Izland vízuma a digitális nomádok számára vonzó lehet, de a sziget inkább drága, prémium célpont, mintsem tömegeknek szóló menedék.
A digitális nomád életformáról sokaknak Portugália, Spanyolország vagy Thaiföld jut eszébe: napsütés, olcsóbb megélhetés, laza életmód. Izland ehhez képest majdnem az ellenkezője. Hidegebb, sötétebb, jóval drágább, mégis van benne valami, ami bizonyos távmunkások számára kifejezetten vonzó lehet. A kérdés nem is az, hogy lehet-e onnan dolgozni, hanem az, hogy kinek éri meg igazán. A radiocafé reggeli műsorában, a Millásreggeliben Malina Gábor, a BDO Magyarország vezető adótanácsadója elemezte az északi sziget és a digitális nomádok kapcsolatát.
Egy különleges ország a térkép szélén
Izland földrajzi és társadalmi értelemben is külön kategória Európában. Az Atlanti-óceán közepén fekszik, nagyjából félúton Európa és Amerika között. Területe valamivel nagyobb Magyarországénál, miközben az ország lakossága mindössze körülbelül 400 ezer fő. Ezzel az egyik legalacsonyabb népsűrűségű európai államnak számít.
A lakosság jelentős része Reykjavíkban él, nagyjából az ország egyharmada. A települések többsége a partvidéken található, a sziget belső része ugyanis zord, nehezen lakható terület. Ez önmagában is sokat elárul arról, milyen életkörnyezet vár arra, aki nem turistaként, hanem akár hónapokra érkezne ide.
Izland nem tagja az Európai Uniónak. Bár 2009-ben még elindult a csatlakozási folyamat, a kérelmet 2015-ben visszavonták, elsősorban a lakossági tiltakozás miatt. Ettől még számos szállal kötődik Európához, történelmileg pedig Dániához is.
A természet ereje itt nem díszlet
Izland népszerűségét ma jórészt az adja, amit a közösségi médiában is látunk róla: gleccserek, vulkánok, lávamezők, gejzírek, vízesések és geotermikus források. Több mint száz vulkán található a sziget területén, és ezek közül sok ma is aktív. A látvány valóban rendkívüli, de Izland esetében a természet nem csupán háttérkép, hanem a gazdaság egyik alapja is.
Malina Gábor rámutatott Izland energiaellátása szinte teljesen megújuló forrásokra épül. Az ország energiaszükségletének döntő részét geotermikus energia fedezi, az áramtermelés pedig 99,9 százalékban megújuló forrásból történik. Atomerőművek és hagyományos hőerőművek helyett vízenergia és geotermikus energia működteti az országot.
Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból érdekes. Az olcsó és bőséges energia miatt olyan iparágak tudtak megerősödni, amelyek máshol nehezebben működnének ilyen feltételek mellett. Ilyen például az alumíniumipar, amelynek rendkívül magas az energiaigénye.
Gazdag ország, drága hétköznapok
Izland a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Az egy főre jutó GDP 80–90 ezer dollár körül van, ami az OECD-országok élmezőnyébe emeli. A gazdaság kicsi, de fejlett és innovatív, az életszínvonal pedig kifejezetten magas. Emellett az állam arra is figyel, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek viszonylag alacsonyak maradjanak.
Vagyis Izlandon a skandináv típusú jóléti modell sok eleme megvalósult, miközben az ország alapvetően kapitalista gazdaságot működtet. Ez a stabilitás, biztonság és kiszámíthatóság vonzó lehet a külföldiek számára is.
A mindennapi költségek azonban kijózanítóak. Izland az egyik legdrágább ország Európában, Reykjavík lakhatási költségei pedig rendszeresen a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Ez az a pont, ahol a digitális nomád álom sokaknál elvérzik: hiába a jó infrastruktúra és a biztonság, ha a megélhetés lényegesen többe kerül, mint a klasszikus nomád célpontokon.
Három pilléren álló gazdaság
A mai izlandi gazdaság három fő pillére a halászat, az energiaipar és a turizmus. A halászat évszázadokon át az ország alapja volt, és ma is meghatározó. A beszélgetésben elhangzott adatok szerint az export 40 százalékát adja, és a GDP 12 százalékáért felel.
Izland különösen érdekes a halászati kvótarendszere miatt. Ennek lényege, hogy minden évben tudományos becslések alapján meghatározzák, mennyi halat lehet kifogni, majd ezt szétosztják a vállalatok között. Ez a modell a túlhalászás megelőzését szolgálja, és Malina Gábor szerint sok ország próbálja is átvenni.
A másik fontos láb az energiaipar, amelyről már sokat elmond az ország geotermikus adottsága. A harmadik pedig a turizmus, amely az elmúlt években látványosan felfutott. Míg a 2010-es évek elején még nagyjából félmillió turista érkezett évente, mára ez a szám jóval magasabb, inkább egymillió feletti nagyságrend.
Turistákból már így is sok van
Izland turisztikai népszerűsége részben éppen a különlegességéből fakad. Az országról terjedő képek erős imázst építettek, a közösségi média pedig felerősítette az érdeklődést. Csakhogy egy ilyen kicsi országban a siker gyorsan problémává válhat.
Az overtourism, vagyis a túlzott turizmus Izlandon is valós gond. A környezeti terhelés és a lakhatási nehézségek mindennapos kérdések, amelyekkel a kormányzatnak foglalkoznia kell. Emiatt most inkább az az irány látszik, hogy az ország nem a tömegturizmust akarja tovább növelni, hanem a kisebb számú, prémium kategóriás látogatók felé fordul.
Ez a logika a digitális nomádok esetében is érvényesül.
Van vízum, de nem mindenkinek szól
Izland rendelkezik digitális nomád vízummal, amely fél évig ad lehetőséget a tartózkodásra. Ez papíron jól hangzik, a gyakorlatban azonban az ország nem próbál abból versenyelőnyt kovácsolni, hogy adókedvezményekkel vagy speciális lehetőségekkel csábítsa magához a távmunkásokat.
Malina Gábor szerint éppen ez a lényeg: Izland nem akar Lisszabon, Barcelona vagy Bangkok útjára lépni, vagyis nem szeretne több ezer nomádot hosszabb időre az országban látni. A cél inkább az, hogy bizonyos külföldiek 3–6 hónapot eltöltsenek ott, lakást béreljenek, fogyasszanak, de ne alakuljon ki tömeges jelenlét.
Ezért Izland inkább exkluzív, prémium digitális nomád célpontnak tekinthető. Nem az alacsony költségek vonzzák az embereket, hanem a magas életminőség, az alacsony bűnözés, a stabil politikai környezet és a jó infrastruktúra.
Ebben különösen fontos az internet. Elsőre meglepő lehet, egy ilyen vadregényes országban világszínvonalú a kapcsolat, és a lefedettség a kisebb településeken is jó. Ez a távmunkában alapfeltétel, és Izland ezen a téren erős.
Kinek lehet jó választás Izland?
A rövid válasz az, hogy nem mindenkinek. Aki digitális nomádként elsősorban olcsó lakhatást, meleg klímát és pezsgő nemzetközi közösséget keres, valószínűleg nem Izlandon találja meg a számítását. A hosszú sötét időszakok, a magas árak és a zordabb életkörülmények sokakat eltántorítanak.
Akinek viszont fontos a biztonság, a politikai és társadalmi stabilitás, a kiváló internet és az egészen különleges természeti környezet, annak Izland valódi alternatíva lehet. Nem tömegcélpont, és valószínűleg nem is lesz az. De éppen ez lehet az egyik legnagyobb vonzereje.
Izland példája jól mutatja, hogy a digitális nomád trend nem mindenhol ugyanazt jelenti. Van, ahol az olcsóság és a tömeges beáramlás a fő hajtóerő, és van, ahol a minőség, a korlátozott nyitottság és a tudatos szelekció. A szigetország egyértelműen az utóbbi utat választja.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Malina Gábor: a BDO Magyarország vezető adótanácsadója.
- BDO Magyarország: a megszólaló szakértő munkahelye, amelynek képviseletében az adózási és gazdasági kérdésekről beszélt.
- Digitális nomád vízum: olyan tartózkodási lehetőség, amely meghatározott időre engedi egy országban élni és onnan távmunkát végezni a külföldieknek.
- Geotermikus energia: a Föld belső hőjéből származó energia, amely Izland energiaellátásának egyik alapja.
- Halászati kvótarendszer: olyan szabályozás, amely tudományos becslések alapján meghatározza, mennyi hal fogható ki évente, így segít megelőzni a túlhalászatot.
- Overtourism: a túlzott turizmus jelensége, amikor a látogatók nagy száma már környezeti és társadalmi problémákat okoz.
