Zacher Gábor toxikológus a tudatmódosítók és az alkotás kapcsolatáról: miért szárnyaltak egyesek, és miért buktak el mások?
A művészet és a tudatmódosítók kapcsolata ősidők óta összefonódik – de mi különbözteti meg a tudatmódosító szerek segítségével maradandót alkotókat azoktól, akiket tönkretett a függőség? Zacher Gábor toxikológus, orvos-szakértő erről beszélt a radiocafé Enyhe katarzis című műsorában.
Az ősidőktől a 60-as évekig – a tudatmódosítók elfogadott szerepe
A tudatmódosítók használata az emberiség történelmének szerves része. Időszámításunk előtt 7000-ből származó barlangrajzokon is nyomuk van, és évezredeken át egyfajta elfogadott, rituális szerepet töltöttek be – gondoljunk csak a sámánokra vagy a viking berserkekre. Ez a kvázi elfogadott státusz az 1950-es, 60-as évekig tartott, amikor kísérletező alkatok kezdtek új szerek után kutatni. Volt miből válogatni, hiszen legalább 300 olyan növényfaj létezik, amely természeténél fogva tartalmaz tudatmódosító hatóanyagot.
Amikor a zseniális elme drogot fogyaszt
Számos ma is csodált alkotó és tudós élt tudatmódosítókkal. Erdős Pál, a zseniális magyar matematikus stimuláns szereket vett be, hogy éjszakákon át dolgozhasson. A DNS kettős spirálszerkezetének felfedezője, Francis Crick egy LSD-s élmény hatására látta meg a molekula szerkezetét. Zacher Gábor őket „betépett álmodozóknak” nevezi – olyan alkotóknak, akik tudatmódosítók hatása alatt tudtak olyat létrehozni, ami előrébb vitte a világot. A sor nem rövid, maradandót alkotó tudósok és művészek egész sora használt különféle drogokat
A sötét oldal sem marad említés nélkül. A híres „27-es klub” tagjai valamennyien 27 évesen haltak meg, gyakran túlzott kábítószer-használat következtében. A híres zenészek között amúgy sem ritka halálok a túladagolás.
Miért nyúlunk a kábítószerekhez?
Zacher szerint a fő ok a kíváncsiság és a dopaminkeresés. Az emberek nem azért használnak kábítószert, mert az rossz élményt nyújt, hanem éppen ellenkezőleg. A toxikológus rámutat: a telefongörgetés vagy a futás közben felszabaduló endorfinok is hasonló mechanizmuson alapulnak. A leszokáshoz motiváció szükséges, és annak felismerése, hogy
semmi sincs ingyen.
A jó közérzetért meg kell küzdeni, nem elég bevenni egy tablettát.
A mai szorongó világban – járványokkal, háborúkkal, megélhetési gondokkal – sokan a könnyebb megoldás felé fordulnak. Zacher szerint a valódi megoldás a negatív külső hatásoktól való függetlenedés képessége.
A zene magasabb rendű dopaminvadászat
A zenehallgatás is egyfajta dopaminkeresés, de magasabb rendű élmény. Zacher Gábor saját szenvedélye a barokk trombitazene, amelynek hallgatásakor valóban érzi a dopamin felszabadulását.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Zacher Gábor: Magyar toxikológus és orvos-szakértő, a mérgezések és kábítószer-ügyek elismert szakértője.
- Erdős Pál: A 20. század egyik legtermelékenyebb magyar matematikusa, aki stimuláns szerek segítségével dolgozott éjszakákon át.
- Francis Crick: Brit molekuláris biológus, a DNS kettős spirálszerkezetének társfelfedezője. Állítása szerint egy LSD-élmény segítette a felismerést.
- 27-es klub: Kulturális fogalom: azokat a világhírű zenészeket és művészeket foglalja össze, akik 27 éves korukban haltak meg.
- Dopamin: Az agy jutalmazási rendszerének kulcsvegyülete, amelynek felszabadulása örömöt és motivációt vált ki – akár drogok, akár természetes ingerek hatására.
