Nagyobb minimálnyugdíj, sávos emelés és a SZÉP-kártya. De elég lesz ennyi, vagy kellene egy alaposabb nyugdíjreform?
A Tisza Párt nyugdíjprogramja az egyik legtöbbet tárgyalt gazdaságpolitikai téma az új kormány beiktatása előtt. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője elemezte a tervezett intézkedéseket: a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, a sávos emelést és a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
Mi a baj a jelenlegi magyar nyugdíjrendszerrel?
A magyar nyugdíjrendszer egyik legsúlyosabb problémája a legkisebb ellátásban részesülők helyzete. Dr. Farkas András szerint a relatív elszegényedés – vagyis az, hogy a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a keresetektől – a legalacsonyabb nyugdíjaknál már régen átcsapott tényleges, abszolút elszegényedésbe. Havi 60-70-80 ezer forintos nyugdíjak ma is léteznek Magyarországon, miközben a formálisan még mindig érvényes minimálnyugdíj 28 ezer 500 forint – ez az összeg közel 20 éve változatlan és „arcpiritóan alacsony”.
Az Európai Unión belül a magyar nyugdíjasok életszínvonala az utolsó, vagy utolsó előtti helyen van. Az uniós tagállamok átlagosan a GDP 10,9 százalékát fordítják nyugdíjakra, Magyarország ennek alig kétharmadát, pontosabban 7,32 százalékát.
Mit tartalmaz a Tisza Párt nyugdíjprogramja?
A Tisza Párt legfontosabb nyugdíjügyi vállalása a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetése: ennél alacsonyabb ellátást nem lehetne kifizetni. A program kiterjed az öregségi nyugdíjakon túl a rokkantsági ellátottakra is, akik között szintén sokan kapnak 120 ezer forintnál kevesebbet. A szakértő becslése szerint ez összesen mintegy 260 ezer embert érint.
Emellett a 120 000 és 140 000 forint közötti sávban is plusz emelést tervez az új kormány: ez a normális éves emelésen felül 6-12 ezer forint közötti többletet jelentene, attól függően, hogy az érintett melyik alsávba esik. Farkas szerint ez az intézkedés a KSH által mért mélyszegénységi küszöböt – amely jelenleg 140 ezer forint körül van – veszi alapul, és indokolt, hiszen az alatta lévő jövedelem rendkívül kiszolgáltatott helyzetet jelent.
Miért kevés önmagában a forinthatár rögzítése?
A szakértő alapvetően helyesli a tervezett intézkedéseket, de fontos fenntartásokat is megfogalmazott. Szerinte a 120 ezer forintos küszöb mechanikus, fix összegként való rögzítése hosszabb távon értékét veszti: az infláció évről évre csökkenti a reálértékét. Ezért javasolta, hogy a minimálnyugdíjt automatikusan kössék az inflációhoz, vagy még inkább a KSH által mért mélyszegénységi küszöbhöz, tehát egy mozgó, önmagát frissítő értékhatárhoz.
Ugyanez az aggály vonatkozik a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyára is. A terv szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok évi 200 ezer forint, az 500 ezer forint alattiak évi 100 ezer forint értékű kártyát kapnának. Ez Farkas András számítása szerint 325 milliárd forintba kerülne, és nagyjából 5 százalékpontnyi nyugdíjemelésnek felelne meg. A szakértő szerint ugyanez az összeg hatásosabb lenne, ha nem kártya formájában, hanem a nyugdíjalap részeként kerülne kifizetésre, mert akkor a jövőbeni emelések alapja is magasabb lenne.
Rendszerszintű probléma: az infláció és a bérek ollója
A nyugdíjas elszegényedés mögött strukturális gond húzódik: az elmúlt másfél évtizedben a magyar nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz volt kötve. Mivel a bérek ennél gyorsabban nőttek, a nyugdíjak egyre jobban leszakadtak a keresetektől. Farkas szerint ezt az úgynevezett „kereseti ollót” csak úgy lehet megállítani, ha a nyugdíjemelést részben a nettó keresetnövekedéshez is kötik.
A környező országok – Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország – az elmúlt 10 évben mind elvégezték ezt a reformot: az inflációs emelésen felül a reálkereset-növekedés 30-50 százalékát is odaadják a nyugdíjasoknak. Magyarországon ez mindeddig nem történt meg. Farkas reméli, hogy az eseti intézkedések után egy-két éven belül sor kerülhet egy átfogó nyugdíjreformra is.
Férfiak 40
A műsorban szóba kerülő másik témakör a rendszer finanszírozhatósága. A Tisza programja tartalmazza a Férfiak 40 programot is, amely a nőkéhez hasonló kedvezményes nyugdíjba vonulást tenne lehetővé férfiaknak. Ez tovább terhelné a már most is nyomás alatt lévő rendszert – kevesebb aktív dolgozónak kellene egyre több nyugdíjast eltartani.
A szakember szerint a nyugdíjkiadások finanszírozása végső soron politikai prioritás kérdése: a GDP arányában Magyarország lényegesen kevesebbet költ nyugdíjakra, mint az uniós átlag, tehát van mozgástér. A kérdés az, hogy a kormány milyen arányban finanszírozza a különböző területeket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Farkas András: Független nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője. Korábban biztosítótársaságok és pénzügyi közvetítő cégek felsővezetője volt. A média rendszeres szereplője nyugdíjügyi kérdésekben.
- Minimálnyugdíj: A törvényileg meghatározott legkisebb összeg, amelynél kevesebbet nem lehet nyugdíjként kifizetni. Magyarországon jelenleg 28 ezer 500 forint, amelyet közel húsz éve nem emeltek. A Tisza Párt ezt 120 ezer forintra emelné.
- Mélyszegénységi küszöb: A KSH által mért jövedelemhatár, amely alatt az érintett rendkívül kiszolgáltatott anyagi helyzetbe kerül. Jelenleg körülbelül 140 ezer forint havonta.
- Sávos nyugdíjemelés: A Tisza programjában szereplő intézkedés, amelynek értelmében a 120-140 ezer forint közötti ellátást kapók a normális emelésen felül 6-12 ezer forint közötti összegben részesülnének, a pontos összeg az ellátás mértékétől függene.
- Nyugdíjas SZÉP-kártya: A Tisza által tervezett juttatás, amellyel 2,2 millió nyugdíjas évi 100-200 ezer forintnyi keretet kapna élelmiszer, gyógyszer, egészségmegőrzés és pihenés céljaira.
- Férfiak 40 program: A Tisza Párt tervezett intézkedése, amely a nők kedvezményes korai nyugdíjba vonulásához hasonló lehetőséget biztosítana a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfiak számára.
- Svájci indexálás: Nyugdíjemelési módszer, amely az infláció és a bérnövekedés átlagát veszi alapul.
