Egyelőre inkább a raktárakban és gyárakban figyelhető meg a humanoid robotok áttörése, nem az otthonokban.
Sokan ma is úgy képzelik el a mesterséges intelligenciát (AI), mint testet öltött, két lábra álló mindennapi segítőt. A valóság ennél jóval földhözragadtabb: a robotika fejlődik, de nem azon a területen a legérettebb, ahol a sci-fi ígéri. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Szabados Levente, a Frankfurt School of Finance & Management docense és a Neuron Solutions társalapítója arról beszélt: sokkal nehezebb fizikailag ügyes robotot alkotni, mint szöveggyártáshoz értőnyelvi modellt.
Nem minden AI robot, és nem minden robot humanoid
Szabados szerint hajlamosak vagyunk összemosni a mesterséges intelligenciát a robotikával, pedig csak részleges az átfedés. Az AI lehet tisztán szoftveres rendszer, míg a robotika nagy része még napjainkban is inkább ipari gépekből, robotkarokból és célfeladatra épített berendezésekből áll, nem emberformájú segítőkből.
A humanoid alak inkább emberi beidegződés, technológiailag nincs rá szükség, hogy ilyen formája legyen egy robotnak. Attól, hogy valami okos, még nem kell feltétlenül két karral és két lábbal rendelkeznie.
Értelem és tapasztalat
Hasonló a cél a robotikában, mint ami a nyelvi modelleknél már részben megvalósult: ne kelljen nulláról betanítani minden új feladatot. Csakhogy a helyzet itt bonyolultabb.
A világmodell elve szerint egy robotnak értenie kell, hogyan működik a világ. Mi történik, ha meglökünk egy poharat? Hogyan nyílik egy ajtó? Mitől borul fel egy tárgy? Ebben sokat segíthetnek a fejlett videós modellek. A saját test használata, a testmodell elve azonban ennél komplikáltabb feladat. A robotnak pontosan tudnia kell, hogyan mozdítsa a „tagjait”, hogy elérje a kívánt célt. Ám még kevés ilyen tapasztalati adattal rendelkezik a tudomány.
Robotok a raktárakban
A szakértő úgy látja: a robotok jobban működnek szabályozott környezetben. Egy raktárban vagy autóipari üzemben kevesebb a meglepetés: ismert a tér, ismétlődnek a feladatok, ritkán történnek teljesen váratlan dolgok. Ilyen helyzetekben jelenleg is jól használhatók azok a fejlesztések, amelyek odamennek egy alkatrészért, elhozzák, leteszik, továbbítják azt.
Idén 250 ezer robot kezdte meg működését, ebből mindössze 7 ezer volt humanoid. A robotika döntően még mindig nem otthoni szerkezetekből, hanem ipari alkalmazásokból áll.
Asimov helyett Vonnegut, alsónadrág helyett autóajtó
A valóságban nem elegendőek Isaac Asimov robotikai alaptételei, vagyis az egyre önállóbb gépek szabályok közé szorítása. Nem csak meg kell alkotni a törvényeket, hanem be is kell tudni tartatni őket. Dr. Szabados inkább Kurt Vonnegut Utópia 14 című regényére hívta fel a figyelmet, amely izgalmas olvasata annak, mit jelenthet az automatizálás a társadalomnak.
Így az otthoni, alsónadrágot hajtogató android még messzebb van, mint azt a marketingvideók sugallják. Valóban be fog köszönteni a humanoid robotok kora, de az első időkben inkább kocsiajtót hajtogatnak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Szabados Levente: adattudós és teológus, a Frankfurt School of Finance & Management docense, valamint a Neuron Solutions társalapítója.
- Humanoid robot: emberi testfelépítést idéző robot, jellemzően két karral és két lábbal. Látványos fejlesztési irány, de ma még nem ez uralja a robotikát.
- Világmodell: a fizikai környezetműködésének belső leképezése. Segít egy rendszernek előrejelezni, mi történik a külvilágban.
- Testmodell: a saját test mozgásának és visszacsatolásának ismerete. A robotika nagy kihívása, hogy ebből kevés a jól használható adat.
- Utópia 14: Kurt Vonnegut 1952-es regénye az automatizálás és a technológiai társadalom következményeiről.
