A globális minimumadó első évének adatai szerint sok cég érintett, de ténylegesen csak kevesen fizettek pluszadót Magyarországon.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Malina Gábor, a BDO Magyarország vezető adótanácsadója arról beszélt, mit mutat a NAV a cég közérdekű adatigénylése nyomán kiadott adatsora a globális minimumadó első magyarországi évéről. A helyzet kissé ellentmondásos: az új szabály sok vállalatot elér, de egyelőre viszonylag kevés közvetlen bevételt hoz.
Nem cégenként vizsgálják
A globális minimumadó azoknak a nemzetközi vállalatcsoportoknak a magyar tagjait érintheti, amelyeknél a csoport árbevétele az elmúlt négy adóév közül legalább kettőben elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót. Vagyis
nem egy-egy önálló magyar céget kell nézni, hanem a teljes nemzetközi cégcsoportot.
A NAV adatai szerint a 2025-ös évre 2240 adózó tett úgynevezett GLOBE-bejelentést. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi külön cégcsoport fizet majd, hiszen egy multinacionális vállalat több magyar leányvállalata is szerepelhet külön a rendszerben.
Sok érintett, kevés fizetnivaló
Az első, 24GLBADO nevű bevallásból összesen 3349 érkezett be a nyáron. Ezek közül mindössze 128 tartalmazott pozitív fizetési kötelezettséget. A bevallott összeg 52,4 milliárd forint volt.
Ez akár soknak is tűnhet, de Malina Gábor rámutatott, hogy a teljes adóbevételhez mérve szerény tételről van szó. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a napi tapasztalatuk is hasonló:
sok az érintett, de kevés a tényleges fizető.
Ezért nem kellett fizetni
Az egyik fő ok az úgynevezett safe harbor, vagyis az átmeneti mentességi szabályok köre. Ezek három évig élnek, és sok vállalatcsoport számára egyelőre mentesülést adnak.
A másik ok, hogy a 15 százalékos minimumot nem kizárólag a 9 százalékos társasági adó alapján kell vizsgálni. A számításba más adónemek is bekerülhetnek, például az iparűzési adó, a Robin Hood-adó és az innovációs járulék. Így több cégnél a tényleges, effektív adóteher már most eléri vagy meg is haladja a küszöböt, ezért nincs szükség további kiegészítő adóra.
A valódi teher most inkább adminisztratív
A rendszer ettől még nem egyszerű. A cégeknek nemcsak végleges bevallást kell készíteniük, hanem adóelőleg-bevallási és befizetési kötelezettségük is lehet. A naptári éves adózóknak 2026. november 20-ig kell a 2025-ös adóévre vonatkozó előlegbevallást benyújtaniuk, és ha kell, fizetniük is.
Ráadásul akkor is van teendő, ha végül nincs fizetendő adó.
A rendszer logikája tehát jelenleg inkább az adminisztrációban érezhető, mint a költségvetési hatásában.
2027-től ugyanakkor változhat a kép, mert addigra kifuthatnak az átmeneti mentességek. Akkor derül majd ki igazán, hogy a globális minimumadó hosszabb távon is inkább papírmunka marad-e, vagy tényleg jelentősebb bevételi forrássá válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Malina Gábor: a BDO Magyarország vezető adótanácsadója.
- GLOBE-bejelentés: külön regisztrációs bejelentés, amellyel az érintett belföldi adózók jelzik a NAV felé, hogy a globális minimumadó hatálya alá tartoznak.
- 24GLBADO: a globális minimumadóhoz kapcsolódó első magyarországi bevallás nyomtatványának neve, amelyet először a nyári bevallási időszakban kellett benyújtani.
- Safe harbor: átmeneti mentességi szabály, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén ideiglenesen mentesítheti a vállalatcsoportokat a tényleges adófizetés alól.
- Effektív adóteher: az adott országban ténylegesen viselt, összesített nyereségadó-jellegű terhelés szintje, amelynél nem csak a társasági adó számít.
