A fesztiválok nem csak jegybevételt termelnek: a koncert- és fesztiválipar költései jóval szélesebb gazdasági hatást indítanak el.
A fesztiválokról könnyű úgy beszélni, mint néhány napnyi zenéről, tömegről és szórakozásról, pedig a kapukon belüli élmény csak a történet egyik része. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Kolozsi Pál, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakmai igazgatója arról beszélt: a nagy fesztiválok, különösen a Sziget Fesztivál, gazdasági szempontból jóval többet jelentenek annál, mint amit első pillantásra látunk.
100–120 milliárdos iparág
A GKI gyors elemzése szerint a koncert- és fesztiválipar, a kapcsolódó vendéglátással együtt, nagyságrendileg 100–120 milliárd forintos szektor Magyarországon. Ez ráadásul még nem tartalmaz minden tovagyűrűző hatást: nincs teljesen benne az, amikor egy külföldi látogató nemcsak fesztiváljegyet vesz, hanem szállást foglal, étterembe ül be, boltban vásárol, vagy éppen fürdőbe megy.
Vagyis
a fesztivál gazdasági jelentősége nem áll meg a belépőnél.
A szervezők bevétele mellett pénz jut a vendéglátásba, a kereskedelembe, a szálláshelyekre és végső soron az állami költségvetésbe is, például adóbevételek formájában.
Miért különleges a Sziget?
A beszélgetésben elhangzott, hogy a Sziget Fesztivál ebből a szempontból kiemelt szereplő. A látogatók körülbelül fele külföldről érkezik, miközben más nagy magyar fesztiváloknál ez az arány jellemzően 10 százalék alatt marad. Ez nem a többi rendezvény értékét csökkenti, inkább azt mutatja meg, hogy a Sziget különösen erős „exportfesztivál”: külföldi keresletet hoz be Magyarországra.
Ez a különbség gazdasági szempontból fontos. Ha valaki kizárólag egy ilyen esemény miatt utazik Budapestre, akkor olyan pénzt költ el itt, amely egyébként nem jelent volna meg a magyar gazdaságban. Dr. Kolozsi Pál szerint ez az egyik legnagyobb hozzáadott érték.
A multiplikátorhatás a hétköznapok nyelvén
A közgazdasági „multiplikátorhatás” elsőre száraz fogalomnak tűnhet, valójában nagyon is egyszerű. Ha egy fesztiválozó vesz egy kávét, vacsorázik a városban vagy megszáll egy apartmanban, az nemcsak az adott szolgáltató bevételét növeli. A pénz tovább mozog a gazdaságban: a bolt rendel az áruból, a szálláshely alkalmazottat fizet, a vendéglátós adót fizet.
Ehhez jön egy nehezebben mérhető, de létező hatás is: az országimázs. A műsorban szó esett arról, hogy aki fiatalon a Szigetre érkezik,
később turistaként akár családdal együtt is visszatérhet hazánkba.
Ezt pontosan számszerűsíteni nehéz, de a gazdasági és turisztikai logika alapján nem elhanyagolható tényező.
Még nem pontosak az adatok
A GKI szerint a külföldi látogatók költéséről még nincs elég részletes adat. Ezért a kutatók a fesztivál idején kérdőíves adatgyűjtést is végeznek, hogy pontosabban lássák, ki mennyit költ, mire és hol. Ez azért lényeges, mert a fesztiválok körüli vitákban gyakran nagy állítások hangzanak el, miközben a jó döntésekhez összehasonlítható adatok kellenek.
A módszertan más nagy eseményekre is alkalmazható lehet, a beszélgetésben példaként a Formula–1 is felmerült. A kérdés minden hasonló rendezvénynél ugyanaz:
mennyi pénzt mozgat meg, kik finanszírozzák, és mennyi marad végül a gazdaságban?
A fesztiválszezon tehát nemcsak kulturális ügy, hanem komoly gazdasági kérdés is. Minél pontosabban látjuk, mi történik a színpadok körül és azon túl, annál értelmesebb vita folyhat arról is, hogy mit érnek valójában ezek a rendezvények.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Kolozsi Pál: közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakmai igazgatója.
- GKI Gazdaságkutató Zrt.: magyar gazdaságkutató intézet, amely elemzéseket és előrejelzéseket készít gazdasági folyamatokról.
- Sziget Fesztivál: Budapest egyik legismertebb nemzetközi zenei rendezvénye, több mint 30 éves múlttal. Gazdasági szempontból azért kiemelt, mert a látogatók nagy része külföldről érkezik.
- Multiplikátorhatás: közgazdasági fogalom arra, hogy egy elköltött összeg további költéseket és bevételeket indít el a gazdaság más szereplőinél is. A fesztiválok esetében ez a jegyvásárláson túli költésekben jelenik meg.
