Az uniós átlagnál kicsit jobban állunk a hulladék keletkezésében, de ez még mindig messze van az ideálistól.
Mindenki termel hulladékot, ki többet, ki kevesebbet. Szabó György szerint az lenne a cél, hogy egy kicsit kevesebb, vagy lehetőleg nulla legyen a hulladék. A Humusz Szövetség alelnöke és a Nulla Hulladék Program vezetője McMenemy Márk vendége volt a radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában.
Közösségi komposztpont
A Humusz Szövetség bő három évtizede aktív. A körülbelül 200 háztartás által igénybe vett, Humusz Ház nevű központjuk a XI. kerületben közösségi komposztpontként üzemel, de lakossági tanácsadás terén is segít a betérőknek. A szövetség fő fókuszában a hulladék áll, legyen szó akár a rendszerszintű változásért való küzdelemről, akár az egyéni, illetve intézményi szintű hulladékcsökkentésről.
A papír jól pörög, a műanyag a mumus
A hulladéktermelés EU-s átlaga egy lakosra vetítve évi 500 kilogramm. Magyarország stagnáló tendenciaként a 400 kilogrammot súrolgatja, olykor alulról, olykor felülről. Vannak tehát nálunk sokkal nagyobb terhelők is. Viszont az újrahasznosítási arányon javítanunk kéne, mert az mindössze 33 százalék körül alakul. Tehát jelenleg körülbelül a hulladék egyharmadát tudjuk szelektíven begyűjteni, illetve hasznosítani. A szelektív kukába dobott papírhulladék 90-95 százalékát valóban lehetséges újrahasznosítani, mert nem szennyezett. Ugyanez az arány a műanyagnál nagyjából 50 százalék. Mindenesetre legalább települési vagy regionális szinten létezik olyan jó példa a világban, mely szerint akár a komplett hulladék 90 százaléka újrahasznosítható.
Égetés helyett megelőzés
Szabó szerint a cél, hogy ne a hulladék lerakása vagy elégetése legyen a domináns hulladékgazdálkodási eszköz, hanem a megelőzés, az újrahasználat és a hasznosítás. Sok helyen tendencia, hogy a hulladékégetők irányába érdemes stratégiákat gyártani. De Szabó emlékeztet rá: ennek a megoldásnak a szén-dioxid lábnyoma, tehát az üvegházhatású gázkibocsátása rendkívül nagy.
Az EU-s hulladékhierarchia szerint a legfelső lépcsőfok a megelőzés, ezt követi az újrahasználatra történő előkészítés, majd az újrahasznosítás, és csak a negyedik lépcsőfok az égetés. Létezik egy továbbfejlesztett, úgynevezett nulla hulladék hierarchia is, de itt is ugyanúgy igaz, hogy mindenféle égetés (akár hasznosítunk energiát ennek során, akár nem) a legeslegalsó szinten van.
Lassú haladás a hulladéklerakóknál
A legnagyobb emberi hatású metánkibocsátás a hulladékszektorból jön, és leginkább a lerakókhoz kapcsolható, mivel a hulladékunk 55 százaléka ide kerül. EU-s célkitűzés, hogy minden tagállam 10 százalék alá szorítsa le 2035-ig a lerakott hulladék arányát. Szabó úgy véli, ettől még nagyon távol vagyunk, viszont a 2000-es évek elején még 90 százalék feletti lerakóba kerülési aránnyal kellett számolni Magyarországon. Így
a haladás, még ha lassú is, legalább látható.
Előrelépések itthon és külföldön
A szakember felhívta a figyelmet a Humusz Javítóműhelyek Adatbázisára, ahol területenként rá lehet keresni, hogy hol lehet megjavíttatni a kidobásra szánt tárgyat, eszközt. Szabó a használt áruk utóbbi időkben felpörgött online kereskedelmét is pozitív fejleményként könyveli el. Emellett egy magyar startup olyan baktériumkultúrát tenyészt, amely elvileg képes lebontani a műanyagot, de mások is kísérleteznek valamelyest bontó hatású „műanyagkoktélokkal”.
A nemzetközi példákra kitérve Szabó két követendő kezdeményezést emelt ki. A németországi Tübingen városa adót vetett ki a vendéglátóegységek egyszer használatos elviteles csomagolásaira. Franciaországban pedig költség-haszon elemzés készült a Bordeaux-i nagyrégió közösségi komposzt támogatásáról, s ezzel számszerűsíteni, racionalizálni lehetett a komposztpontok jelentőségét.
Civil szervezetek a bedőlt egyezmény helyett
A műanyagokkal kapcsolatban Szabó azt látja a legideálisabb stratégiának, hogy már eleve a termelés, illetve a természetbe kerülés ne is történhessen meg. Az ENSZ Globális Műanyag Egyezményét nem sikerült kötelező erejűvé tenni, pedig az egyezmény a műanyag gyártásától kezdve a használatán át az ártalmatlanításig a csökkentésre, az utánkövetésre, a felelősségre vonásra helyezte a hangsúlyt. Léteznek viszont civil szervezetek, mint a Zero Waste Europe, illetve a Break Free From Plastic. Ezek, ha pótolni nem is tudják az egyezményt, fel tudnak lépni a szennyezés ellen, és tesznek is azért, hogy az újrahasznosítás hatékonyabban működjön.
Ki kicsoda, mi micsoda?
Szabó György: környezetvédelmi szakember, a Humusz Szövetség alelnöke és a Nulla Hulladék Program vezetője.
Humusz Szövetség: 1995-ben alakult civil szervezet, régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség. Célja, hogy olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat mutasson, amelyek bárki számára vállalhatók. Központja a XI. kerületi Humusz Házban található.
Nulla Hulladék Program: a Humusz Szövetség programja, amely a zéró hulladéktermelésért küzd. Számos egyesület és alapítvány is csatlakozott hozzá. Tanösvényt is üzemeltet a Humusz Ház kertjében.
Globális Műanyag Egyezmény: az ENSZ 2022-ben elfogadott, majd 2025-ben beszüntetett kezdeményezése, amely a műanyagszennyezés megszüntetését tűzte ki célul.
