A hazánkba hordott olasz szemét ügye nem elszigetelt botrány – régóta létező rendszerhiba, egyben környezeti és egészségügyi kockázat is.
Kamionokkal érkező hulladék, gyanús engedélyek, éveken át érintetlenül álló szeméthegyek: a radiocafé Millásreggeli című műsorában Keresztes László Lóránt, a Vízválasztó Mozgalom alelnöke arról beszélt, hogy Magyarország hosszú ideje célpontja az Olaszországból érkező illegális hulladékszállítmányoknak.
Tömegesen jön a szemét
A történet nem újkeletű. Keresztes elmondta, hogy 2019-ben találkozott először a jelenséggel Baranyában, Pécs közelében, ahol egy telephelyen 40 tonna hulladékot helyeztek el. Azóta nagyjából 25 helyszínen tárt fel hasonló eseteket az országban.
Állítása szerint nem néhány ezer tonnáról lehet szó, hanem több százezer, sőt akár milliós nagyságrendről. A leggyakoribb a műanyag-, gumi- és textilhulladék, de veszélyes anyagok is előkerültek, sőt informátoroktól olyan jelzést is kapott, hogy a Covid idején mintegy 30 kamionnyi, körülbelül 700 tonna orvosi hulladék érkezhetett Olaszországból.
Hogyan jut be a hulladék?
A leírás alapján a módszer többféle lehet. Előfordul, hogy a szállítmány hamis papírokkal érkezik: a dokumentumok nem azt tükrözik, ami valójában a kamionban van. Keresztes László Lóránt szerint voltak sofőrök, akik ezt fényképekkel is dokumentálták, mert nem akartak részt venni a csalásban.
Máskor maga a szállítás papíron szabályosnak tűnik. A hulladék feldolgozási céllal érkezik egy magyar céghez, csakhogy a fogadó félnek valójában nincs sem szándéka, sem kapacitása a feldolgozásra. A hulladék így egyszerűen ott marad.
Engedély van, feldolgozás nincs
Keresztes szerint több esetben hivatalos engedély is volt a telephelyeken, csak éppen megalapozatlanul. Kormányhivatalok hulladékgazdálkodási engedélyt, önkormányzatok telephelyengedélyt adhattak ki úgy, hogy a helyszínen nem volt gép, munkavállaló, áram, sok esetben még tűzivíz sem.
A modell egyszerű: a cég átveszi a hulladékot, pénzt keres rajta, majd eltűnik. Keresztes szerint korábban kamiononként 700–800 ezer forintot, ma inkább 5000 eurót kaphattak ezért, telephelyenként pedig akár 100 milliónál is nagyobb haszon keletkezhetett.
A kockázat a környéken élőké
Keresztes hozzátette, hogy ahol nem ismert pontosan, milyen anyagok vannak a hulladékhegyekben, ott a veszély mértékét sem könnyű felmérni. Szerinte a felszín alatti vizek kockázata sok esetben még nincs teljesen feltárva, de az egészségügyi és tűzbiztonsági veszély így is nyilvánvaló.
A műsorból az is kiderült, hogy vannak ügyek, amelyekben indult nyomozás és született elmarasztaló ítélet, máshol viszont hosszú ideje nincs látható előrelépés. Ez a probléma tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem intézményi kérdés is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Keresztes László Lóránt: a Vízválasztó Mozgalom alelnöke, korábbi országgyűlési képviselő (LMP).
- Vízválasztó Mozgalom: magyar környezetvédelmi civil szervezet, amely elsősorban a vízkészletek védelmével, az illegális hulladékelhelyezéssel és a környezeti igazságossággal foglalkozik.
- Illegális hulladékszállítás: az a jelenség, amikor hulladékot – gyakran hamis dokumentumokkal vagy fiktív feldolgozási szerződésekkel – egyik országból a másikba szállítanak anélkül, hogy valódi feldolgozás történne.
- Hulladékgazdálkodási engedély: hatósági engedély, amely feljogosítja a birtokosát arra, hogy hulladékot átvegyen, tároljon vagy feldolgozzon.
- Veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely tűzveszélyes, mérgező, maró vagy más szempontból környezetre és emberi egészségre káros anyagokat tartalmaz. Kezelése, szállítása és elhelyezése szigorú jogszabályi előírások alá esik.
- Felszín alatti vizek: a talajban és kőzetekben tárolt vizek összefoglaló neve, amelyek ivóvízbázisok forrásai lehetnek. Illegálisan elhelyezett hulladékból szivárgó anyagok ezeket a vízkészleteket tartósan szennyezhetik.
