A vállalati digitalizáció ma már nem extra, hanem alapfeltétel: a legnagyobb nyereség sokszor a pénzügyben és a HR-ben jön.
A papírok, e-mailek, mappák és egymástól elszigetelt rendszerek világa sok cégnél ma is ismerős terep, pedig épp ez az, ami rengeteg időt és energiát visz el a mindennapokból. A Bálnában, az ITBN 2026 alkalmából a radiocafé helyszínről jelentkező műsorában, a Millásreggeliben Gál András, a Konica Minolta Magyarország vállalati folyamattanácsadó csoportvezetője elmondta, hogy a digitalizáció nem elsősorban technológiai divat, hanem nagyonis gyakorlati kérdés.
Már nem előny, hanem minimum
A digitalizáció ma már nem egyszerűen versenyelőny. Sokkal inkább annak feltétele, hogy egy vállalkozás ne maradjon le. Miközben sok szervezet még mindig nagy projektként, nehezen belátható beruházásként tekint rá, a valóságban gyakran kisebb, jól körülhatárolt lépésekkel érdemes elindulni.
Gál András szerint nem az a fontos, hogy egy vállalkozásra kész megoldást erőltessenek rá, hanem az, hogy előbb megértsék, hogyan működik most. Ez a szemlélet azért lényeges, mert ugyanaz a szoftver vagy folyamat egyik helyen segítség, máshol pedig csak újabb pluszréteg lehet.
Hol fáj leginkább?
A legtöbb dokumentum jellemzően a pénzügyön és a HR-en gyűlik össze. Számlák, szerződések, dolgozói adatok, különféle nyilvántartások: ezek szinte minden cégnél jelen vannak. A gond nemcsak az, hogy sok az adat, hanem az is, hogy gyakran több külön rendszerben, több szervezeti egységnél szétszórva léteznek.
Innen jönnek a jól ismert kerülőutak: valaki egyik monitorról a másikra másol adatot, máshol papírról rögzítenek egy rendszerbe, vagy fájlokat kezdenek megnyitogatni, hátha előkerül, amit keresnek. Ez nemcsak lassú, hanem hibalehetőségekkel teli működés is.
Mit tud ezen segíteni a mesterséges intelligencia
A műsorban szóba kerültek az AI-ágensek is, de nem mint mindent felforgató csodafegyverek. Gál András inkább asszisztensként írta le őket: olyan eszközökként, amelyek jól meghatározott adatkörben, világos szabályok mentén gyorsíthatják a keresést, az adatkinyerést vagy akár a riportkészítést.
A kulcsszó itt a kontroll. Egy ilyen projekt jelentős része nem maga a fejlesztés, hanem annak eldöntése, hogy a rendszer milyen adatokhoz férjen hozzá, és milyen keretek között működjön. Ez a megközelítés különösen fontos most, amikor a Shadow AI jelensége is egyre gyakrabban kerül elő a vállalati beszélgetésekben.
Hogyan érdemes belevágni?
A javaslat meglepően egyszerű: a cégek írják össze a tíz legproblémásabb folyamatukat, válasszák ki az első kettőt, és a következő évre tervezzék be azok fejlesztését. Ez józanabb út, mint megpróbálni egyszerre mindent megoldani.
A vállalati digitalizáció nem látványos varázslat, hanem aprólékos rendrakás. De ha jól csinálják, érezhető lesz a hatása: kevesebb keresgélésből, kevesebb másolgatásból és több valódi munkából áll majd a nap.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gál András: a Konica Minolta Magyarország vállalati folyamattanácsadó csoportvezetője.
- ITBN: magyarországi, információbiztonsági és vállalati technológiai témákkal foglalkozó konferencia.
- Vállalati tartalomkezelés: a céges dokumentumok, adatok és kapcsolódó folyamatok rendszerezett kezelése. Ide tartozik például az, hogyan tárolják, keresik vissza és használják fel az információkat.
- AI-ágens: olyan mesterségesintelligencia-alapú eszköz, amely meghatározott szabályok és adatkör alapján segít feladatokban, például keresésben vagy adatkinyerésben. Agentként és ügynökként is szokták emlegetni.
- Shadow AI (Árnyék AI): olyan, szervezeten belül kontroll nélkül használt mesterségesintelligencia-megoldások gyűjtőneve, amelyek adatvédelmi és működési kockázatokat is felvethetnek.
