A szemüveg és más optikai eszközök sokunk életének nélkülözhetetlen segítői, de a belőlük keletkező hulladékmennyiség sem elhanyagolható.
Dioptriás szemüvegből 1-2 milliárd készül el a világon évente, mégis kevesen gondolnak arra, hogy a lecserélt szemüvegkeret, a kidobott kontaktlencse-bliszter vagy a lejárt szemcsepp is komoly környezeti terhelést jelent – feleslegesen. A radiocafén, a Millásreggeliben Boros Mária, az Alensa optometristája mondta el, hogyan lehet tudatosabban bánni ezekkel az eszközökkel: mikor érdemes adományozni, mikor szelektíven gyűjteni, és mire ügyeljünk a kontaktlencse-csomagolástól a szemcseppig.
Mekkora valójában az optikai eszközök környezeti lábnyoma?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Földön körülbelül 2,2 milliárd ember él valamilyen látásproblémával, amelynek jelentős része szemüveggel korrigálható. A receptre vagy mérés alapján készített dioptriás szemüvegek száma globálisan évente 1-2 milliárd. Ez azt jelenti, hogy ha ennek csupán néhány százalékát sikerülne újrahasznosítani vagy továbbadni, az évi több tízmillió hulladékdarab elkerülését eredményezné – és ebbe még a napszemüvegek nem is tartoznak bele.
Gyakran elég csak a lencsét cserélni
Az egyik leggyakoribb és legköltségesebb tévedés, hogy megváltozott dioptria esetén automatikusan az egész szemüveget kicserélik az emberek. Ha a keret jó állapotban van, elég csak a lencsét cseréltetni benne. Ez nemcsak pénztárcakímélő, hanem a hulladék mennyiségét is csökkenti.
Ha azonban a keret esztétikailag már nem vonzó, vagy egyszerűen túlnőttünk rajta, érdemes eladományozni. Magyarországon egyelőre nincs egységes, országos szemüveggyűjtő hálózat, de folyamatosan működnek szervezetek, amelyek látásvédelmi vagy szemészeti segítségnyújtással foglalkoznak, és rendszeresen fogadnak el használt szemüvegeket. Egyes optikák időszakosan szintén tartanak gyűjtési akciókat, karitatív szervezetek és adományboltok pedig alkalomszerűen vesznek át ilyen eszközöket. A begyűjtött szemüvegek rászoruló emberekhez, látássérültekhez, illetve fejlődő országok egészségügyi misszióihoz kerülhetnek.
Fontos különbséget tenni: az egyszerűbb dioptriával, például olvasáshoz készített szemüvegek jól adományozhatók, a multifokális, személyre szabott darabokra azonban ez kevésbé érvényes.
Ha a keret már sem adományozásra, sem lencsecsere-alapra nem alkalmas, érdemes az alkatrészeket szelektíven gyűjteni. A fém- (rozsdamentes acél, titán, alumínium) és műanyag részek hulladékgyűjtő udvarokba vihetők, ahol szakszerűen szétválogatják és újrahasznosítják őket.
Mi legyen a kontaktlencse csomagolásával?
A kontaktlencsék esetében magukat a lencséket nem lehet újrahasznosítani: speciális orvosi polimerekből készülnek, amelyekre nincs elérhető lakossági újrahasznosítási megoldás. A csomagolást azonban igen. Minden egyes kontaktlencse úgynevezett bliszterben érkezik: egy kis műanyag tálkában, amelyet alumíniumfólia zár le. A két alkotóelemet kidobás előtt szét kell választani – a műanyag a műanyag szelektívbe, a fémfólia a fémhulladékba kerüljön. Ez a mozdulat mindössze néhány másodpercet vesz igénybe, de összeadódva óriási mennyiségű felesleges kevert hulladéktól kímélné meg a rendszert.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a napi kihordású kontaktlencsék – amelyeknél minden nap új lencsét kell felbontani – értelemszerűen több csomagolási hulladékot termelnek, mint a havi kihordásúak, amelyeket megfelelő napi tisztítással harminc napig lehet használni.
A szemüvegtok sem lomtárba való
Új szemüveghez szinte mindig jár tok és törlőkendő, és a tokok nagy része műanyagból készül. Ezeket általában a fiókban felejti az ember, vagy egyszerűen kidobja. Boros Mária azonban felhívja a figyelmet: a jó állapotú tok új funkciót is kaphat – fülhallgatót, kábeleket, apróbb kiegészítőket lehet benne rendezetten tartani a táskában. Ha valaki a régi szemüvegét adományozza, a tokot is mellékelheti hozzá. Csak ha már tényleg használhatatlan, akkor kerüljön a kommunális kukába – a szövet és műanyag kombinációjából készült tok sajnos általában oda is tartozik, nem a szelektívbe.
Szemcseppek és kontaktlencse-tisztítók: soha ne a lefolyóba!
A szemcseppek és a kontaktlencse-tisztító folyadékok szigorú lejárati határidővel rendelkeznek. Felbontás után általában néhány hétig használhatók, utána baktériumok szaporodhatnak el bennük. A lejárt vagy már nem használt készítményeket azonban semmiképpen nem szabad a mosdóba vagy a WC-kagylóba önteni – akárcsak a lejárt gyógyszereket, ezeket is a legközelebbi gyógyszertárban kell leadni. Az üres műanyag flakonokat viszont szelektíven lehet gyűjteni. Ezek a látszólag apró döntések azért számítanak: a szemcseppekben és tisztítófolyadékokban lévő gyógyszer- és fertőtlenítőszer-maradványok a természetes vizekbe jutva komoly ökológiai terhelést okozhatnak.
Hol lehet leadni a régi szemüveget Magyarországon?
Magyarországon ugyan nincs egységes szemüveggyűjtő rendszer, de internetes kereséssel viszonylag könnyen találhatók befogadó szervezetek és alkalmi gyűjtési programok. Idén is volt például olyan adománygyűjtő akció, amelynek keretében nigériai szemészeti orvosmisszió megsegítésére gyűjtöttek szemüvegeket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Boros Mária: Az Alensa optometristája.
- Alensa: Cseh alapítású, 31 országban jelenlévő online és fizikai optikai lánc, amely kontaktlencséket, dioptriás szemüvegeket és kiegészítőket forgalmaz.
- Optometrista: Látásvizsgálatot végző egészségügyi szakember, aki szemüveget és kontaktlencsét ír fel, de szembetegségeket nem diagnosztizál és nem kezel.
- Bliszter: A kontaktlencsék egyedi csomagolóegysége: egy kis műanyag tálka alumíniumfólia-fedéllel. Újrahasznosításhoz a két anyagot szét kell választani.
- WHO (Egészségügyi Világszervezet): Az ENSZ egészségügyi szakosított szervezete, amely globális egészségügyi adatokat gyűjt és közzétesz, köztük a látásproblémákra vonatkozókat is.
