Egy friss, országos reprezentatív kutatás rántja le a leplet a magyar lakosság pénzügyi szokásairól és gondolkodásmódjáról. Az eredmények alapján úgy tűnik, messze elmaradunk a nyugat-európai trendektől, a félelem és a tudatlanság pedig sokakat visszatart a tudatos befektetésektől. Böröczky Dezső, a Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője volt a Millásreggeli vendége.
Mit csinálnak a magyarok a pénzükkel? Mire vágynak, ha befektetésről van szó? Egy friss, 1000 fős reprezentatív országos kutatás pontosan erre kereste a választ a magyar lakosság megtakarítási és befektetési szokásaival kapcsolatban. A kép, ami kirajzolódott, finoman szólva is árnyalt, de egy dolog biztos: a többség nagyon óvatos.
A megkérdezett, megtakarítással rendelkező magyarok 75%-a egyáltalán nem vagy csak minimális kockázatot hajlandó vállalni, ennek tükrében nem meglepő, hogy a készpénz és a bankbetét továbbra is uralja a terepet. Ahogy haladunk a magasabb kockázati kategóriák felé – a kötvényektől a befektetési jegyeken, részvényeken át egészen a kriptoeszközökig –, annál kevesebb az ismeret és annál kisebb a hajlandóság a befektetésre.
De miért ez a túlzott óvatosság? Az egyik fő ok az edukáció hiánya. Úgy tűnik, a magyar befektetők nincsenek kellőképpen tisztában ezeknek a termékeknek az előnyeivel, potenciáljával és persze a kockázataival sem. Ráadásul, akik mernek kockázatot vállalni, azok között is sokan vannak, akik nagyon rövid idő alatt akarnak „meggazdagodni”, inkább spekulatív módon közelítik meg a befektetést, nem pedig tudatos, hosszútávú portfólióépítéskén. – véli a Gránit Alapkezelő stratégiai és üzletfejlesztési vezetője.
A pénzügyekkel kapcsolatos témák ráadásul érzékeny és bizonytalan területnek számítanak a legtöbb ember számára, sőt, sokan egyenesen megijednek tőle. Ezt jól mutatja, hogy míg a közüzemi ügyeket a megkérdezettek 45%-a kizárólag online intézi, addig a pénzügyeknél ez az arány mindössze 20%. Pedig a digitális szolgáltatások a banki szektorban legalább olyan fejlettek, mint a közüzemi szférában. Az emberek jobban szeretik személyesen intézni ezeket a dolgokat, több mint 50%-uk a személyes ügyintézést preferálja. Ennek mélyebb okai is lehetnek: sokan félnek az online csalásoktól, és alacsony a bizalom a pénzügyi intézmények iránt.
A piacon azért vannak mozgások. Például, a kamatfordulók után lényegesen alacsonyabb hozamszintet kínáló Prémium Magyar Állampapírokból mintegy 1000 milliárd forintnyi összeg áramlott ki. Bár nem teljesen követhető, hová ment ez a pénz, az látszik, hogy a befektetési alapokba az év eleje óta már 600 milliárd forint beáramlott. Ez jelentős összeg, különösen ahhoz képest, hogy a teljes magyar nyilvános alapok piaca mintegy 22000 milliárd forint, ami a magyar GDP több mint a negyede.
Az ismeretek hiánya különösen szembetűnő egy modern befektetési irányzat, az ESG szempontokat figyelembe vevő befektetések terén. Ez a téma az egész európai befektetési alapok piacán megatrendnek számít, Magyarországon is egyre több ilyen alap létezik, de a befektetői kereslet oldalán „elképesztő áttörést nem láttunk”. – teszi hozzá Böröczky.
