Mi a baj a budapesti Nagykörúttal?

Körút
Fotó: Marcelo Gonzalez via Pexels

A Nagykörút leromlott közterületek, rendeleti káosz és kereskedelmi hanyatlás áldozata. Mi kellene a megújuláshoz?

Ha valaki ma végigmegy a budapesti Nagykörúton, valószínűleg nem lesz jó kedve – mondta Lopez Benjamin városfejlesztési szakértő, aki a radiocafé Millásreggeli című műsorában elemezte, mi is történt az egykor pezsgő kereskedelmi tengellyel.

Katasztrofális közterületek

Az utolsó átfogó, faltól falig tartó felújítás 1996-ban volt a Nagykörúton. Az azóta eltelt évtizedek meglátszanak: az útburkolat műszaki állapota katasztrofális, a biciklisávok leszűkültek, a faveremrácsok kitörtek, az oszlopok eldőltek, az utcabútorok sincsenek rendben. Ez a káoszos miliő mindenkiben – legyen autós, biciklista vagy gyalogos – rossz érzést kelt.

Leromlott épületállomány és rendeleti káosz

Az épületek homlokzatai sokszor tragikus állapotban vannak, de különösen feltűnő a földszinti portálok helyzete. A pesti oldalon érintett hat önkormányzat mindegyikének saját településképi rendelete és arculati kézikönyve van, az önkormányzati üzlethelyiségek pályáztatása is eltérő. Ennek eredménye, hogy senki nem érzi igazán magáénak a területet, és hiányzik az egységes akarat a rendbetételre.

GSM boltok és üres üzletek a régi kereskedelmi tengely helyén

Egykor a Nagykörút Budapest egyik kereskedelmi tengelye volt. A Westend megnyitása óta ez fokozatosan romlik: egyre több az üres üzlethelyiség, a képet GSM boltok, diszkontok és pénzváltók uralják. Csak a pesti szakaszon több mint 60 GSM üzlet található. A Blaha Lujza tértől délre az olcsó kocsmák váltak jellemzővé.

Érdemes-e egyáltalán tenni valamit?

Lopez Benjamin szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Nyugati pályaudvar és a Blaha Lujza tér környékén is nagy bevásárlóközpont működik. Nehéz elképzelni, hogy két ilyen pláza mellett pár száz méterrel kisebb vendéglátóhelyek vagy szolgáltatók megéljenek. A parkolás kérdése is azonnal felmerül, ha valaki ide szeretne látogatni.

Az urbanisztikai vita a tradicionális üzletutcák megmentéséről a plázák megjelenésével kezdődött. Nyugat-Európában már az 1950-es, 60-as évektől tudatosan fejlesztik a belvárosi üzletutcákat, felismerve, hogy egy jól működő üzletutca több mint bevásárlóhely: a társas kapcsolatok színtere, komplexebb élményt kínál, mint egy pláza. Budapesten is látni kisebb sikertörténeteket – a Bartók Béla út vagy a Kecskeméti utca környéke példa arra, hogy megfelelő fizikai és kereskedelmi környezettel vissza lehet csábítani az embereket.

Mi kellene a megújuláshoz?

A fenntartható működéshez szervezeti, jogszabályi és üzemeltetési megújulásra van szükség. Lopez szerint fontos lenne összehangolni a hat érintett önkormányzat rendeleti környezetét, hogy egységesen lehessen hasznosítani az önkormányzati üzlethelyiségeket. Ez működhet akár kedvezményes bérleti díjakkal ösztönözve a minőségi portálok kialakítását, ahogy a Bartók Béla úton is történt. Elengedhetetlen a városmarketing és a kommunikáció szerepe is a Nagykörút jelenlegi negatív imázsának megváltoztatásában.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Lopez Benjamin: Városfejlesztési szakértő, a budapesti közterületek és kereskedelmi környezet elemzője.
  • Nagykörút: Budapest egyik leghosszabb és legforgalmasabb sugárútja, amely hat kerületen halad át a Margit hídtól a Petőfi hídig. Egykor a város egyik legfontosabb kereskedelmi tengelye volt.
  • Kétszintű önkormányzatiság: A magyar főváros igazgatási rendszere, amelyben a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok párhuzamosan rendelkeznek hatáskörökkel. Ez gyakran koordinációs nehézségekhez vezet.
  • Településképi rendelet: Önkormányzati jogszabály, amely meghatározza az adott területen az épületek és közterületek megjelenésére vonatkozó előírásokat.
Visited 21 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Jó lenne az euró bevezetése a vállalkozásoknak, vagy sem?

Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.

Mit lehet tenni az utakba került azbeszt ellen?

Felmérés, ellenőrzés és tartós megoldás kell a lakosság védelméhez – fórumot tartottak az azbesztszennyezésről.

Mesterséges intelligencia: a gyorsasággal nő a kockázat is

Az AI-biztonság ma már nem csak a fejlesztők ügye: a pár perc alatt összerakott alkalmazásoknál a kockázat is ugyanilyen gyorsan nő.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

A Homo Digitalis nem jósol, hanem kapaszkodót kínál

Új podcast indult a digitális transzformáció emberi oldaláról: hogyan döntünk akkor, amikor egyszerre látunk többet és értünk kevesebbet?

Rekordot döntött az emberiség vagyona

A globális pénzügyi vagyon új csúcsra ért, de a gyarapodás nagy része nem friss megtakarításból, hanem eszközár-emelkedésből jött.

A kiberbiztonság a kisvállalkozások gyenge pontja

Tízből kilenc mikrovállalkozás nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldásokat, pedig a legtöbb cég már szinte teljesen online működik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS