A western egyidős a Vadnyugat végével, de a korai darabokat máig utánozzák, legyen szó egy ijesztő snittről vagy a hollywoodi folytatásokról.
Az idén 96 éves Clint Eastwood visszavonulása kapcsán érdemes elgondolkodnunk az ikonikus színész-rendező egyik legjellegzetesebb műfajáról. Vigyázat, Vadnyugat! című új cikksorozatunkban megvizsgáljuk, honnan ered a western, és milyen utat járt be a némafilmes kezdetektől Eastwood zsánerbúcsúztató mesterművéig, a Nincs bocsánatig – vagy akár azon is túl.
Indiánok és vonatrablók
A szigorú értelemben vett Vadnyugat éveit hozzávetőlegesen 1865 és 1890 közé datálja a történészek többsége. A westernfilm mint műfaj kezdeteit két kiindulási ponthoz köthetjük. Egyes vélekedések szerint az 1899-es, brit Kidnapping by Indians volt az első western, ezt a Mitchell and Kenyon filmgyártó cég készítette. Mások az Edwin S. Porter által rendezett, 1903-as, amerikai A nagy vonatrablás premierjétől számítják az indulást. Tekintettel arra, hogy a westernek leginkább az 1849 és 1900 közötti időszakban játszódnak, kijelenthetjük, hogy a kezdeti darabok mindenképpen az akkori közelmúltat, vagy akár a jelent ábrázolták. Mondhatni: a western nagyjából egyidős az általa bemutatott korszak végével.
E két korai darab már rögtön felvonultatta a western sok jellegzetességét. Vonat, Colt revolverek, üldözés, kocsma, préri – no meg a brit film esetében a nem fehér szereplők sztereotip ábrázolása. Az emberrabló indiánokról és vonatrabló banditákról szóló kezdeti próbálkozások azonban nem a cselekménnyel, hanem a mozgóképpel mint friss látványossággal kápráztatták el a nézőket. Különösen sokkoló volt a korabeli közönség számára A nagy vonatrablás egyik snittje, amelyben a Justus D. Barnes által megformált bandita belelő a kamerába. A beállítást meglehetősen sok további westernben utánozták. Sajnálatos módon a Rust 2021-es forgatásán is, ahol a fegyvermester súlyos mulasztása révén éles lőszer került az Alec Baldwin által elsütött pisztolyba, és elhunyt Halyna Hutchins operatőr.
A jólelkű cowboy prototípusa
A nagy vonatrablás egyik szereplője, Gilbert M. Anderson meglátta a western műfaja által kínált óriási potenciált. Filmgyártó céget alapított, és színészként, íróként, rendezőként megalkotta Broncho Billy, a szerethető cowboy karakterét, ezáltal ő lett a western történetének első sztárja. Billy, ha bandita is volt az adott filmben, akkor is alapvetően jólelkű volt, és hölgyeket, gyerekeket segített, lelkiismeretére hallgatva segített a seriffnek elkapni a valódi gonosztevőt. Sokszor eleve helyi seriffként, békebíróként vagy tisztes farmerként tűnt fel, aki a közösséget védte a veszélyes bűnözőktől.
A folytatások filmek hajnala
1909 és 1915 Anderson között több száz rövidfilmben alakította a karaktert, ezek döntő többsége mára már elveszett. A film krónikája című legendás szakkönyv megpróbálta megbecsülni a pontos számot: „legalább 376”. Akárhogy is, a western térnyerése mellett a mozis franchise-ok megteremtésében is fontos szerepe volt Andersonnak. Aki nincs kibékülve napjaink folytatásokra épülő Hollywoodjával, mondván, régen minden jobb volt, annak van egy rossz hírünk: a szálak ezekhez az egészen korai vadnyugati filmekhez vezetnek.
Tisztelet az első westernsztárnak
Anderson még megpróbálkozott a visszatéréssel 1919-ben, ám ekkorra már a publikum a western új sztárjaiért, Tom Mixért és William S. Hartért rajongott. Munkásságáért végül 1958-ban tiszteletbeli Oscar-díjat kapott mint a filmipar egyik legfontosabb pionírja. Újabb évtizedekkel később, 1980-ban Clint Eastwood a Bronco Billy címet adta aktuális filmjének. Bár nem western volt, vándorcirkuszos környezetben, az akkori jelenkorban játszódott a mozi, mégis az első westernsztár előtt tisztelgett.
Ki kicsoda, mi micsoda?
Clint Eastwood: 1930-as születésű filmes legenda, az 1960-as és 2020-as évek között mindvégig Hollywood egyik legmeghatározóbb alakja. Kétszeres Oscar-díjas rendező, kétszeres Oscar-díjas producer, életmű Oscart is kapott, emellett minden idők egyik legnagyobb filmsztárja.
Mitchell and Kenyon: 1897-1922 között működő, Sagar Mitchell és James Kenyon által üzemeltetett, úttörő jelentőségű angol filmgyártó cég.
Edwin S. Porter: az amerikai filmkészítés pionírja (1870-1941). Rendezőként, producerként és operatőrként tevékenykedett megannyi némafilmben a 20. század első 15 évében.
Gilbert M. „Broncho Billy” Anderson: amerikai színész, író, rendező és producer (1880-1971). Broncho Billy karakterének köszönhetően a western első csillaga lett. Az 1958-as Oscar-gálán életműdíjjal tüntették ki.
A film krónikája: 1994-ben íródott, vaskos filmlexikon, amelyet magyarul egy évvel később adott ki az Officina Nova kiadó. A némafilmektől a Jurassic Parkig tartó időszakot átölelő kiadvány a kilencvenes években a filmrajongók valóságos Bibliájának számított.
