A mesterséges intelligencia jóvoltából nem egyszerűen új eszközök érkeznek a cégekhez, hanem maga a vállalat mint forma kezd átalakulni.
Miért léteznek egyáltalán vállalatok, és mi történik velük akkor, ha a koordináció, a döntés-előkészítés és a végrehajtás költsége hirtelen drasztikusan lecsökken a mesterséges intelligencia (AI) jóvoltából? Ezt a kérdést vizsgálta Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. társalapítója és igazgatósági elnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorának vendégeként.
Miért jöttek létre a modern cégek?
Kiss Gergely érvelése szerint a kérdés megértéséhez érdemes visszalépni néhányat. A vállalat mint szervezeti forma nem ősidők óta létezik: a modern cégek története történelmi léptékben nézve meglepően rövid.
A kiindulópontot Ronald Coase közgazdász klasszikus felismerése adja. Coase arra kereste a választ, hogy ha a piac hatékony, miért nem pusztán piaci tranzakciók révén szervezzük meg a munkát. Arra jutott, hogy minden ügyletnek ára van: idő, egyeztetés, szerződéskötés, koordináció. Sok esetben olcsóbb ezeket a költségeket vállalaton belül kezelni, mint újra és újra megfizetni a piacon.
Az AI végigviszi a munkafolyamatot
Kiss szerint most éppen ez a logika kezd átalakulni. Az úgynevezett agentic AI nem egyszerű chatbotokat jelent, hanem olyan feladatorientált rendszereket, amelyek egy munkafolyamatot elejétől a végéig végig tudnak vinni.
Ráadásul nem egyetlen ügynökről van szó, hanem ügynökcsapatokról. Ezek lehetnek kisebbek vagy sok száz, akár több ezer szereplőből álló rendszerek is, amelyek egymással koordinálva hajtanak végre összetett feladatokat. Kiss úgy látja, itt jön el a szervezeti szingularitás pillanata: amikor az intelligencia, a koordináció és bizonyos értelemben a végrehajtás költsége is meredeken esni kezd.
Öntanuló fejlesztés és versenyelőny
A vállalatok ma is abból építenek előnyt, hogy tanulnak a piacból, beépítik a tapasztalataikat, és reagálnak a konkurenciára. Az AI ennek a sebességén változtathat, radikálisan.
Ha a cégen belül sok száz ügynök figyeli a folyamatokat, a kommunikációt és a piaci környezetet, akkor a reakcióidő emberi helyett gépi léptékű lehet.
Ez nem azt jelenti, hogy az első válasz mindig tökéletes lesz, de a javítás, az újrapróbálás és az alkalmazkodás ciklusa sokkal gyorsabban pöröghet.
A gondolat már ismerős lehet azoknak, aki a szoftverfejlesztésben jártasak. A recursive self-improvement, vagyis az öntanuló fejlesztési logika a rendszer részben saját működését is javítja. Ha ez vállalati szinten is működni kezd, abból nagyon gyorsan versenyelőny jöhet létre.
A felelősség az emberé
Az AI-képességek látványos fejlődése ellenére megmaradt egy fontos korlát: a felelősség. Kiss Gergely a „fiduciary wedge” kifejezéssel írta le azt a rést, amely az AI technikai képességei és a jogi-szervezeti valóság között húzódik.
Hiába tudna egy rendszer végigvinni egy folyamatot, a végén ma még embernek kell aláírnia, vállalnia a döntés következményét. Vagyis a jövő vállalata lehet gyorsabb, automatizáltabb és tanulékonyabb, de a felelősség kérdése egyelőre nem tűnik el.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kiss Gergely: az Attrecto Zrt. társalapítója és igazgatósági elnöke.
- Ronald Coase: Nobel-díjas közgazdász (1910-2013). Az új intézményi iskola egyik kiemelkedő alakja.
- Agentic AI: olyan mesterséges intelligencia, amelyek nemcsak válaszol, hanem konkrét feladatokat hajt végre.
- Fiduciary wedge: angol kifejezés arra a résre, amely az AI döntési képessége és az emberi jogi felelősség között van.