A zöld ígéreteknek ára is van, a greenwashing napja leáldozott – a GVH a PET-palackoknál nem elégszik meg a jól hangzó kijelentésekkel.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kommunikációs vezetője arról beszélt, miért kellett az egyik nagy, PET-palackban forgalmazott üdítőitalokat gyártó cégnek átfogó fenntarthatósági kampányt vállalnia egy versenyhatósági eljárás nyomán. A történet túlmutat egyetlen vállalaton: arról szól, mit jelent valójában egy „100 százalékban újrahasznosítható” palack, és hol kezdődik a greenwashing.
Nem mindegy, mit értünk újrahasznosíthatóságon
A GVH még 2024-ben indított eljárásokat olyan italgyártó cégekkel szemben, amelyek PET-palackos termékeik kapcsán tettek fenntarthatósági állításokat. A hatóság szerint a gond nem pusztán az volt, hogy a cégek a zöld szempontokat hangsúlyozták, hanem hogy ezt sokszor túl egyszerűen, a teljes kép bemutatása nélkül tették.
Horváth felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon évente nagyjából 1,5-3 milliárd PET-palack kerül forgalomba, vagyis naponta 5-6 millió darab. Ilyen mennyiség mellett különösen nem mindegy, milyen üzenetek alapján döntenek a vásárlók.
A „100 százalékban újrahasznosítható” állítás első hallásra azt sugallhatja, hogy a termék használata alig jelent környezeti terhelést. Csakhogy ez nem feltétlenül következik ebből a kijelentésből. Lehet, hogy maga a palack anyaga újrahasznosítható, miközben a kupak, a címke vagy a csomagolás már nem ugyanilyen egyértelmű eset. És az sem mindegy, hogy az adott palack ténylegesen visszakerül-e az újrahasznosítás rendszerébe.
Miért lett ebből versenyügy?
A greenwashing nemcsak környezetvédelmi, hanem piaci kérdés is. Ha egy cég úgy tünteti fel a termékét, mint különösen zöld megoldást, azzal előnyt szerezhet azokkal a versenytársaival szemben, amelyek visszafogottabban, pontosabban kommunikálnak.
A GVH érvelése szerint a fogyasztók számára egyre fontosabb a fenntarthatóság, ezért akár többet is hajlandóak fizetni egy olyan termékért, amelyről azt gondolják, hogy kisebb terhet ró a környezetre. Ha ez az előny megalapozatlan állításokra épül, az már tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lehet.
Az említett ügyben végül nem bírság, hanem kötelezettségvállalás lett a megoldás. A cég a hatóság előtt igazolni tudta, hogy palackjai újrahasznosíthatóak, ugyanakkor a kommunikációból hiányzott az újrahasznosítás technológiai hátterének és a csomagolás teljes környezeti terhének bemutatása. Ezért a vállalat átfogó edukációs kampányt vállalt.
Nem elég megígérni, teljesíteni is kell
Horváth Bálint szerint a GVH számára a bírság nem önmagában cél: fontosabb, hogy a kifogásolt gyakorlat megszűnjön, és a cégek a jövőben pontosabban kommunikáljanak. Ugyanakkor a kötelezettségvállalás nem felmentés. A hatóság utóvizsgálatokban ellenőrzi, hogy a vállalások valóban teljesülnek-e.
A beszélgetésben elhangzott az is, hogy ha egy cég nem tartja be a saját vállalásait, komoly bírságra számíthat. Ez azért fontos, mert így a kötelezettségvállalás nem puszta kommunikációs menekülőút, hanem számon kérhető vállalás.
Címkék, szlogenek és a valóság
A tanulság tehát, hogy a zölden hangzó címkék és szlogenek önmagukban keveset mondanak. Érdemes figyelni arra, pontosan mire vonatkozik egy állítás: az anyagra, a teljes csomagolásra, az előállításra vagy a tényleges visszagyűjtésre.
Ebben a rendszerben a MOHU és a visszaváltási gyakorlat is kulcsszerepet kap, hiszen hiába újrahasznosítható egy palack, ha végül nem jut vissza a körforgásba. A zöld kommunikáció tehát akkor hiteles, ha nemcsak jól hangzik, hanem pontos, ellenőrizhető és a valós folyamathoz is kapcsolódik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- GVH (Gazdasági Versenyhivatal): a magyar versenyhatóság, amely többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és a fogyasztók megtévesztését vizsgálja.
- Greenwashing: olyan kommunikációs gyakorlat, amikor egy cég a valóságnál környezetbarátabbnak, fenntarthatóbbnak mutatja a termékét vagy működését.
- PET-palack: a széles körben használt műanyag italos palackok gyűjtőneve.
- MOHU: az a szereplő, amelyhez Magyarországon a visszaváltási és hulladékgazdálkodási rendszer fontos elemei kapcsolódnak.
- Horváth Bálint: A GVH kommunikációs vezetője.
