Magyarországon először mutatták ki házisertés-állományban az afrikai sertéspestis vírusát egy szabolcsi telepen, háromezer állat érintett.
Nyolc évnyi fokozott figyelem után olyan esemény történt, amire a szakma régóta készült, mégis remélte, hogy elkerülhető marad: az afrikai sertéspestis a magyarországi vaddisznó-állomány után egy házisertéstelepen is megjelent. A hatóságok szerint ez nem az emberek egészségét, hanem az állattartást és a sertéságazat biztonságát érintő súlyos járványügyi helyzet, amely egyszerre szól szigorú szabályokról, piaci kockázatokról és arról, mennyit számít a mindennapi fegyelem egy telep kapujánál. A radiocafén, a Millásreggeliben Dr. Nemes Imre országos főállatorvos, a Nébih elnöke ismertette a helyzetet.
Negatív fordulat
Nemes elmondta, hogy az afrikai sertéspestis 2018 óta jelen van Magyarországon a vaddisznó-állományban, házisertéseknél azonban eddig nem állapították meg. A mostani fordulatot egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sertéstelep jelentette, ahol a múlt héten szerdán igazolták a betegséget.
A telep nem kicsi, de nem is ipari léptékű óriásüzem: közepes méretű állományról van szó. A tájékoztatás szerint 250 tenyészkoca volt a telepen, az összes sertés száma pedig megközelítette a háromezret, a kismalacoktól a növendékeken át a hízókig.
A fertőzés nem valamilyen látványos tömeges pusztulás nyomán derült ki, hanem a 2018 óta érvényben lévő szabályok alapján. Ha nagylétszámú sertéstelepen egy állat elhullik, laboratóriumi vizsgálatra mintát kell küldeni. Így jutott be a minta hétfőn az intézetbe, és ebből mutatták ki a kórokozót.
Eddig csak a vaddisznók között terjedt
Most először lépte át a vírus azt a határt, amelyet eddig sikerült megőrizni. Magyarországon a kórokozó évek óta jelen van a vadon élő állatok között, de a házisertés-telepek védelmét sikerült fenntartani. Ez a mostani eset azt mutatja, hogy a veszély nem elméleti: a környezetben jelen lévő vírus egyetlen résen át bejuthat egy zárt rendszerbe is.
A főállatorvos szerint a telep olyan térségben működött, ahol a vaddisznók között 2018 óta jelen van az afrikai sertéspestis. Idén is tíz vaddisznóban mutatták ki a vírust azon a területen. A hatóság járványügyi nyomozást indított, amely egyszerre vizsgálja, hogyan fertőződhetett meg a telep, és kerülhetett-e onnan tovább a vírus máshová.
A jelenlegi kép alapján nagy valószínűséggel a telep járványügyi zártságán keletkezett valamilyen lyuk. Vagyis nem arról van szó, hogy a vírus magától átfújta volna a kerítést, hanem inkább arról, hogy valamilyen tárggyal, járművel vagy emberi közvetítéssel kerülhetett be.
Hogyan terjed az afrikai sertéspestis?
Ez a kérdés azért különösen fontos, mert a közbeszédben könnyen összecsúsznak az állatbetegségek. Dr. Nemes Imre hangsúlyozta: az afrikai sertéspestis a házisertések és a vaddisznók betegsége.
Más állatfajt nem betegít meg, és az emberre sem veszélyes.
A vírus nem úgy terjed, mint például egy levegőben is sodródó kórokozó. A főállatorvos külön kiemelte, hogy a szél és a levegő ezt a vírust nem viszi tovább. Az afrikai sertéspestis alacsony fertőzőképességű, vagyis többnyire közvetlen érintkezéssel, illetve úgynevezett ragályfogó tárgyakkal jut tovább.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fertőztött vaddisznók nyála, bélsara vagy vizelete beszennyezheti a környezetet. Innen pedig a vírus bekerülhet egy telepre például lábbelin, eszközön, gépjármű kerekén, vagy bármilyen olyan felületen, amelyet nem fertőtlenítettek megfelelően. A konkrét esetben a közvetlen érintkezés a vaddisznók és a házisertések között a telep felépítése alapján kizártnak tűnt.
Mi történik egy fertőzött telepen?
A válasz röviden: gyors és kíméletlen járványügyi beavatkozás következik. Ennek oka, hogy az afrikai sertéspestis gyógyíthatatlan betegség, és az elkapó, megbetegedő vaddisznók és házisertések 99,5 százaléka elhullik. Hatékony vakcina jelenleg nincs.
Ezért az egyetlen működő védekezési mód a szigorú igazgatási és járványügyi eljárás. Ennek első lépése a fertőzött állomány haladéktalan felszámolása. A szóban forgó telepen ez csütörtökön elkezdődött, és szombatra be is fejeződött.
Emellett a telep körül háromkilométeres védőzónát és tízkilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. Ezekben a körzetekben megtiltották a sertések mozgatását és szállítását. A hatósági állatorvosok felkeresték a környező sertéstelepeket, klinikai vizsgálatokat végeztek, vérmintákat gyűjtöttek. Az eddigi eredmények szerint újabb fertőzött telepet nem találtak.
Mit jelent a járványügyi zártság?
Kívülről nézve egy sertéstelep könnyen tűnhet egyszerű mezőgazdasági üzemnek, valójában azonban a járványvédelem szempontjából szinte külön világ. A nagy létszámú telepek körbe vannak kerítve, és az állattartó feladata, hogy ezt folyamatosan ellenőrizze. Ahol a vaddisznókban jelen van a vírus, ott a szabadon tartott állatoknál még dupla kerítésre is szükség lehet.
A védekezés azonban nem áll meg a kerítésnél. Minden járművet és minden eszközt fertőtleníteni kell, mielőtt belép a telepre. Ez az élőállat-szállító járművekre is igaz. Ugyanez vonatkozik az emberekre: a belépés előtt kézfertőtlenítés, fertőtlenítőszeres lábszőnyeg és átöltözés szükséges. Az állatok közé csak telepi ruhában lehet bemenni.
Laikusként talán aprólékosnak tűnnek ezek a lépések, de épp ezek választják el a rutint a kockázattól. A mostani eset egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a védekezés nem kampányszerű feladat, hanem napi fegyelem.
A piac meg fogja érezni
A fertőzés gazdasági következményei még nem látszanak teljesen, de a hatóság számít rájuk. Dr. Nemes Imre szerint várható, hogy az úgynevezett harmadik országok, vagyis az Európai Unión kívüli kereskedelmi partnerek felfüggesztik a Magyarországról érkező sertéshús- és sertéshúskészítmények importját.
A beszélgetésben példaként Vietnám, Dél-Korea és Szerbia hangzott el. Ezek olyan piacok, amelyekre az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű élősertés vagy sertéshúskészítmény jutott ki.
Az Európai Unió piacán ugyanakkor a tíz kilométeres megfigyelési zárlat területét kivéve nem várható általános korlátozás: a sertések és a sertéshúskészítmények továbbra is ugyanúgy forgalomba kerülhetnek, mint eddig.
A legnagyobb közvetlen külpiaci kockázat tehát nem az EU-ban, hanem az unión kívüli exportban van.
Kell félnünk?
Az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés ez, és a válasz egyértelmű:
nem.
A boltban kapható magyar sertéshús biztonságos, és nyugodtan fogyasztható. Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes.
Ez azért lényeges, mert egy állategészségügyi járvány könnyen fogyasztói bizonytalanságot okozhat akkor is, ha erre valójában nincs ok. A mostani eset nem élelmiszer-biztonsági, hanem állategészségügyi és gazdasági probléma.
Sok mozgatás, több fertőzés
Az utóbbi időben sokakban kialakulhatott az érzés, hogy egymást érik az állatokat érintő fertőzések. A főállatorvos szerint ebben részben valóban van valóság. Az afrikai sertéspestis 2018 óta jelen van a hazai vaddisznó-állományban, a madárinfluenza pedig a 2010-es évek óta minden ősszel megjelenik, mert a vírus a vadmadarakban is jelen van.
A száj- és körömfájás más történet: az több mint ötven év után jelent meg újra Magyarországon, és még ma sem tudni pontosan, honnan került ide, illetve Szlovákiába.
A gyakoribb hírek mögött tehát egyszerre van jelen a valós járványkockázat és a jobb felderítés. A globalizáció, az állatok mozgatása segítheti a fertőzések terjedését, miközben a hatóságok sok erőt fordítanak arra, hogy ezeket minél korábban azonosítsák.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Afrikai sertéspestis: A házisertések és a vaddisznók gyógyíthatatlan vírusos betegsége, amely emberre nem veszélyes.
- Nébih: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely az állategészségügyi hatósági feladatokban is kulcsszereplő.
- Dr. Nemes Imre: Országos főállatorvos, a Nébih elnöke.
- Védőzóna: A fertőzött telep körül kijelölt háromkilométeres körzet, ahol szigorú járványügyi korlátozások lépnek életbe.
- Megfigyelési zóna: A fertőzés körül kijelölt tízkilométeres terület, ahol ellenőrzik az állományokat, és korlátozzák a sertések mozgatását.
