A szívritmuszavarok egy része alig érezhető, máskor komoly veszélyt jelezhetnek, a robotizáció viszont megkönnyítheti a kezelésüket.
Magyarország első robotikus szívritmuszavar-kezelő központja kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetem szegedi klinikai rendszerében. A technológia nem sci-fi látványosság, hanem egy pontosabb és bizonyos esetekben biztonságosabb beavatkozási lehetőség, amelyről Prof. Dr. Szili-Török Tamás beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Mit jelent valójában a szívritmuszavar?
A szívritmuszavar leegyszerűsítve a szív elektromos működésének zavara. A szív nemcsak izomként és pumpaként működik, hanem egy finoman összehangolt elektromos rendszerként is: ha ebben a rendszerben hiba keletkezik, abból különféle ritmuszavarok alakulhatnak ki.
A panaszok és a veszély nem mindig járnak együtt. Előfordulhat, hogy valaki egy alapvetően ártalmatlanabb ritmuszavart nagyon erősen megérez, miközben egy másik, akár súlyosabb eltérés alig okoz tünetet. Ezért a ritmuszavarok felismerésében sokszor a beteg tapasztalata a kiindulópont, de bizonyos esetekben az EKG-szűrésnek is fontos szerepe lehet.
A beszélgetésben külön szóba került a pitvarfibrilláció, amely az egyik leggyakoribb ritmuszavar, főként az idősebb korosztályban. Szili-Török Tamás szerint egyes becslések alapján 2060-ra minden harmadik-negyedik embernek esélye lehet arra, hogy kialakuljon nála ez az állapot.
Nem humanoid robot
A most elindult szegedi központ technológiája könnyen félreérthető, mert a „robot” szó sokaknak egy ember alakú gépet vagy sebészeti robotkarokat idéz fel. Itt azonban másról van szó. A Stereotaxis rendszere két nagy mágnessel működik, amelyek a beteg mellkasa mellett helyezkednek el, miközben a szívben vezetett katéterben is egy apró mágnes található.
A külső mágneses tér változtatásával a katéter rendkívül finoman mozgatható a szívben. Ennek a nagy előnye a pontosság: a módszer olyan apró, kontrollált mozdulatokra képes, amelyek meghaladhatják az emberi kéz lehetőségeit. A professzor rámutatott, hogy ez nemcsak precízebb munkát tesz lehetővé, hanem olyan, úgynevezett atraumatikus katéter használatát is segíti, amely kevésbé veszélyezteti a szív falát.
Kinek jelenthet valódi előnyt?
A robotikus rendszer nem azt jelenti, hogy mostantól minden szívritmuszavaros beteget így kell kezelni. A szakember elmondta, hogy a betegek nagy része hagyományos, kézzel irányított katéteres eljárással is jó ellátást kaphat. Vannak viszont olyan esetek, ahol a robot jobb eredményt hozhat, és létezik egy kisebb betegcsoport is, amelynél más megoldás gyakorlatilag nem is jön szóba.
A technológia ráadásul nem teljesen új: Nyugat-Európában nagyjából húsz éve jelen van, főként a skandináv országokban. A szegedi telepítés jelentőségét az adja, hogy ez a továbbfejlesztett rendszer ebből a típusból az első a világon.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Prof. Dr. Szili-Török Tamás: a szegedi kardiológiai centrum vezetője.
- Szegedi Tudományegyetem: az egyik legnagyobb magyar felsőoktatási és egészségügyi intézmény.
- Stereotaxis: olyan mágneses navigációs rendszer, amely a szívben vezetett katéter nagyon finom irányítását teszi lehetővé.
- Pitvarfibrilláció: gyakori szívritmuszavar, amely főként idősebb korban fordul elő, és kezeletlenül növelheti a szövődmények kockázatát.
- EKG: a szív elektromos működését rögzítő vizsgálat, amely bizonyos szívritmuszavarokra való hajlam felismerésében is segíthet.
