A budapesti éjszaka gazdaságát egységes fővárosi stratégiával és éjszakai polgármesterrel lehetne rendbe tenni a szakértő szerint.
Lopez Benjamin városfejlesztési szakértő szerint Budapest éjszakai életének problémáit nem a korlátozó intézkedések, hanem egy egységes fővárosi stratégia oldhatná meg. A radiocafé Millásreggeli című műsorában elmondta: a jelenlegi szétaprózott szabályozás kaotikus állapotokat teremt, és nem kezeli a valódi problémákat.
Hogyan jutottunk idáig?
Az éjszakai gazdaság a 2000-es évek közepén, a romkocsmák révén lendítette fel Budapest turizmusát. A 2010-es években két tényező – a Hajógyári-sziget klubjainak megszűnése és a fapados légitársaságok megjelenése – a belvárosba terelte a bulizókat, létrehozva a bulinegyedet. A hetedik kerület kivételével a környező kerületek szigorú záróra-rendeleteket vezettek be, ezzel egy szűk területre koncentrálva az éjszakai életet. A Covid után ez a helyzet csak súlyosbodott: gyakorlatilag az egész városban betiltották az éjszakai tevékenységeket.
Prága, Párizs, Amszterdam – három különböző út
Lopez Benjamin a prágai példát intő jelként hozza fel: a túlturizmusra késve reagáltak drasztikus zárórával, ami a belváros kiüresedéséhez vezetett a helyiek számára. Ezzel szemben Párizs és Amszterdam stratégiai szinten kezeli az éjszakai gazdaságot: minőségi kikapcsolódást biztosít a turistáknak, rendet tart a közterületeken, és olyan funkciókat kínál, amelyektől mindenki magáénak érezheti a várost.
A budapesti éjszaka legnagyobb gondja: nincs egységes stratégia
Budapesten ahány kerület, annyiféle szabályozás van érvényben. Ez a tevékenységek folyamatos vándorlásához és kaotikus „pingpongozásához” vezet. A közterületi problémákat – hangoskodás, szemét, kábítószer-kereskedelem – egy egyszerű záróra nem tudja megoldani; egységes közterületi rendalkotásra van szükség.
Mi lenne a megoldás?
Lopez Benjamin egy összfővárosi szintű stratégia kidolgozását javasolja, egy kijelölt felelőssel – az amszterdami éjszakai főpolgármester vagy a párizsi éjszakai tanács mintájára. Ennek a felelősnek össze kellene hívnia az érintett feleket – lakosságot, vállalkozókat, döntéshozókat – egy közös jövőkép és cselekvési terv kialakítására.
A minőségi, helyiekre fókuszáló kulturális kínálatot a belvárosban érdemes előnyben részesíteni, míg a nagyobb klubokat a város kevésbé terhelt területeire – például a több mint 10 négyzetkilométeres rozsdaövezetekbe – lenne érdemes kihelyezni. Az önkormányzatok közvetlen ösztönzőkkel és ingatlangazdálkodással is támogathatják a minőségi éjszakai életet. Az elmúlt hetekben bevezetett hosszabb metró-üzemidő Lopez szerint apró, de fontos lépés a jó irányba.
Ki kicsoda, mi micsoda?
Lopez Benjamin: Városfejlesztési szakértő, településfejlesztő közgazdász.
Bulinegyed: Budapest hetedik kerületének az a része, ahol a romkocsmák és szórakozóhelyek koncentrálódnak, és amely mára az éjszakai turizmus központjává vált.
Éjszakai polgármester: Több nyugat-európai városban – például Amszterdamban és Párizsban – létező tisztség vagy testület, amely az éjszakai gazdaság koordinációjáért és az érintett felek érdekeinek összehangolásáért felelős.
Rozsdaövezet: Egykori ipari területek, amelyek ma már elhagyottan vagy alulhasznosítva állnak, és amelyek fejlesztése új gazdasági és kulturális lehetőségeket kínálhat.
Kétszintű önkormányzatiság: Budapest igazgatási rendszere, amelyben a fővárosi és a kerületi önkormányzatok párhuzamos hatáskörökkel rendelkeznek – ez koordinációs nehézségekhez vezet az éjszakai élet szabályozásában is.
