Az Alzheimer-kór sokszor csak későn derül ki, pedig a korai jelek felismerése és az életmódbeli lépések is számíthatnak.
Sokan ma is úgy gondolják, hogy az időskori feledékenység természetes dolog, ezért az első intő jelek gyakran elsikkadnak. Pedig az Alzheimer-kór nem egyszerűen az öregedés része, és nem is csak akkor kezdődik, amikor már látványos a romlás. Erről beszélt Dr. Kovács Tibor neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Késői vagy nem létező diagnózis
A szakértő szerint gyakori, hogy az érintettek csak előrehaladott állapotban jutnak el orvoshoz, sőt sok esetben diagnózis sem születik. Ennek egyik oka a társadalmi beidegződés:
a memória romlását sokan a korosodás velejárójának tekintik.
Közben a rendszer oldala sem könnyű. Az alapellátás terheltsége, a kognitív szűrésekre jutó kevés idő, valamint a korszerű diagnosztikai lehetőségek korlátozott hozzáférése együtt szintén késleltetheti a felismerést. Dr. Kovács Tibor arra is utalt, hogy szakmai tévhitek is élnek még a témában, például arról, hogy az Alzheimer-kórral úgysem lehet mit kezdeni.
Pedig ez az egyik legnagyobb félreértés.
Nem minden feledékenység ugyanaz
A sima névfelidézési nehézség az első számú gyanújel. Az emlékezetnek ugyanis két fontos része van: az előhívás és a tárolás.
Az előhívás gyengülése önmagában még nem feltétlenül kóros, ez az életkorral is romolhat. Gyanúra inkább akkor adhat okot a helyzet, ha a rövid távú emlékek tárolása sérül. Vagyis valaki rendszeresen nem emlékszik arra, bevette-e a gyógyszerét, mi történt előző nap, vagy járt-e nála a család. Ha ez nem elszórt jelenség, hanem visszatérően jelen van, az már nem az egészséges öregedés tipikus része.
Demencia és Alzheimer-kór: nem szinonimák
A beszélgetésben szóba került az is, hogy sokan összemossák a demenciát és az Alzheimer-kórt.
A demencia tünetcsoport, az Alzheimer-kór pedig ennek leggyakoribb oka.
Ez azért fontos, mert az Alzheimer-kór nem azonos a súlyos demenciával. Hosszú, évtizedeken át zajló folyamatról van szó, amely jóval azelőtt elkezdődhet, hogy a környezet egyértelműen észlelné a bajt.
Lehet változtatni
Bár az életkor és a genetika nem módosítható tényező, sok kockázati elem igen. A szakértő a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet, a fizikai inaktivitást, a társas elszigetelődést, valamint a hallás- és látásromlást is említette.
Ezek befolyásolásával 40–45 százalékos kockázatmérséklés is elérhető lehet. Ehhez viszont korán kell lépni, mert a folyamat nem hónapok, hanem akár 20–30 év alatt fejlődik ki.
A társas élet és a szellemi aktivitás sem mellékszál. A szakértő szerint a passzív időtöltés nem pótolja azokat a helyzeteket, amikor az agy valódi, oda-vissza működő, aktív ingert kap.
Mit lehet tenni gyanú esetén?
Dr. Kovács Tibor szerint a belátási képesség csökkenése maga is lehet tünet, ezért előfordulhat, hogy az érintett nem akar vizsgálatra menni. Ilyenkor segíthet, ha a család egy általános kontroll, például vérnyomásmérés vagy laborvizsgálat apropóján kezdeményez háziorvosi találkozót, ahol egyszerű, gyors szűrőtesztekre is sor kerülhet.
A kezelés sem merül ki a türelemben. Vannak tüneti terápiák, és szóba kerültek olyan kezelési lehetőségek is, amelyek a betegség előrehaladásának lassítását célozzák. Ezek azonban elsősorban a betegség korai szakaszában lehetnek igazán relevánsak.
A megelőzés szempontjából az étrend is előkerült: a mediterrán étrend védő tényező lehet, míg a gyakori vöröshús-fogyasztás kockázati tényezőként merült fel.
Az Alzheimer-kór tehet nem hirtelen „érkezik meg”. A korai figyelem, a gyanús jelek komolyan vétele és a befolyásolható kockázatok kezelése nem apró lehetőség, hanem valódi esély.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Kovács Tibor: neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.
- Demencia: gyűjtőfogalom, vagyis tünetcsoport, nem egyetlen betegség neve, leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
- Alzheimer-kór: az idegrendszert érintő, fokozatosan előrehaladó betegség.
- Kognitív teszt: rövid szűrővizsgálat, amely a gondolkodási, emlékezeti és tájékozódási funkciók felmérését segíti.
- Mediterrán étrend: olyan étkezési minta, amelyben nagyobb szerepet kapnak a halak és más kedvezőbb zsírsavösszetételű élelmiszerek.
