A közösségi oldalak korában azonnali, rövid ingerekre vágyunk, az irodalomban pedig a novella tudja ezt leginkább megadni.
Kellner Dénes, művésznevén David Kronberg író és költő a radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendége volt legújabb novelláskötete, a 12 eltévedt világ megjelenése alkalmából. Szó esett az írás terápiás erejéről, a modern kor magányáról, a szerelem és a költészet viszonyáról, és arról, hogyan írja az álom a novellákat.
Régóta ír – de mióta is pontosan?
A beszélgetés elején Fehér Mariann és vendége azonnal tisztáztak egy félreértést. Egy korábbi interjú alapján 1988-ra datálható Kellner Dénes írói pályafutásának kezdete, ám maga az író 1993-at tartja az igazi dátumnak. Bárhogy is van, annyi bizonyos: régóta foglalkozik írással, és ebben a családi örökség is szerepet játszik, hiszen édesapja szintén írt.
A fájdalom mint a költészet kiindulópontja
Kellner Dénes szerint egy vers általában valamilyen erős érzelmi élmény, leggyakrabban fájdalom nyomán születik. Az ember ilyenkor nem akarja elveszíteni az érzést, de megszabadulni sem szeretne tőle. Inkább átalakítja, valamilyen más formában jeleníti meg. A vers különösen alkalmas erre, hiszen intim műfaj: a szerző eleinte nem is feltétlenül szánta nyilvánosságra a verseit, végül azonban „gonosz, rossz emberek” – ahogy ő fogalmaz – rávették, hogy adja ki őket.
Korábbi, A csillagok egyedül vannak című verseskötete kapcsán a magányról is szólt: a cím arra a paradoxonra utal, hogy az emberek úgy élnek egymás között, mint a csillagok az égen – közelinek látszanak, valójában fényévnyi távolság van köztük.
A kötet hat ciklusból áll, amelyek közül a középső kettő a szerelemről szól: az egyik a boldog szerelmes állapotát, a másik a fájdalmas oldalát járja körül. Kellner Dénes álláspontja szerint a szerelemhez kapcsolódó negatív érzések – az elhagyatottság, a csalódás – különösen alkalmasak a költői megformálásra, mert ezek azok az érzések, amelyeket az olvasó is ismer, de talán soha nem mert kimondani.
„Azért vagyunk, hogy minél több mondatot odaírjunk, amit te nem mertél leírni”
– fogalmazta meg saját szerepét.
A modern kor magánya: buborékban élünk
A vers és a szerelem témaköréből a beszélgetés átvezet a kortárs magány jelenségéhez. Kellner Dénes szerint nem az a fájdalmas magány ez, amelyről a romantikus költők írtak, hanem egy tömeges, strukturális elszigeteltség: az emberek nagy közösségekben élnek, mégis mindenki a saját buborékában mozog. A kis közösségekből nagy közösségekbe való átmenettel eltűnt az a kohézió, amely az egyéneket egymáshoz kötötte. A felelősség is felhígul: minél többen vannak jelen egy helyzetben, annál inkább feltételezi mindenki, hogy majd a másik cselekszik.
Miért a novella, és miért most?
A friss kötetben novellák várják az olvasót. Kellner szerint ez a műfajválasztás részben a kor szelleme is. A doomscrolling és az azonnali ingerkielégítés korában az olvasók figyelme rövidebb ívekre koncentrálódik. A novella gyorsan felállítja a konfliktust, gyorsan bemutatja a szereplőket, és rövid idő alatt le is zárja a szálakat, gyakran öt-tíz perc alatt elolvasható. Eközben mégis megőriz valamit az irodalom sűrűségéből és érzelmességéből.
Az író hozzáteszi: a novella számára azért is vonzó műfaj, mert „egy slukkra meg lehet írni” – lendületből, egy ülésben. Bár a terjedelem nem mindig engedelmeskedik a szerzőnek: előfordult, hogy a történet egyszerűen „azt mondta, hogy hosszabb vagyok” a pályázati keretnél.
Álomból születnek a történetek
Kellner Dénes nem szokványos módon dolgozik: számos novellájának alapötlete álomból származik. Az ágy mellett tartott diktafonba ébredés után azonnal bemondja, amit álmában látott, mielőtt az emlék elhalványul. Ezekből a felvételekből dolgozik később. A kötet egyik nagypapás történetéről annyit elárult: addig próbálta megírni, amíg egyszer csak – szereplője, a nagypapa szokását imitálva – teát főzött, kinézett az ablakon, nézte a naplementét, és ekkor „jött meg” a novella.
QR-kódos háttértörténetek
A kötet egyik érdekessége, hogy az alkotói folyamatban a mesterséges intelligencia (AI) is szerepet kapott. Kellner Dénes elmondása szerint a ChatGPT-t arra használta, hogy technikai részleteket ellenőrizzen – például egy szereplő által űzött veszélyes sporttevékenység fizikai hitelességét. Az AI-jal folytatott „dialógusból” sok információ keletkezett, amelyből aztán csak a legszükségesebb részletek kerültek be a szövegbe.
A kötet különlegessége, hogy minden novella végén QR-kód található. Aki beolvassa, egy rövid ellenőrzésen esik át (a novella egyik szereplőjének nevét kell megadnia), majd hozzáférhet a szerző saját „virtuális interjújához”: megtudhatja, hogyan készült az adott írás, mi maradt ki belőle, és mi volt a háttértörténet.
A 12 eltévedt világ című kötetet a szerző a 97. Ünnepi Könyvhéten a Vigadó téren dedikálja 2026. június 12-én, délután 4 órakor.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kellner Dénes (David Kronberg): Író és költő. Legutóbbi verseskötete A csillagok egyedül vannak, legújabb novelláskötete a 12 eltévedt világ.
- Szublimáció: Pszichológiai fogalom, amelyet Sigmund Freud nyomán használnak: olyan lelki mechanizmus, amelynek során az egyén valamilyen feszültséget vagy vágyat társadalmilag elfogadott, alkotó tevékenység – például művészet – formájában vezet le.
- Doomscrolling: Az a jelenség, amikor az ember végeláthatatlanul görget a közösségi médiában vagy hírfolyamokban, általában negatív tartalmakat fogyasztva, mert az azonnali ingerek sora nehezen szakítható meg.
- QR-kód: A kötetben szereplő QR-kódok a novellák szerzői háttértörténeteihez vezetnek el – egyfajta digitális kiegészítő tartalom, amely az olvasói élményt mélyíti.
