A Greenpeace új azbeszttérképe azt is megmutatja, hol gyanús a helyzet Nyugat-Magyarországon, és azt is, ahol bizonyított a szennyezés.
Új eszközzel próbálja átláthatóbbá tenni az azbesztszennyezés ügyét a Greenpeace Magyarország: a szervezet interaktív azbeszttérképet indított, amelyről a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Simon Gergely, a szervezet regionális vegyianyag-szakértője. A térkép célja nem az, hogy végleges ítéletet mondjon minden helyszínről, hanem hogy egy helyre gyűjtse a már ismert adatokat, és jelezze, hol lehet szükség gyors beavatkozásra.
Bizonyított és gyanús esetek
A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy az azbeszttérképet nem szabad egységes adattömbként olvasni. A Greenpeace a nyilvánosan elérhető hatósági, önkormányzati és egyéb mérési adatokat gyűjtötte össze, ezek mellé kerültek a lakossági bejelentések is. Utóbbiak azonban nem automatikusan bizonyított esetek.
A szervezet külön kezeli a feltételezett és a megerősített helyszíneket. Vagyis ha valaki csak gyanítja, hogy azbeszttel szennyezett anyag van a környezetében, az még nem ugyanaz, mint egy laboreredménnyel igazolt eset. Ez a különbségtétel azért fontos, mert így a térkép nemcsak riaszt, hanem tájékozódást is segít.
Rendkívül veszélyes rákkeltő anyag
Az azbesztszennyezés nem egyszerű építőipari kellemetlenség, hanem komoly egészségügyi kockázat. Simon Gergely a műsorban arra is felhívta a figyelmet, hogy az azbeszt bizonyítottan rákkeltő anyag; ezt a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség is a legveszélyesebb, 1-es kategóriába sorolja. A veszély főként akkor nő meg, ha a szennyezett anyag bolygatás közben porzik, és a rostok a levegőbe kerülnek.
A Greenpeace szerint ezért különösen kockázatosak azok a helyszínek, ahol azbeszttel szennyezett útalap vagy zúzalék került lakott területre, ráadásul olyan utakra, amelyek alatt közművek futnak. Ha ugyanis egy útfelületet újra és újra fel kell bontani javítás vagy csatornamunka miatt, a probléma nemhogy ne szűnik meg, hanem visszatér.
Lefedni vagy eltávolítani?
A Greenpeace álláspontja egyértelmű: ahol lakott területen van szennyezett anyag, ott a valódi megoldás az eltávolítás lehet. Bizonyos helyszíneken a lefedés átmenetileg működhet, de nem ott, ahol a területet várhatóan újra bolygatni fogják.
Simon Gergely arról is beszélt, hogy több településen egyelőre inkább ideiglenes megoldások látszanak, miközben szerinte átfogó, központi iránymutatásra lenne szükség. A beszélgetésben szóba került az Oladi plató és Kőszeg térsége is, ahol már történtek mérések, de a szakértő szerint még mindig sok a bizonytalanság, és nem látszik teljesen, mekkora terület lehet érintett.
Mit tehet a lakosság?
A műsorban elhangzott gyakorlati tanácsok inkább óvintézkedések, mint megoldások. Ha valaki saját területén gyanús, porzó anyagot lát, érdemes azt nedvesen tartani, szükség esetén letakarni, hogy a szél ne hordja szét. Ha az utcában van ilyen szennyezés, szeles időben nem tanácsos szellőztetni, és érdemes lassabban közlekedni az érintett szakaszon, hogy minél kevesebb por verődjön fel. Szabadtéri tartózkodásnál FFP3-as maszk viselése is szóba kerülhet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Simon Gergely: a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője.
- Greenpeace Magyarország: a nemzetközi Greenpeace hazai szervezete. Környezetvédelmi ügyekben kampányol, kutatási és figyelemfelhívó munkát is végez.
- Azbeszt: természetes eredetű, rostos szerkezetű ásványcsoport, amelyet korábban sokféle ipari célra használtak. Belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat, rendkívül rákkeltő.
- FFP3 maszk: nagy szűrési hatékonyságú részecskeszűrő maszk. Olyan finom por és lebegő részecskék ellen használják, amelyek belélegezve különösen veszélyesek lehetnek.
- Kármentesítés: a szennyezett területek megtisztítását vagy biztonságossá tételét célzó beavatkozás. Ilyenkor nemcsak a szennyező anyag jelenlétét, hanem annak kezelését és elszállítását is meg kell oldani.
