Az illegális szemétlerakó nem egyszerűen esztétikai probléma, hanem környezeti, egészségügyi és közösségi teher is.
Az erdő sokaknak a kikapcsolódás helye: séta, túra, kutyázás, csend, friss levegő. Éppen ezért különösen nehéz feldolgozni, amikor a fák között nem mohával fedett tuskókba, hanem kibelezett autómaradványokba, gumiabroncsokba, bontási törmelékbe vagy épp régi háztartási gépekbe botlunk. A Vérteserdő Zrt. tapasztalatai jól mutatják, mekkora károkat okoz, amikor valaki az erdőt olcsó és névtelen lerakónak tekinti.
Sokkal több, mint néhány eldobott zacskó
Az erdei szemét szó hallatán sokan elsősorban szétszórt palackokra, csokipapírokra vagy piknikezés után hátrahagyott hulladékra gondolnak. Ez is gond, de a valóság ennél jóval súlyosabb. Boglári Zoltán, a Vérteserdő Zrt. kommunikációs vezetője a radiocafén, a Millásreggeliben számolt be arról, hogy 2022 óta 115 helyszínen összesen mintegy 1560 köbméter hulladékot kellett felszámolniuk.
Ez a szám önmagában nehezen megfogható, ezért beszédes az az összehasonlítás, amivel szemléltette: ha egy ötköbméteres konténert veszünk alapul,
nagyjából 300 konténernyi szemétről van szó.
Ez a mennyiség arra is rávilágít, hogy itt nem elszigetelt esetekről van szó. Az illegális lerakás nem véletlenül odakerült lomok története, hanem visszatérő, szervezettnek tűnő gyakorlat is lehet, amelyhez gyakran jármű, időzítés és tudatos szabálykerülés társul.
Mi kerül az erdőbe?
A válasz röviden: szinte minden. A kommunális hulladék mellett rendszeresen találnak bútorokat, régi hűtőgépeket, gumiabroncsokat, kábelkötegeket, sőt építési-bontási törmeléket és járműbontásból származó ipari jellegű hulladékot is.
Vagyis az erdőbe nemcsak az kerül, amit valaki a kirándulás végén lustaságból nem visz haza, hanem olyan szemét is, amelynek szabályos elhelyezése pénzbe, szervezésbe és adminisztrációba kerülne. A Vérteserdő tapasztalata szerint éppen az építési-bontási és a járműbontásból származó hulladék adja a nagyobb részt.
A legsúlyosabb esetek között olyan hulladék is előfordult, amely fekete vágóhídról származhatott. Ennek részleteit a megszólaló nem fejtette ki, de már a puszta említés is jelzi: nem egyszerűen rendetlenségről van szó, hanem olyan anyagokról is, amelyek fertőzésveszélyt, egészségügyi kockázatot és komoly természetvédelmi problémát jelenthetnek.
Nem csak csúnya, veszélyes is
Az illegális hulladék első ránézésre talán „csak” elrontja az erdő adta élményt. A tényleges kár azonban ennél jóval nagyobb. A vegyesen lerakott szemét között lehet pala, nehézfémeket tartalmazó anyag, ólomakkumulátor, kábelekből származó maradék vagy más veszélyes összetevő is. Ezek kezelése már önmagában szakértelmet és elkülönített szállítást igényel.
A természetben ráadásul nem maradnak érintetlenül ezek a hulladékok. A vadon élő állatok és a házikedvencek egyaránt kapcsolatba kerülhetnek velük. Egy kutya beleléphet, belekóstolhat, beletúrhat a szétdobált anyagokba, de ugyanígy veszélynek vannak kitéve az erdő állatai is.
A probléma járványügyi oldalát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Boglári Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy az országban jelen lévő afrikai sertéspestis szempontjából az illegálisan eldobált élelmiszer-maradékok vagy állati eredetű hulladékok különösen kockázatosak lehetnek. Vagyis egy erdőszéli kupac nemcsak helyi szennyezés, hanem a fertőzések terjedését is segítheti.
A felszámolás drága és bonyolult
Sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy a szemét összeszedése legfeljebb kellemetlen, de technikailag egyszerű feladat. A valóságban azonban egy illegális szemétlerakó felszámolása összetett művelet. Ha komolyabb esetről van szó, hatósági szakembereket is be kell vonni, és sokszor rendőrségi feljelentésre is szükség van.
A hulladékot ráadásul nem lehet egyetlen mozdulattal egy konténerbe lapátolni. Szelektálni kell, mert nem mindegy, hogy egy kupacban pala, kábel, építési törmelék, fémhulladék vagy akkumulátor van. Az elszállítás ezért többféle konténeres járművet, különböző hulladékkezelő cégeket és előválogatást igényel.
Ennek komoly ára van. A Vérteserdő Zrt.-nél az illegális hulladék felszámolása évente átlagosan nettó 10–12 millió forintba kerül. Ez a pénz máshonnan hiányzik: erdei padok, asztalok, esőbeállók, közjóléti berendezések karbantartásától, felújításától vagy új elemek kihelyezésétől kell elvonni.
Vagyis amikor valaki szabálytalanul megszabadul a hulladékától, nemcsak a természetnek árt, hanem a tisztességes erdőlátogatók lehetőségeit is szűkíti.
Kényelem és spórolás
A magyarázat kiábrándítóan egyszerű. Boglári szerint az egyik ok a kényelem: így gyorsabb, egyszerűbb, nem kell „papírozni”, nem kell a szabályos elhelyezés útját végigjárni. A másik a költségelhárítás.
Más szóval egyesek a saját hulladékkezelési terhüket áthárítják az erdőre, a közösségre és az erdőgazdálkodóra. Különösen az üzleti tevékenység során keletkező hulladék esetében látszik ez világosan: ha valaki nem akar fizetni a szabályos kezelésért, az erdő pereme könnyen „ingyenes” megoldásnak tűnhet számára.
Ez a logika azonban csak az elkövető szempontjából olcsó.
A valódi költséget végül mindenki más fizeti meg: a természet, az állatok, az erdőt használó emberek és az a közpénz vagy vállalati forrás, amelyet a takarításra kell fordítani.
Mit lehet tenni ellene?
A válasz nem egyetlen eszköz, hanem többféle fellépés együttese. A Vérteserdő Zrt. együttműködik a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal, munkatársaik rendszeresen járják a terepet, és nemcsak az illegális hulladéklerakás, hanem más szabálytalan erdei használat miatt is ellenőriznek.
A megelőzés fizikai akadályokkal is történik: ilyenek a sorompók, amelyek megnehezítik, hogy teherautók hajtsanak be az erdőbe. Emellett kamerákat, köztük vadkamerákat is használnak. Ezek olykor segítenek a megelőzésben vagy az azonosításban, bár az is előfordul, hogy az elkövetők megrongálják az eszközöket.
Legalább ennyire fontos a szemléletformálás. A cég több szervezettel, önkéntesekkel, iskolákkal és önkéntes tűzoltókkal is együttműködik, és a héten a Bakony-Buda Önkéntes Mentőcsoporttal is kötöttek megállapodást. Az országos és helyi hulladékgyűjtő akciók résztvevőinek száma azt mutatja, hogy a többség nem közömbös:
sokan hajlandók időt és energiát tenni a helyzet javításába.
Mit tehet az, aki ilyet lát?
A legfontosabb, hogy ne legyintsünk rá. Ha valaki illegális hulladékot lát, több csatornán is jelezheti. A Vérteserdő honlapján megtalálhatók a területi egységek, erdészeti igazgatóságok elérhetőségei, valamint központi e-mail-címek és telefonszámok is.
A helyiek sokszor személyesen is ismerik az erdészeti kollégákat, így közvetlen jelzésre is van lehetőség. Emellett a hatóságoknak és a nemzeti park munkatársainak is be lehet jelenteni az eseteket. A HulladékRadar alkalmazás pedig arra is alkalmas, hogy akár a helyszínről érkezzen bejelentés, ha van térerő.
Az illegális szemétlerakás elleni küzdelemben a gyors jelzés sokat számíthat. Nem old meg mindent, de növeli az esélyét annak, hogy a lerakót mihamarabb felszámolják, és adott esetben az elkövető nyomára is könnyebben ráleljenek.
Az erdő attól még nem lesz automatikusan biztonságos és tiszta hely, hogy szeretjük annak látni. Ahhoz az is kell, hogy a szabályokat ne csak papíron vegyük komolyan, és hogy a közös terheket ne hagyjuk szó nélkül másokra tolni.
Az illegális hulladék nem a természet része, hanem annak látványos megtagadása.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vérteserdő Zrt.: Erdőgazdálkodó szervezet, amely az általa kezelt területeken az illegális hulladék felszámolásával is foglalkozik.
- Boglári Zoltán: A Vérteserdő Zrt. kommunikációs vezetője, önkormányzati képviselő.
- HulladékRadar: Olyan alkalmazás, amelyen keresztül illegálisan elhelyezett hulladékot lehet bejelenteni.
- Afrikai sertéspestis: Járvány, amelynek terjedését az ellenőrizetlenül kidobott élelmiszer-maradékok és állati eredetű hulladékok is segíthetik.
- Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság: Az a rendőrségi szerv, amellyel a Vérteserdő az illegális tevékenységek visszaszorításában együttműködik.
