Az AI-féreg már nem fantasztikum – szakértők szerint az okoseszközök gyenge védelme miatt reális veszély lehet a gyors terjedésük.
Nem új a féregvírusok logikája, de a mesterséges intelligencia (AI) új szintre emelheti a kockázatot: egy modell nemcsak másolhatja magát, hanem felismerheti a célpontot, sérülékenységet kereshet, majd alkalmazkodhat az új környezethez. Erről beszélt Kovács 4 Zoltán kiberbiztonsági szakértő a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol a téma nem pánikkeltésként, hanem nagyon is gyakorlati biztonsági kérdésként került elő.
Alkalmas az AI a férgeskedésre
A beszélgetésből kiderült, hogy a Claude nevű nagy nyelvi modellt fejlesztő Anthropic által felvázolt módszertan nem elméleti játék. A szakértő szerint a modell már ma is képes lehet a folyamat egyes elemeire, más képességek pedig közel lehetnek a megvalósuláshoz.
A logika ismerős a kiberbiztonságból: a kártevő átjut egyik eszközről a másikra, azonosítja a célgépet, talál valamilyen rést, majd elindul a következő állomás felé. A különbség az, hogy itt nem egyszerűen egy előre megírt kódról van szó, hanem olyan modellről, amely képes lehet értelmezni a környezetet. Kovács példája szerint akár egy okostelefonról is továbbléphetne egy okostévére, pedig a két eszköz működési környezete eltérő.
A féreg nem újdonság
A szakértő felidézte az 1988-as Morris Worm esetét is. Ez a korai internet egyik legismertebb férge volt, és már akkor megmutatta, milyen gyorsan tud elszabadulni egy önmagát másoló program egy összekapcsolt hálózaton. Azóta csak még több eszközt kapcsoltunk fel a hálózatra, így a kitettség is nagyobb lett.
A mostani különbség az, hogy a fertőzéshez nem feltétlenül kell egyetlen nagy modell. A beszélgetésben elhangzott: bár a kisebb nyelvi modellek ma még korlátozottabbak, idővel eljuthatnak oda, hogy több eszköz erőforrását összehangolva használják. Ez már nemcsak technológiai érdekesség, hanem nagyon komoly üzemeltetési és biztonsági kérdés.
A legkisebb hiba a legnagyobb ajtó
A védekezés egyik legfontosabb pontja továbbra sem futurisztikus, sőt, meglepően prózai: a gyenge alapbeállítások megszüntetése. Kovács 4 Zoltán szerint hatalmas előrelépés lenne, ha az okoseszközök első telepítésénél kötelező lenne az alapjelszó cseréje. Példaként az Egyesült Királyság szabályozását említette, ahol már történtek ilyen irányú lépések.
Nem véletlenül került szóba a Mirai botnet sem: ez a hálózat rengeteg, lakásokban működő eszközt vont be támadásokba, sokszor azért, mert a felhasználók nem változtatták meg a gyári jelszót.
Nem csak a felhasználón múlik
A szakértő szerint egy ilyen terjedés megfékezése már nem a magánfelhasználók feladata lenne. Sokkal inkább a szolgáltatók, különösen az internetszolgáltatók és az iparági szereplők együttműködésére lenne szükség. Ha ugyanis egy AI-féreg gyorsan terjed, azt hirtelen forgalomnövekedés, anomáliák és gyanús mintázatok jelezhetik. Ezeket a hálózat szintjén lehet a leghamarabb észrevenni.
A beszélgetésben szóba került az OpenAI (a ChatGPT fejlesztője – a szerk.) központjában nemrég elfogott ipari kém is. Ez az eset azért kelt különös aggodalmat, mert a technológia védelme nemcsak vállalati, hanem nemzetbiztonsági és bűnözésellenes kérdéssé is válhat.
A veszély tehát valós, de a baj nem elkerülhetetlen, viszont a halogatás drága lehet. Minél több sebezhető eszközt engedünk be a mindennapjainkba, annál könnyebb dolguk lesz a következő generációs támadásoknak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kovács 4 Zoltán: kiberbiztonsági szakértő.
- Anthropic: mesterségesintelligencia-fejlesztő cég, amely felvettette az AI-modellek önterjedő viselkedésének lehetőségét.
- Morris Worm: az internet történetének egyik legismertebb korai férge 1988-ból.
- Mirai botnet: olyan botnet, amely sok, gyenge védelemmel működő okoseszközt, köztük kamerákat fogott munkára nagyrészt alapjelszavak kihasználásával.
- Guardrail: olyan beépített korlát az AI-modellekben, amely azt hivatott megakadályozni, hogy a rendszer bizonyos káros műveleteket végezzen el vagy veszélyes információt adjon ki.
