Pogátsa Zoltán szerint a fenyegetés helyett pozitív jövőképre van szükség. A fenntarthatóság és a társadalmi egyenlőtlenség összefüggéseiről az ESG Summiton.
Az emberek szoronganak a környezeti problémák miatt, mégis tehetetlennek érzik magukat – véli Pogátsa Zoltán közgazdász, aki a ESG Summit 2025 rendezvényen Kántor Endrével beszélgetett. A radiocafé Sajátos Pogátsa műsorában is visszatérő témák kerültek szóba: miért nem működnek a fenntarthatóság jelenlegi narratívái, és mi lenne a hatékonyabb megközelítés.
Miért menekülnek a fiatalok a fenntarthatóság szó hallatán?
Pogátsa szerint az emberek – különösen a fiatalok – azért fordulnak el a fenntarthatósági üzenetektől, mert úgy érzik, nincs befolyásuk a szélesebb gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokra. Elegük van a korlátozott hatású, szimbolikus egyéni akciók hangsúlyozásából – például a szívószálak elhagyásából –, és inkább rendszerszintű megoldásokat szeretnének hallani.
Nem működik: a fenyegetés, a büntetés és az önsanyargatás
A jelenlegi kommunikációs megközelítések kritikájaként Pogátsa rámutat: a fenyegetés, a büntetés és a felülről kényszerített szabályozás nem bizonyul hatékonynak. Különösen félrement narratívának tartja azt az elképzelést, hogy a fenntarthatóvá válás rosszabb világot vagy önkorlátozást jelent. Az a vád sem állja meg a helyét, hogy az emberek túlfogyasztók és profithajhászok. Magyarországon a lakosság alsó 70 százaléka a megélhetésért küzd. Pszichológiai mutatók szerint ez a szegmens inkább depressziós és stresszes, semmint elégedett a fogyasztástól.
Működhet: a pozitív jövőkép és rendszerszintű változás
A téves narratívák helyett Pogátsa a pozitív jövőkép felvázolását javasolja. Egy fenntarthatóbb világ egyben jobb világ is lenne az emberek számára. A fenntarthatósági kérdések gyökere gyakran társadalmi problémákban rejlik. Egy szociálisan igazságosabb, anyagi és pszichológiai biztonságot nyújtó társadalom egyidejűleg zöldebb is lenne.
Ennek egyik konkrét példája a „15 perces város” koncepciója, amelyben az emberek könnyen hozzáférhetnek iskolákhoz, orvoshoz és munkahelyhez, drasztikusan csökkentve a közlekedési igényt és valós életminőség-javulást kínálva.
A mozdulatlanság spirálja: egyéni megoldások rendszerszintű problémákra
Pogátsa a mozdulatlanság spiráljának nevezi azt a jelenséget, amelynek során a neoliberális gondolkodásmód arra kondicionálta az embereket, hogy a társadalmi problémákat egyéni szinten próbálják megoldani – magániskolával, magánegészségüggyel –, ahelyett, hogy kollektíven lépnének fel a rendszerszintű javításokért. Az egyéni megoldások nem helyettesíthetik a társadalmi szintű változásokat.
Az emberi viselkedés mélyebb motivációit vizsgálva a közgazdász rámutat: az emberek alapvető hajtóerői a szeretet, a figyelem és az elismerés – nem a profit- vagy növekedési vágy. A túlzott fogyasztás gyakran ennek a figyelemvágynak a pótlására szolgál, ha máshol nem elégítik ki.
Újraelosztás, egyenlőtlenség és a Maslow-piramis
A fenntarthatósági átmenet kulcsa az egészséges társadalom megteremtésében rejlik. A szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása elengedhetetlen: a Maslow-piramis alsó szintjén lévő, túlélésért küzdő emberek számára a távoli jövő problémái irrelevánsak, amíg alapvető megélhetési gondjaik vannak. Az újraelosztás szükségességét az is alátámasztja, hogy a globális üvegházhatású gázkibocsátás feléért a felső 10 százalék, kétharmadáért pedig a felső 20 százalék felelős.
A változáshoz párbeszédre és meggyőzésre van szükség, ami fárasztó és sokszor kellemetlen munka. Pogátsa szerint nincs más út: el kell kezdeni együttműködni másokkal, még akkor is, ha ez nehéz.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pogátsa Zoltán: Magyar közgazdász, a Sajátos Pogátsa című radiocafé-műsor házigazdája, a fenntarthatóság és a társadalmi egyenlőtlenségek rendszeres elemzője.
- ESG Summit: Fenntarthatósági témájú üzleti konferencia, amelyen vállalati és közgazdasági szereplők vitatják meg a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kérdéseket.
- 15 perces város: Városrendezési koncepció, amelynek lényege, hogy a lakók gyalog vagy kerékpárral 15 percen belül elérjék az alapvető szolgáltatásokat – iskolát, orvost, munkahelyet –, csökkentve a közlekedési igényt és a szén-dioxid-kibocsátást.
- Maslow-piramis: Abraham Maslow amerikai pszichológus szükséglethierarchia-elmélete, amely szerint az emberek csak akkor foglalkoznak magasabb rendű célokkal, ha alapvető fizikai és biztonsági szükségleteiket már kielégítették.
- ESG: Environmental, Social and Governance – olyan szempontrendszer, amely alapján a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét értékelik.
- Neoliberalizmus: Olyan gazdaságpolitikai irányzat, amely az állami beavatkozás minimalizálását, a piacok liberalizálását és az egyéni felelősség hangsúlyozását helyezi előtérbe.
