítése mellett döntöttek.
Ez a megoldás a közvetlen célt elérte: kisvizes időszakban is biztosítható maradt a szükséges víz. Ám a kivitelezés gyorsasága miatt nem készült alapállapot-felmérés, amihez a későbbi változásokat pontosan viszonyítani lehetne.
Mit csinál a folyóval egy fenékküszöb?
A fenékküszöbök hatásai nem ismeretlenek: Gruber felhívta rá a figyelmet, hogy Európa és a világ más folyóin is épültek már ilyen műtárgyak, és ezek felvízen, illetve alvízen is változásokat okoznak. A paksi szakaszon az alvízen jelentős medermélyülés is történt, mert a felgyorsuló víz erősen átalakította a medret.
Ha a folyó egy szűkebb sávba kényszerül, az hosszabb távon az élőhelyekre is hat.
Mellékágak, sekély vizes zónák, kisebb élőhelyfoltok tűnhetnek el vagy alakulhatnak át, miközben a folyó egyre inkább csatornaszerűvé válik.
Miért lehet gond az élővilágnak?
Gruber szerint az egyik legfontosabb probléma az átjárhatóság. Egy ilyen beavatkozás akadályozhatja vagy megnehezítheti, hogy a vízi élővilág szabadabban mozogjon a folyóban. Emellett a mederszűkülés miatt csökkenhet az a tér is, amelyet a víz természetes módon életben tart. Ha a hullámtéri kapcsolatok romlanak, a környező területek vízellátása is gyengülhet, ami végső soron a táj kiszáradását erősítheti.
Mi következhet most?
Jelenleg hatósági eljárás zajlik a fenékküszöb ügyében. A WWF álláspontja, hogy szigorú üzemelési feltételekre és rendszeres monitoringra van szükség. Folyamatosan nézni kell, hogyan változik a meder, az áramlás, az élőhelyek állapota, és szükség esetén az üzemeltetés is módosításra szorul.
A hosszabb távú válasz ügyében a szakértő újabb és újabb műtárgyak helyett természetalapú megoldásokat sürgetett: olyan beavatkozásokat, amelyek nagyobb mozgásteret adnak a folyónak, és segítenek helyreállítani kapcsolatát a hullámtérrel és a környező tájjal.
A paksi helyzet így egyszerre figyelmeztetés és lehetőség. Megmutatja, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodásról nemcsak hirtelen, vészhelyzetben, hanem tervezetten, előre kellene gondolkodni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Fenékküszöb: folyómederbe épített műtárgy, amely a vízszint megemelését vagy stabilizálását szolgálja. Hatása nemcsak ott érvényesül, ahol megépül, hanem a környező mederszakaszokon is.
- Gruber Tamás: a WWF Magyarország szakértője, az Élő Folyók program vezetője.
- Élő Folyók program: a WWF Magyarország folyóvédelmi programja.
- Monitoring: rendszeres megfigyelés és adatgyűjtés annak követésére, hogy egy beavatkozás milyen változásokat okoz a környezetben.
- Hullámtér: a folyó menti terület, amely nagyobb vízállásnál vizet kaphat. Kulcsszerepe van a víz megtartásában, az élőhelyek fenntartásában és a táj ellenálló képességében.