A megújuló energiák értéke akkor dől el, amikor éppen nem termeljük őket, de szerencsére az energiatárolás terén gyors a fejlődés.
Amikor a paksi atomerőmű teljesítményének visszafogása miatt ismét fellángolt a vita a megújulók megbízhatóságáról, a kérdés valójában nem új: mit kezd egy ország azzal az árammal, amely napközben bőségesen termelődik, este viszont nem? A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Szilva Attila fizikus arról beszélt, hogy a válasz egyre inkább az energiatárolás gyors fejlődése lehet.
Már a nukleáris energia sem stabil
A megújulókkal szembeni legismertebb kifogás, hogy időjárásfüggők: ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, kiesik a termelés. Szilva Attila szerint azonban ma már nem lehet úgy tenni, mintha csak a nap- és szélerőművek volnának sérülékenyek. A klímaváltozás miatt a nukleáris energia is egyre inkább ki van téve szélsőséges körülményeknek: alacsony vízállás és aszály esetén a paksi blokkok teljesítményét is vissza kell tekerni.
A szakértő emlékeztetett: Magyarország éves átlagban az áramfogyasztás nagyjából 20 százalékát importból fedezi. Ez nemcsak ellátásbiztonsági-, hanem árkérdés is. Közben a nap- és szélenergia mára a legolcsóbb termelési formák közé került, és rámutatott, hogy ez még tárolással együtt is igaz.
Konténerbe zárt tartalék
A megoldást elsősorban nem a háztartási akkukban, hanem az úgynevezett ipari akkumulátorokban látja. Ezeket úgy kell elképzelni, mint nagy, konténerszerű egységeket, amelyekben az akkumulátorok mellett a hálózatra kapcsoláshoz szükséges műszaki berendezések is ott vannak. Előnyük, hogy viszonylag gyorsan telepíthetőek.
A beszélgetésben példaként előkerült Bulgária, ahol az utóbbi években olyan tárolókapacitás épült ki, hogy az esti órákban már exportálni is tudtak áramot. Dr. Szilva Attila hivatkozott az Ember nevű energiapiaci think tank (agytröszt – a szerk.) friss jelentésére is, amely szerint világszerte látványos ütemben nő a tárolás szerepe.
Miből legyen az akkumulátor?
Nem mindegy az sem, hogy milyen technológia terjed el. A szakértő szerint a nikkel-kobalt alapú akkumulátorok környezeti és emberi jogi szempontból is problémásabbak. A lítium-vasfoszfát, vagyis LFP-cellák viszont kedvezőbb megoldást jelenthetnek. Ennél is ígéretesebbnek nevezte a nátriumalapú technológiát, főleg ipari tárolásnál, ahol a nagyobb tömeg kevésbé gond.
A beszélgetésben szóba került a CATL is, amelynek Debrecenben is van gyára. Dr. Szilva Attila szerint a kínai ipar jelenleg előrébb jár ezen a területen, miközben Európa számára az a nagy kérdés, hogy az elektrifikációhoz szükséges eszközöket is képes lesz-e saját bázison gyártani.
Három gigawatt már sokat számíthat
A magyar tervekben 3 gigawatt ipari tároló telepítése szerepel. Ez azért fontos szám, mert miközben Paks névleg 2 gigawatt körüli kapacitást termel, a napenergia dél körül már most 7–8 gigawattos csúcsot érhet el, és 2030-ra 11–12 gigawattra nőhet. Ha ennek egy részét sikerül 2–4 órára eltárolni, az érdemben enyhítheti az esti hiányt, és csökkentheti az importra szorulást.
Az elhangzottak alapján a megújuló energiák körüli vita így egyre kevésbé arról szól, hogy termelnek-e eleget, és egyre inkább arról, képesek vagyunk-e időben áthelyezni ezt az energiát. A következő években valószínűleg ezen múlik majd, mennyire lesz olcsóbb, tisztább és kevésbé kiszolgáltatott a magyar áramellátás.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Szilva Attila: fizikus, a leirat szerint a BME és az Uppsala University korábbi kutatója, valamint a Furik blog szerzője.
- Ember: nemzetközi, adatvezérelt energetikai think tank, amely a tiszta energiára való átállást elemzi.
- LFP-akkumulátor: a lítium-vasfoszfát rövidítése. Olyan akkumulátorkémia, amelyet ma széles körben használnak energiatárolásra és egyre több elektromos autóban is.
- Ipari energiatároló: nagy méretű, hálózatra kapcsolható akkumulátoros rendszer, jellemzően konténeres kivitelben. Arra szolgál, hogy a napközben megtermelt áram egy részét későbbre, például az esti csúcsidőre tegye elérhetővé.
- Elektrifikáció: az a folyamat, amikor a gazdaság minél több területe — például a közlekedés vagy a fűtés — közvetlenül villamos energiára áll át. Nemcsak klímavédelmi, hanem versenyképességi kérdés is.
