Az elektromos autók hazai piaca látványosan lemaradt az uniós átlagtól, a támogatások kifutása és az adószabályok is fékezik az átállást.
Az elektromos autózásról sokáig úgy beszéltünk, mint a közlekedés elkerülhetetlen jövőjéről, mostanra azonban látszik, hogy az átállás korántsem egyenes vonalú. Magyarországon különösen feltűnő a megtorpanás. Miközben az Európai Unió több országában tovább nő a teljesen elektromos és a konnektorról tölthető hibridek aránya, itthon az öntöltő hibrideknél mintha megállt volna a lendület. A háttérben nem egyetlen ok áll, hanem támogatások kifutása, adózási anomáliák és a gyors technológiai változás miatti bizonytalanság.
Jelentős a magyar lemaradás
Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője a radiocafén, a Millásreggeliben elmondta, hogy a legfrissebb forgalomba helyezési adatok alapján az EU-ban az új autók 30 százaléka volt teljesen elektromos vagy konnektorról tölthető hibrid. Ezen belül 20 százalék a teljesen elektromos autók, 10 százalék pedig a plug-in hibridek aránya.
Magyarország ugyanebben az időszakban jóval visszafogottabb képet mutatott: az új forgalomba helyezések 17 százaléka tartozott ebbe a két kategóriába. A teljesen elektromos autók aránya 10 százalék alatt maradt, a plug-in hibrideké pedig valamivel 7 százalék fölött volt.
Ez a különbség azért különösen érdekes, mert a benzin- és dízelautók aránya nagyjából hasonló az uniós és a magyar piacon, körülbelül 20-20 százalékot képviselnek. A nagy eltérés az öntöltő hibrideknél látszik igazán. Míg az EU-ban 38 százalék az arányuk, Magyarországon 53 százalék. Vagyis itthon sok vásárló ezen a ponton megáll, és nem lép tovább a tölthető hibridek vagy a tisztán elektromos modellek felé.
A kiszámíthatóság hiánya
Első ránézésre akár azt is gondolhatnánk, hogy az elektromos autók még mindig túl drágák, ezért kell hozzájuk állami segítség. A beszélgetésből azonban inkább az rajzolódik ki, hogy a fő probléma nem maga a termék, hanem az értékvesztés körüli bizonytalanság.
A technológia nagyon gyorsan fejlődik, különösen a kínai piacon, ahol Takács László szerint kétéves termékfejlesztési ciklusokkal jelennek meg az új vagy megújult modellek. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy egy ma megvett elektromos autó néhány éven belül használhatatlanná válna. Egy ilyen járművet ugyanúgy lehet hosszú ideig használni. A vásárlók bizonytalansága mégis érthető. Ha ma valaki komoly összeget költ egy autóra, nehezen tudja felmérni, mit fog érni négy-hat év múlva egy olyan piacon, ahol addigra új akkumulátortechnológia, nagyobb hatótáv és gyorsabb töltés is megjelenhet.
Ez különösen a céges vásárlásoknál fontos szempont, ahol az üzemeltetési költség mellett a maradványérték is erősen befolyásolja a döntést.
A támogatások kifutása
A magyar piac visszaesésében kulcsszerepe van annak, hogy a teljesen elektromos autókhoz kapcsolódó pályázatok kifutottak. Jelenleg sem magánszemélyek, sem cégek számára nincs olyan ösztönző, amely közvetlenül támogatná a vásárlást.
Takács László szerint ezek a programok nem pusztán kedvezmények voltak, hanem olyan gazdasági háttértámogatások, amelyek segítettek ellensúlyozni a maradványértékkel kapcsolatos kockázatokat. Ha ez a támasz eltűnik, sok vásárló egyszerűen elhalasztja a döntést.
Ez jól mutatja, hogy az elektromos autózás piaca még nem teljesen önjáró. Nem azért, mert ne lenne rá igény, hanem azért, mert a szabályozási környezet nagyon gyorsan meg tudja változtatni a számításokat.
Átmeneti megoldásból bizonytalan kategória
Elvileg a plug-in hibrid lehetne a józan középút. Használható tisztán elektromosan rövidebb távokon, ugyanakkor nincs klasszikus hatótávpara sem, hiszen a belső égésű motor ott van tartaléknak. Takács szerint ezek az autók ma már 80–100 kilométert is képesek megtenni elektromosan, ami napi használati helyzetben sokszor bőven elég lehet.
Csakhogy ennél a kategóriánál is jelentős szabályozási változások jöttek. 2024 közepén két fontos módosítás történt. Az egyik, hogy a szeptember 1. után forgalomba helyezett plug-in hibridek már nem kapnak zöld rendszámot, így a még hatályban lévő kedvezményeket sem tudják kihasználni. A másik a cégautóadó kérdése, amely több vállalati döntést is átrajzolhat.
A zöld rendszám elvesztése elsőre jelképesnek tűnhet, de a gyakorlatban igenis pénzt jelent. Az ingyenes parkolás havi több tízezer forintos tétel is lehet, ami éves szinten akár félmillió forint körüli összegre nőhet annak, aki rendszeresen fizetős övezetben parkol. Ráadásul Budapesten december 31-gyel a zöld rendszámosok ingyenes parkolása a plug-in hibrideknél és a teljesen elektromos autóknál is megszűnik.
Van egy fontos adminisztratív határidő is. Azoknak a zöld rendszámos plug-in hibrideknek a tulajdonosai, amelyeket szeptember 1. előtt helyeztek forgalomba, november 30-ig kötelezően fehér rendszámra kell cserélniük a rendszámot. Ezt nem automatikusan intézik, a tulajdonosnak vagy üzembentartónak kell eljárnia a kormányablaknál. Aki ezt elmulasztja, igazoltatáskor szabálytalan rendszámmal közlekedhet, ami bírságot és akár ideiglenes forgalomból kivonást is eredményezhet.
A cégautó-adó sem javít a helyzeten
A még nagyobb kérdés a céges flottáknál a cégautó-adó. Ez nem teljesen elektromos vagy zéró emissziós autóknál havi nettó tizenpár ezer forinttól egészen 102 500 forintig terjedhet. Négy-hat éves időtávon ez már több millió forintos tétel, vagyis teljesen érthető, hogy a cégek nagyon érzékenyek rá.
A gond az, hogy a rendszer nem mindig követi le a technológiai fejlődést. Takács László egy olyan anomáliára hívta fel a figyelmet, hogy egy 20–30 g/km széndioxid-kibocsátású plug-in hibridre is 51 ezer forintos havi adó jöhet ki, mert az erős elektromotor és a kisebb benzinmotor együtt magas összteljesítményt ad. Így előfordulhat, hogy adóteherben ugyanott van, mint egy kisebb teljesítményű, de rosszabb környezetvédelmi besorolású dízel.
Ez azért fontos, mert Magyarországon az új személyautók 70 százalékát cégek vásárolják. Ha a céges vásárlók azt látják, hogy az alacsony kibocsátású plug-in hibrid pénzügyileg nem kedvezőbb, mint egy hagyományos modell, könnyen visszalépnek a megszokott hajtásláncokhoz.
Nemcsak klímaügy
Az elektromos autózás mellett szóló érvek között gyakran a kibocsátás kerül elő, pedig a városi életminőség szempontjából a zaj is fontos tényező. Takács László egy kínai tapasztalatot említett: reggeli dugóban sétálva az volt feltűnő számára, hogy a torlódás ellenére sincs erős közlekedési zaj.
Ez a szempont Magyarországon is könnyen érthető. A levegőminőség mellett az utcai zajterhelés is meghatározza, mennyire élhető egy nagyváros. Ha a szabályozás valóban az alacsonyabb kibocsátású és halkabb közlekedés felé terelne, annak nemcsak klímavédelmi, hanem közvetlen hétköznapi haszna is lenne.
Merre mozdulhat a szabályozás?
Takács szerint kereskedői-, flotta- és importőri oldalon is zajlanak egyeztetések arról, hogyan lehetne a jogszabályi környezetet közelebb hozni a technológiai valósághoz. Nyugat-európai példaként Hollandiát és Belgiumot említette, ahol az adóztatás már a széndioxid-kibocsátáshoz igazodik: minél nagyobb a kibocsátás, annál nagyobb az adóteher.
Ez logikusabb irány lenne, mert a jelenlegi rendszerben nem mindig az kap előnyt, ami valóban kevesebbet bocsát ki. Közben az autógyártók is nyomás alatt vannak, hogy tartsák a széndioxid-limiteket, és ebben a plug-in hibridek alacsony, 20–30 grammos kibocsátása sokat számíthat.
A magyar elektromos autópiac tehát nem azért torpant meg, mert eltűnt volna az érdeklődés az új technológia iránt. Inkább arról van szó, hogy a vásárlók és a cégek most egy olyan környezetben próbálnak dönteni, ahol a támogatások megszűntek, a kedvezmények szűkülnek, az adózási logika pedig nem mindig következetes. Ilyenkor a piac óvatosabbá válik. Ha lesz új lendület, azt valószínűleg nem egyetlen nagy bejelentés hozza el, hanem egy kiszámíthatóbb szabályrendszer.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Takács László: A Schiller Flotta Kft. ügyvezetője, aki a magyar és uniós újautó-piac számairól és szabályozási problémáiról beszélt.
- Plug-in hibrid: Olyan hibrid autó, amelyet külső forrásból, konnektorról is lehet tölteni, és rövidebb távon tisztán elektromosan is használható.
- Öntöltő hibrid: Olyan hibrid jármű, amelyet nem kell külső áramforrásról tölteni, az akkumulátort menet közben tölti vissza a rendszer.
- Cégautóadó: A céges használatú autók után fizetendő havi adó, amelynek mértéke a környezetvédelmi besorolástól és a teljesítménytől függ.
- Zöld rendszám: Korábban több kedvezményre jogosító rendszámkategória, amely a plug-in hibrideknél már szűkül, és az ingyenes parkolási előnye is megszűnik Budapesten.
