Bali után Indonézia egészen más képet mutat: üzleti központ, erős gazdaság és szigorúbb adózási logika várja a digitális nomádokat.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Bali képeslapvilága után most sorra került Indonézia többi része is – mindenekelőtt Jakarta. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője, adótanácsadó partnere arról beszélt, hogy az ország a digitális nomádok számára izgalmas állomás lehet, de nem azért, mert adózási menedéket kínál.
Gazdasági óriás
Indonézia hatalmas ország: több mint 17 ezer szigetből áll, lakossága 280 millió fölött van, ezzel India, Kína és az Egyesült Államok mögött a világ negyedik legnépesebb országa. A négy nagy térségi pillér – Jáva, Szumátra, Borneó és Celebesz – eltérő gazdasági profilt hordoz: bányászat, pálmaolaj, kereskedelem, halászat, kakaó és nikkel egyyütt rajzolja meg az ország gazdasági karakterét. Nem véletlen, hogy Indonézia G20-tagként is egyre komolyabb súlyt képvisel.
A földrajzi helyzete is stratégiai. A Malaka-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, és ez mindjárt meg is magyarázza, miért számít a térség logisztikai és üzleti központnak.
Jakarta: nagyváros, nagy hálózatok
Bár sokan ma is Jakartát mondanák fővárosnak, a hivatalos központ már Nusantara. A közigazgatási súlypont áthelyezése fokozatosan zajlik, részben azért, mert Jakarta mérete már önmagában is kezelési probléma: az elővárosokkal együtt 30 milliós metropoliszról van szó.
A digitális nomádok szempontjából azonban éppwn ez a zsúfolt, üzleti város lehet vonzó. Míg Bali inkább laza, tengerparti, „workation” hangulatú helyszín, Jakarta a networkingről, a startup-ökoszisztémáról és a kapcsolódó üzleti lehetőségekről szól. Gerendy Zoltán szerint itt kisebb a nomádközösség, mint Balin, de kifejezetten üzletibb a közeg.
Vallás, történelem, iparosodás
Indonézia a világ legnagyobb iszlám országa, a lakosság döntő többsége muszlim. A beszélgetésben elhangzott, hogy ennek történelmi gyökerei az arab kereskedők korai jelenlétéig nyúlnak vissza: az iszlám már jóval az európai gyarmati hatalmak előtt megjelent a térségben. Később a portugálok, majd a hollandok formálták az ország történelmét.
A mai Indonézia közben nemcsak nyersanyag-exportőr akar lenni. A leirat alapján erős törekvés látszik arra, hogy a kitermelés mellett a feldolgozás is helyben történjen meg, különösen a bányaiparban. Ez az újraiparosodó szemlélet teszi az országot még érdekesebbé.
A fontos kérdés: megéri-e ott maradni?
A rövid válasz: élményként igen, adóelőnyként nem feltétlenül. Az áfa 12 százalék, a személyi jövedelemadó 35 százalékig emelkedhet, és a társasági adó sem kifejezetten alacsony. A digitális nomádok számára a hosszabb tartózkodás adózási következményekkel jár: 183 nap után indonéziai adórezidencia keletkezhet.
A műsorban arról is szó volt, hogy a belépéshez jövedelemigazolás és meghatározott összegű bankszámla-fedezet kellhet. Vagyis Indonézia inkább átmeneti állomás lehet az ázsiai nomád útvonalon.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gerendy Zoltán: a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere.
- Nusantara: Indonézia új, tervezett fővárosa, amelyre fokozatosan helyezik át a közigazgatási funkciók egy részét.
- Malaka-szoros: Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb tengeri útvonala, a világkereskedelem szempontjából kiemelt folyosó.
- G20: a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő nemzetközi fórum.
- Adórezidencia: az a státusz, amely meghatározza, hogy valaki melyik országban válik adóalannyá.
