Az egészségmegőrzésben nincs gyorsan jött siker

Dr. Kasek Roland
Dr. Kasek Roland

Az egészség nem egyetlen döntésen múlik: a szokások, a stressz és a terhelés együtt számít, de a megelőzés fontossága sem megkérdőjelezhető.

A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendége Dr. Kasek Roland pszichofiziológus, az egészségtudományok doktora, a MINDiet Program kidolgozója volt. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy az egészségmegőrzés ma már aligha szűkíthető le fogyókúrára, edzéstervre vagy néhány gyorsan megvásárolható csodamódszerre: sokkal inkább arról szól, mennyire tudjuk megőrizni a testünk, a pszichénk és a mindennapi működésünk egyensúlyát.

Mit jelent ma egészségesnek lenni?

Egészségesnek maradni nem feltétlenül valamilyen látványos ideál elérését jelenti, sokkal inkább a teljesítőképesség és az életminőség megőrzését. Kasek Roland szerint egyszerű közelítésben az marad egészséges, aki ma is képes nagyjából arra, amire tegnap képes volt.

Ez a megfogalmazás eltávolítja az egészségről való gondolkodást a külsőségektől. A beszélgetésben többször előkerült, hogy az öregedés jeleinek eltüntetése, a folyamatos fiatalnak látszódás kényszere vagy a mindenáron való megfelelés nem feltétlenül visz közelebb a jobb állapothoz. A szakember nézőpontja szerint könnyen előfordulhat, hogy valaki közben éppen a saját határait adja fel.

A test nem különálló darabokból áll

Kasek egyértelműsítette, hogy a testet olyan rendszerként érdemes nézni, amelynek működési elvei vannak. Ha nem kap megfelelő pihenést, elegendő regenerációs időt, megfelelő „üzemanyagot” és olyan feltételeket, amelyek között karban tudja tartani magát, akkor lassan, fokozatosan romlani kezd az állapota.

Ebben a gondolkodásmódban a testi állapot, a lelki jelenlét, a mentális működés és a viselkedés nem választható szét élesen. Ha a test rossz állapotban van, nehezebb benne jól lenni; ha valaki tartósan feszült, kimerült vagy túlterhelt, az előbb-utóbb a fizikai működésére is hat. Dr. Kasek Roland szerint éppen ezért kevés csak a diétára vagy csak a mozgásra koncentrálni, ha közben az egész életmód szétesett ritmusban működik.

A modern életmód ára

Az is szóba került, mennyire megváltozott a minket érő terhelés. Információs zaj, állandó elérhetőség, digitális készenlét, teljesítménykényszer, valamint a minket körülvevő anyagok és ingerek sokasága alakítja a hétköznapokat. Kasek Roland úgy fogalmazott: a mai ember akár a nap első óráiban is többféle kémiai anyaggal találkozhat, mint a felmenői egész életük során.

Ez a megállapítás inkább szemléleti állításként értelmezhető, mintsem pontosan mérhető adatként, de egyértelmű utalás arra, hogy szervezetünknek ma jóval összetettebb környezethez kell alkalmazkodnia, mint korábban. Ilyen helyzetben az egészségmegőrzés nem egyszerűen jó tanácsok követését, hanem tudatos szűrést is jelent: mit viszünk be, minek tesszük ki magunkat, és mihez szoktatjuk hozzá a testünket.

Stressz: nem csak fejben dől el

A beszélgetés egyik fontos része a stresszről szólt. Kasek Roland az autonóm arousal fogalmával írta le azt a biokémiai változást, amely felkészíti a szervezetet az alkalmazkodásra. Vagyis önmagában a feszültség vagy a fokozott készenlét nem rendellenes: a kérdés inkább az, mi történik utána.

A vendég szerint sok múlik azon, hogyan értelmezzük a helyzetet, és mit kezdünk a bennünk keletkező feszültséggel. Ha az alkalmazkodás helyett csak gyűlik bennünk a terhelés, annak hosszabb távon testi következményei is lehetnek. A beszélgetésben elhangzott, hogy a felhalmozódó feszültség gyulladásos folyamatokban vagy anyagcserezavarokban is megjelenhet.

Szó esett a pillanatnyi örömszerzésről is. A vendég ide sorolta az édes ízt mint olyan ingert, amely biokémiai válaszokat indíthat el. A tágabb üzenet itt sem egyetlen élelmiszerről szólt, hanem arról, hogy sok hétköznapi választásunknak van élettani következménye, akkor is, ha ezt nem érzékeljük azonnal.

A túlteljesítéstől a kiégésig

Kasek Roland a saját történetén keresztül is magyarázta, hogyan jutott erre a szemléletre. Elmondta, hogy eredetileg üzletfejlesztéssel és vezetési tanácsadással foglalkozott, és jobb tanácsadó akart lenni, ezért fordult a pszichológia felé. Közben azonban a túlteljesítés, a túlterhelés és a kimerülés spirálját is megtapasztalta, többek között kiégés formájában.

Ebből is érzékelhető, hogy az egészségmegőrzésről szóló gondolkodás nem pusztán elméleti kérdés, hanem sokszor abból a felismerésből indul, hogy a hatékonyságra berendezett élet hosszú távon saját maga ellen fordulhat.

A szakember szerint ebből a helyzetből nem gyors trükkök vezetnek ki, hanem az, ha valaki újra megtanulja érzékelni a saját szükségleteit, ritmusát és korlátait.

Miért nincs gyors megoldás?

A műsorban többször visszatért, hogy a tartós változás időigényes. Kasek Roland szerint minimum egy év kell ahhoz, hogy egy komolyabb életmódváltás megszilárduljon. Ennek az egyik oka szerinte az, hogy a test évszakonként is eltérően működik, vagyis más kihívásokat jelent a nyár, az ősz, a tél és a tavasz.

Ez a gondolat józan ellenpontja a gyors eredményt ígérő egészségipari üzeneteknek. A beszélgetés alapján az egészségmegőrzés nem kampányszerű fellángolás, hanem hosszabb folyamat, amelyben az új szokásokat elég sokáig kell gyakorolni ahhoz, hogy stresszhelyzetben se a régi rutinokhoz térjünk vissza.

Amikor még nincs baj

A beszélgetés végén a megelőzés került előtérbe. A jól összeállított, célzott laborvizsgálatok korábban jelezhetnek eltéréseket, mint a rutinszerű vizsgálatok. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek bonyolult tesztekre van szüksége, hanem hogy a megelőzés akkor igazán hatékony, ha nem csak akkor kezdünk figyelni magunkra, amikor már egyértelmű a baj.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Dr. Kasek Roland: pszichofiziológus, az egészségtudományok doktora, a MINDiet Program kidolgozója.
  • MINDiet Program: Kasek Roland nevéhez kötődő program, amely a táplálkozás, az életmód és az egészségi állapot összefüggéseivel foglalkozik.
  • Autonóm arousal: a beszélgetésben így nevezték azt a biokémiai készenléti állapotot, amely segíti a szervezetet az alkalmazkodásban.
  • Louis Pasteur: 19. századi francia tudós, akinek neve a csíraelmélethez és a pasztörizálás fogalmához kötődik.
  • Antoine Béchamp: francia tudós, akit a beszélgetésben Pasteur ellenpontjaként említettek, a szervezet belső állapotának hangsúlyozásával kapcsolatban.
Visited 3 times, 3 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Eltűnőben a nyúlhús a magyar konyhákból

A nyúlhús nem egyik napról a másikra fog visszatérni a hazai étrendbe. de sokat segít, ha újra láthatóvá válik az üzletekben és az étlapokon.

Mennyország, ami digitális nomádoknak is vonzó lehet

Mauritius nemcsak trópusi képeslaphelyszín: egy stabil, fejlett szigetgazdaság, amely sajátos szabályokkal csábítja a távmunkásokat.

Új műsor a radiocafén: indul a Homo Digitalis

Homo Digitalis címen új beszélgetéssorozat indul, amely a technológiai forradalmak közepette az emberi döntésekről szól.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

Málta ősszel és télen: csendesebb szezon, több élmény

Málta ősszel és télen nem csak menekülőút a hideg elől: ilyenkor látszik igazán, hogyan él együtt turizmus, kultúra és a szigetnyi lépték.

Venni vagy bérelni érdemes az ingatlanokat?

Lassulhat a lakáspiac: egy szakértő szerint a közeljövőben vásárlás helyett inkább a bérlés lehet a racionálisabb döntés.

Egyelőre nem csattant nagyot a globális minimumadó ostora

A globális minimumadó első évének adatai szerint sok cég érintett, de ténylegesen csak kevesen fizettek pluszadót Magyarországon.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS