Eredetileg korántsem a táncról szólt egy „mániákus” Flashdance-betétdal; Talking Heads-feldogozással állt elő Norah Jones.
A nyolcvanas évek elmúltával már kevésbé fenyegette az ózonréteget popsztárok által elhasznált ipari mennyiségű hajlakk, és válltöméses fellépőruhákat gyártó vállalkozást sem érte meg annyira üzemeltetni. A divat múlandó, de a zene örök: a korszak szintipop-alapművei, rockhimnuszai és rejtett kincsei áthangszerelve is hódítottak és hódítanak mind a mai napig. Cikksorozatukban rangsorolást nem vállalunk, ám azt igen, hogy tizenöt különleges feldolgozásra, remixre vagy átiratra felhívjuk a figyelmet.
Moullinex, Peaches – Maniac (2012)
Michael Sembello dalszerzőként Stevie Wonderrel, Diana Ross-szal és Michael Jacksonnal is együtt dolgozott, mire az 1983-as Flashdance jóvoltából el is énekelhette egyik szerzeményét. Küldött egy összeállítást a táncos opuszt gyártó Paramount stúdiónak a filmhez szánt dalaiból, ám a szalag végén véletlenül rajta maradt egy marhulás. Sembello akkoriban túl sok sorozatgyilkosos mozit látott, és ezek hatására költött egy dalocskát: „Ő egy mániákus, mániákus, az már biztos/Megöli a macskádat és rászögeli az ajtóra”. Váratlanul felhívták a stúdióból: jó lesz az a macskaölős szám, de írja már át a szöveget úgy, hogy egy táncoló lányról szóljon. A Maniac cicakímélő verziója amerikai listavezető lett, Oscar- és Grammy-jelölésig jutott, 2012-ben pedig Moullinex és Peaches párosa is feldolgozta.
A Bossa Elétrica – Skindo Le Le (2004)
A San Franciscó-i brazil közösségből induló Viva Brasil zenekar 1980-ban jelentette meg Skindo Le Le című bulihimnuszát, amelynek dalszövegében zenével zavarják el a rosszkedvet. A refrénben sokszor ismételgetett cím az égvilágon semmit nem jelent, csupán hangutánzó kifejezés, amely a szamba ritmusát imitálja. Időközben számos más országban csatlakoztak a brazil ritmusok ünnepléséhez. A japán Yasuko Love-Bird, az angol Paprika Soul és a Fülöp-szigeteki Jaya után 2004-ben a svéd A Bossa Elétrica tolmácsolásában is megismerhettük a vidám dalt.
BadBadNotGood, Norah Jones – This Must Be the Place (Naive Melody) (2024)
A Talking Heads előtt tisztelgett Norah Jones. A Grammy-díjas jazzénekesnő az 1983-as This Must Be the Place (Naive Melody) című szerelmes szerzeményt vette fel a BadBadNotGood instrumentális zenekar kíséretével a 2024-es Everyone’s Getting Involved albumra, amelyen sok sztár gondolta újra David Byrne-ék klasszikusait. Jones korábban is játszott 1983-as érzelmes számot, bár akkor épp ő kísért és más eresztette ki a hangját. A 2012-es Ted emlékezetes jelenetében egykori szeretője, a mocskos szájú mackó kérésére előadta koncertjén a Polipka című James Bond-film betétdalát, az All Time High-t, a párját visszahódítani kívánó Mark Wahlberg énekével. De bármilyen szépen zongorázott és szaxofonozott Jones, közönsége nem tolerálta Wahlberg fülsértően hamis orgánumát.
The Futureheads – Hounds of Love (2005)
Kate Bush 1985-ös Hounds of Love albumáról több számot is újra felrepített az utókor az angol slágerlistára. A Running Up That Hill remix változata 2012-ben a hatodik helyre került, miután a londoni olimpia záróünnepségén a zenei aláfestés része volt. Tíz évvel később az eredeti verzió váratlanul No. 1. lett, amikor fontos dramaturgiai szerephez jutott a Stranger Things negyedik évadában. A nagylemez címadó dala pedig 2005-ben a brit posztpunk csapat, a The Futureheads tolmácsolásában csípte meg a lista nyolcadik helyét.
Sinnerella – Eyes Without A Face (2023)
Saját szerzeményei mellett Billy Idol előszeretettel dolgozta fel más művészek dalait is, például így ismertette meg egy újabb generációval a Tommy James and the Shondells Mony Mony vagy a The Doors L.A. Woman című slágerét. Más művészek is előszeretettel dolgozzák fel Billy Idol dalait, például Sinnerella 2023-ban így ismertette meg egy újabb generációval az 1983-as Eyes Without A Face-t.
Újratöltve sorozatunk korábbi fejezeteit itt olvashatják:
- Hatvanas évek újratöltve (1. rész)
- Hatvanas évek újratöltve (2. rész)
- Hatvanas évek újratöltve (3. rész)
- Hetvenes évek újratöltve (1. rész)
- Hetvenes évek újratöltve (2. rész)
- Hetvenes évek újratöltve (3. rész)
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Michael Sembello: amerikai gitáros, énekes és dalszerző. Az 1983-as Flashdance-hez írt Maniaac maradt a legnagyobb slágere.
- Moullinex: a house, a nu-disco és a szintipop elemeit ötvöző portugál DJ, producer és multiinstrumentalista, a Discotexas kiadó társalapítója.
- Peaches: polgárpukkasztó előadásairól ismert, kanadai elektro-punk és electroclash zenész, producer.
- Viva Brasil: San Francisco-i alapítású, brazil stílusú fúziós jazz és világzenei együttes. Kulcsszerepet játszottak a tradicionális brazil ritmusok amerikai meghonosításában.
- A Bossa Elétrica: a hagyományos brazil zenét elektronikus köntösbe öltöztető svéd formáció.
- Talking Heads: David Byrne vezette new wave / art punk csapat a hetvenes évek New York-i színtérről. A nyolcvanas évekre már a legnagyobb hatású zenekarok közé nőtték ki magukat.
- BadBadNotGood: fúziós jazzben és hiphopban utazó, instrumentális zenét játszó kanadai együttes.
- Norah Jones: tízszeres Grammy-díjas amerikai énekesnő, dalszerző. Don’t Know Why című felvételét az is hallotta, aki egyáltalán nem szereti a jazzt.
- Kate Bush: angol art pop énekesnő, dalszerző, a hetvenes évek vége óta a popzene megkerülhetetlen alakja. Hosszú ideje visszavonultan él, de dalai (mindenekelőtt a Running Up That Hill) újra és újra felkerülnek a listákra.
- The Futureheads: angol posztpunk zenekar a 2000-es évekből.
- Billy Idol: angol énekes, dalszerző. A Generation X punkzenekar frontembereként indult. Szólóslágereivel (többek közt a Rebel Yell-lel és a White Weddinggel) a nyolcvanas évek egyik legnagyobb rocksztárává vált.
- Sinnerella: Los Angeles-i indie pop és darkwave előadó a 2020-as évekből.
