A Nagykörút leromlott közterületek, rendeleti káosz és kereskedelmi hanyatlás áldozata. Mi kellene a megújuláshoz?
Ha valaki ma végigmegy a budapesti Nagykörúton, valószínűleg nem lesz jó kedve – mondta Lopez Benjamin városfejlesztési szakértő, aki a radiocafé Millásreggeli című műsorában elemezte, mi is történt az egykor pezsgő kereskedelmi tengellyel.
Katasztrofális közterületek
Az utolsó átfogó, faltól falig tartó felújítás 1996-ban volt a Nagykörúton. Az azóta eltelt évtizedek meglátszanak: az útburkolat műszaki állapota katasztrofális, a biciklisávok leszűkültek, a faveremrácsok kitörtek, az oszlopok eldőltek, az utcabútorok sincsenek rendben. Ez a káoszos miliő mindenkiben – legyen autós, biciklista vagy gyalogos – rossz érzést kelt.
Leromlott épületállomány és rendeleti káosz
Az épületek homlokzatai sokszor tragikus állapotban vannak, de különösen feltűnő a földszinti portálok helyzete. A pesti oldalon érintett hat önkormányzat mindegyikének saját településképi rendelete és arculati kézikönyve van, az önkormányzati üzlethelyiségek pályáztatása is eltérő. Ennek eredménye, hogy senki nem érzi igazán magáénak a területet, és hiányzik az egységes akarat a rendbetételre.
GSM boltok és üres üzletek a régi kereskedelmi tengely helyén
Egykor a Nagykörút Budapest egyik kereskedelmi tengelye volt. A Westend megnyitása óta ez fokozatosan romlik: egyre több az üres üzlethelyiség, a képet GSM boltok, diszkontok és pénzváltók uralják. Csak a pesti szakaszon több mint 60 GSM üzlet található. A Blaha Lujza tértől délre az olcsó kocsmák váltak jellemzővé.
Érdemes-e egyáltalán tenni valamit?
Lopez Benjamin szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Nyugati pályaudvar és a Blaha Lujza tér környékén is nagy bevásárlóközpont működik. Nehéz elképzelni, hogy két ilyen pláza mellett pár száz méterrel kisebb vendéglátóhelyek vagy szolgáltatók megéljenek. A parkolás kérdése is azonnal felmerül, ha valaki ide szeretne látogatni.
Az urbanisztikai vita a tradicionális üzletutcák megmentéséről a plázák megjelenésével kezdődött. Nyugat-Európában már az 1950-es, 60-as évektől tudatosan fejlesztik a belvárosi üzletutcákat, felismerve, hogy egy jól működő üzletutca több mint bevásárlóhely: a társas kapcsolatok színtere, komplexebb élményt kínál, mint egy pláza. Budapesten is látni kisebb sikertörténeteket – a Bartók Béla út vagy a Kecskeméti utca környéke példa arra, hogy megfelelő fizikai és kereskedelmi környezettel vissza lehet csábítani az embereket.
Mi kellene a megújuláshoz?
A fenntartható működéshez szervezeti, jogszabályi és üzemeltetési megújulásra van szükség. Lopez szerint fontos lenne összehangolni a hat érintett önkormányzat rendeleti környezetét, hogy egységesen lehessen hasznosítani az önkormányzati üzlethelyiségeket. Ez működhet akár kedvezményes bérleti díjakkal ösztönözve a minőségi portálok kialakítását, ahogy a Bartók Béla úton is történt. Elengedhetetlen a városmarketing és a kommunikáció szerepe is a Nagykörút jelenlegi negatív imázsának megváltoztatásában.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Lopez Benjamin: Városfejlesztési szakértő, a budapesti közterületek és kereskedelmi környezet elemzője.
- Nagykörút: Budapest egyik leghosszabb és legforgalmasabb sugárútja, amely hat kerületen halad át a Margit hídtól a Petőfi hídig. Egykor a város egyik legfontosabb kereskedelmi tengelye volt.
- Kétszintű önkormányzatiság: A magyar főváros igazgatási rendszere, amelyben a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok párhuzamosan rendelkeznek hatáskörökkel. Ez gyakran koordinációs nehézségekhez vezet.
- Településképi rendelet: Önkormányzati jogszabály, amely meghatározza az adott területen az épületek és közterületek megjelenésére vonatkozó előírásokat.
