A leleplezés napjában ismét a tudományos fantasztikumhoz nyúl Steven Spielberg, akinek egyetlen évtizede sem telhet el sci-fi nélkül.
Steven Spielberg egész pályafutását végigkíséri a science fiction műfaja iránti rajongás. A tinédzserkori amatőrfilmes időszaktól kezdve a 79 éves korában megrendezett legújabb mozijáig Spielberg munkásságának minden évtizedében felbukkant, olykor központi játszott a tudományos fantasztikum. A mozikban jelenleg látható A leleplezés napja apropóján pattanjunk fel a Hold felé tartó kerékpárra, és biciklizzünk át minden idők legsikeresebb rendezőjének karrierjén, sci-fi elemekre koncentrálva. Fontos kiemelni, hogy jelenleg kizárólag Steven Spielberg rendezőként jegyzett alkotásait vizsgáljuk ebből az aspektusból. Ha a produceri tevékenységét is szemléznénk, komplett sci-fi lexikonokat lehetne megtölteni a Vissza a jövőbe-trilógiától kezdve a Men in Black-filmeken át a Transformers-franchise-ig.
A kezdetek: amatőr sci-fi, 1 dolláros nyereség
Lelkes amatőrfilmesként, 17 évesen az ifjú Spielberg családtagjai és osztálytársai közreműködésével Firelight címmel inváziós sci-fit készített. A 140 perces film Steven Spielberg első nagyjátékfilmje lett. Igaz, az önkritikus rendező utólag a világ öt legrosszabb filmje közé sorolta. Az ambiciózus cselekmény szerint tudósok rosszindulatú űrlények után nyomoznak, akik egy teljes földi várost át akarnak telepíteni bolygójukra, hogy ott emberi állatkertet hozzanak létre.
A Spielberg család kibérelt egy közeli mozit, a Phoenix Little Theatre-t az 1964-es premierre. Egyetlen teltházas vetítés erejéig az ismerősök és a kíváncsi helyiek jegyet vehettek a filmre, amely kereken 1 dollár tiszta nyereséget termelt, tekintettel a forgatás és a mozibérlés költségeire. Majd a fiatal rendező referenciaanyag gyanánt elküldte a film egyetlen kópiáját egy producernek, de a tekercseknek nyomuk veszett. Mindössze egy szűk 4 perces részlet maradt fenn a filmből, ez:
Az 1970-es évek: tévés különkiadástól a magyar Oscarig
Még nem befutott, de már profi rendezőként a hetvenes évek elején Spielberg több tévéfilmet és sorozatepizódot is jegyzett. LA 2017 címmel 1971-ben sci-fi különkiadást rendezett a The Name of The Game című újságírós szériához. A különleges epizódban a laptulajdonos elájul a szmogtól. A jövőben tér magához, ahol az emberek a szennyeződés miatt a föld alatt élnek egy fasisztoid társadalomban.
1977-ben, már sztárrendezőként készítette el profi pályafutása első egész estés sci-fi mozifilmjét, a Harmadik típusú találkozásokat. Akár a serdülőkori próbálkozásban, itt is ufóészlelésekről van szó. Ezúttal a kezdeti izgalmak ellenére az idegenek békés szándékúnak bizonyulnak. Az állandó Spielberg-munkatárs, John Williams fantasztikus, öthangos zenei motívumával sikerült kapcsolatba lépni velük. Ennek a filmnek köszönhetően lett Zsigmond Vilmos az egyetlen Oscar-díjas magyar operatőr. Steven Spielberg is itt gyűjtötte be első jelölését.
Az 1980-as évek: E.T. pénzt keres
A békés szándékú idegen tematikáját továbbvitte és kimaxolta az 1982-es E.T. – A földönkívüli. Ez az itt ragadt űrlény tényleg csak haza szeretne telefonálni. Amíg érte jönnek a többiek, összebarátkozik egy földi kisfiúval, Elliott-tal, ami nem meglepő, hiszen Steven Spielberg gyakori témája a gyermeki ártatlanság és a rácsodálkozás. A filmet négy Oscarral jutalmazták, köztük a legjobb filmzene díjával: John Willams öt aranyszobrának egyikét a családi sci-fi szárnyaló zenéjéért nyerte. Spielberg pedig az E.T.-vel letette az asztalra a világ akkoriban legnagyobb bevételt elérő filmjét. A 792 millió dolláros globális mozibevétel már egy cseppet más ligában játszott, mint a tinikori 1 dolláros profit.
Az 1990-es évek: dinók, futás, sikítás
Ha sci-firől beszélünk, ritkán gondolunk dinoszauruszokra, pedig a géntechnológiával és klónozással új életre keltett, korábban kihalt őslények abszolút témába vágnak. Spielberg a mai napig futó dinós franchise első két darabját, az 1993-as Jurassic Parkot és az 1997-es Az elveszett világ: Jurassic Parkot jegyzi rendezőként. Itt is megy a rácsodálkozás, persze csak módjával, hiszen ne feledjük Malcolm doki halhatatlan szavait: „Hűha! Mindig így kezdődik! Aztán majd jön a futás, meg a sikítás!”. Steven Spielberg pedig saját magát győzte le: az első rész elhódította az E.T.-től a világ legsikeresebb filmje titulusát. Az újrabemutatókkal együtt 1 milliárd dolláros bevétel felett zárt a dinós mozi.
A 2000-es évek: a bőség zavara és egy titkos munka
Elérkeztünk Steven Spielberg science fictionben legtermékenyebb évtizedéhez. A 2001-es A.I. – Mesterséges értelem ember- és maciszabású robotjait a 2002-es Különvélemény futurisztikus gondolatrendőrsége követte. Majd a rendező a tinédzserkori témájához visszatérve rászabadította a Földre a 2005-ös Világok harca gonosz űrlényeit. És még a 2008-as Indiana Jones és a kristálykoponya királysága régészeti lelete mögött sem istenségek álltak, ahogy az a sorozat darabjaiban eddig megszokott volt, hanem interdimenzionális lényeknek nevezett idegenek.
Aligha hihetnénk, hogy a rendező ekkoriban unatkozott volna, pedig egy alkalommal pont ez történt. A munkamániás Spielberg egy jóbarátjának panaszkodott, hogy egy forgatás csúszása miatt éppen nincs mit tennie. A jóbarátot George Lucasnak hívták, és épp a Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúját készítette elő. Felajánlotta Spielbergnek, hogy találjon ki néhány snittet a 2005-ös Skywalker-fejezethez. A 66-os parancs, Obi-Wan és Anakin párbaja, valamint Yoda és Palpatine párbaja is rejt olyan beállításokat, amelyek titokban Spielberg keze munkáját dicsérik.
A 2010-es évek: VR élmény a filmvásznon
A rendező ebben az időszakban leginkább történelmi drámákban utazott, ám 2018-ban tett egy újabb kirándulást a tudományos fantasztikumba. A Ready Player One című disztópia a virtuális valóság fogalmát vetítette a jövőbe, miközben a gamer és a geek kultúrában merült el. Kevesen gondolták volna, hogy az akkor 72 éves Spielberg épp egy ilyen tematikába vág bele, de jól állt neki.
A 2020-as évek: világégés ufóköntösben
2026-ot valóságos politikai thrillerként látja és mutatja be a legendás direktor, még akkor is, ha A leleplezés napjában a felszínen ismét űrlényekről van szó. Reméljük, nem a látnok, csak a dús fantáziájú alkotó beszél Spielbergből, amikor azt állítja: az ufóakták leleplezése, avagy annak megakadályozása éppen a harmadik világháború előestéjére esik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
Steven Spielberg: amerikai filmes ikon. Rendezőként két, producerként egy Oscar-díjjal tüntették ki, és életműdíjat is átvehetett. Ő a mindössze 22 olyan művész egyike, akit EGOT-státuszúként tart számon a szakma, tehát Emmy-, Grammy-, Oscar- és Tony-díjat egyaránt nyert. A cikkben felsoroltakon túl ő ült többek közt a Párbaj, A cápa, a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése, a Kapj el, ha tudsz és a Lincoln rendezői székében is.
A leleplezés napja: 2026-ban bemutatott sci-fi thriller, Steven Spielberg rendezésében, Emily Blunt, Josh O’Connor, Colin Firth és Colman Domingo főszereplésével.
John Williams: amerikai zeneszerző és karmester. 1958-ban komponált először nagyjátékfilmhez zenét, azóta kétszáznál is több díjjal tüntették ki, köztük 5 Oscarral és 27 Grammy-vel. Steven Spielberg szinte minden filmjének ő jegyzi a zenéjét, de a Star Wars, a Superman, a Reszkessetek, betörők! és a Harry Potter zeneszerzőjeként is ismerhetjük.
Zsigmond Vilmos: magyar-amerikai operatőr (1930-2016). Oscar-díjjal jutalmazták a Harmadik típusú találkozások fényképezéséért, de a Szarvasvadászért, A folyóért és a Fekete Dáliáért is begyűjtött további jelöléseket.
George Lucas: amerikai rendező, forgatókönyvíró és producer, a Lucasfilm alapítója. A THX 1138, az American Graffiti és főműve, a Star Wars számos epizódjának rendezője, sőt Indiana Jones karakterét is ő találta ki. Négy Oscarra jelölték, és életműdíjat adtak át neki.
