Örök vitaalap, hogy ki hogyan szeret fizetni az üzletekben. Kártya? Készpénz? Nos, van más lehetőség is: a qvik.
A pénztárcában lapuló bankjegy sokszor kényelmesnek és magától értetődőnek tűnik, de attól, hogy egy vásárlásnál nem érzünk külön díjat, még nem ingyenes rendszerben élünk. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Márvány Zsolt, a CIB Bank pénzforgalmi és tranzakciós szolgáltatások vezetője arról beszélt: a készpénz, a bankkártya és a qvik esetében nem ugyanott keletkeznek a költségek, és ez a következő években a fizetési szokásokat is átalakíthatja.
A készpénz ára nem a boltban látszik
A készpénz legnagyobb előnye továbbra is az, hogy áramszünetben vagy internetkimaradásnál is működik. Márvány Zsolt szerint ezen túl viszont nehéz versenyeznie a digitális megoldásokkal. A Magyar Nemzeti Bank évente 10–20 milliárd forint közötti összeget költ arra, hogy új bankjegyeket nyomtasson és érméket verjen, és ebben még nincs benne az ATM-ek telepítése, a készpénz szállítása, feldolgozása és kezelése.
Ezeket a terheket a magánember ritkán érzékeli. A boltban csak annyi történik, hogy eltűnik egy tízezres a zsebből. Pedig még az otthon tartott készpénznek is van ára: nagyobb összegnél kamatköltség formájában is.
A vevőnek mindegy, a kereskedőnek nem az
Lakossági oldalon a készpénz, a kártya és a Qvik között sokszor nincs érdemi, közvetlenül érzékelhető költségkülönbség. Lehet éves kártyadíj, de egy-egy fizetésnél a fogyasztó nem lát külön számlát.
A kereskedőknél viszont egészen más a kép. Ott már drasztikus különbségek lehetnek. Ezért érdekes a számlák közötti, úgynevezett account-to-account fizetés: gyorsabb lehet, és olcsóbb alternatívát adhat a kártyás ökoszisztémánál. Márvány szerint ebben nemcsak költség-, hanem stratégiai szempont is van, vagyis Európa igyekszik valamelyest csökkenteni a nagy amerikai kártyatársaságoktól való függését.
Mit tud a Qvik a gyakorlatban?
A Qvik lényege, hogy az azonnali fizetésre építve egyszerűbbé tegye az utalásszerű fizetést. Ennek egyik formája a fizetési kérelem: a szolgáltató vagy kereskedő elküldi az összeget, a vevő pedig a banki alkalmazásában egy értesítés után jóváhagyja a tranzakciót.
A másik irány a bolti használat: QR-kóddal, deep linkkel vagy NFC-alapú megoldással is működhet. Ez kívülről akár a megszokott érintéses fizetéshez hasonlíthat, de a háttérben nem kártyás tranzakció, hanem azonnali átutalás fut. Ehhez a kereskedő oldalán fejlesztésre lehet szükség, vagyis nem pusztán banki döntésről van szó.
A műsorban elhangzott egy kézzelfogható példa is: egy szakember fizetési kérelemmel kérte el a munkadíját, és a megoldás a gyakorlatban is gördülékenyen működött. Márvány arról is beszélt, hogy egy név nélkül említett ügyfélnél két hét alatt 90 százalék fölötti teljesülési arányt hozott a fizetési kérelmes megoldás a korábbi levelek és csekkek helyett.
AFR és SEPA Instant: ugyanaz a logika
A magyar AFR, vagyis az Azonnali Fizetési Rendszer öt másodperces teljesítést ír elő. Ez az a háttér, amelyre a Qvik is épül. A tranzakciónak ráadásul egy központi visszaélés-megelőző vizsgálaton is át kell futnia ezen idő alatt.
A Európai Központi Bank által terelt SEPA Instant ugyanezt az azonnaliságot európai szinten kínálja, a műsorban elhangzottak szerint 10 másodperces határidővel. A fontos különbség, hogy Magyarországon az AFR bevezetésekor kötelezően kellett az azonnali rendszert alkalmazni bizonyos értékhatár alatt, míg Európában ez sokáig banki döntés kérdése volt. Most ez változik: a SEPA Instant szélesebb körű, kötelezőbb rendszer lesz, és nem lehet drágább a normál SEPA-utalásnál.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Márvány Zsolt: a CIB Bank pénzforgalmi és tranzakciós szolgáltatások vezetője.
- Qvik: a qvik a magyar azonnali fizetési infrastruktúrára épülő fizetési megoldás, amely fizetési kérelemmel, QR-kóddal, deep linkkel vagy NFC-vel is működhet.
- AFR: az Azonnali Fizetési Rendszer rövidítése; Magyarországon ez biztosítja, hogy a pénz rövid időn belül megérkezzen a fogadó fél számlájára.
- SEPA Instant: európai azonnali átutalási megoldás, amely a SEPA-rendszeren belül gyors, határon átnyúló fizetést tesz lehetővé.
- Chargeback: olyan visszatérítési, reklamációs logika, amely a kártyás rendszerekben régóta ismert.
