111 ország több mint 7500 küldötte vitatta meg a törökországi Antalyában, merre tart a világ űrkutatása, és mit ad a földi átlagembernek.
A világűr továbbra is távoli, de az ott zajló fejlesztések egyre közelebbről érintik a földi életet is: a kapcsolatot ott, ahol nincs térerő, a biztonságos adatátvitelt, sőt azt is, hogyan kerülhető el, hogy a Föld körül keringő műholdak egyszerűen egymásnak menjenek. Erről beszélt Dr. Bacsárdi János, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában, miután részt vett a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson.
Ahol az űripar irányt mutat
A kongresszus a világ egyik legnagyobb űrkutatási konferenciája, amelyet minden évben más ország rendez meg. Idén Törökország volt a házigazda: az antalyai eseményre több mint 7500 résztvevő érkezett 111 országból, a programban pedig nagyjából 3000 előadás, 200 szekció és 20 terem szerepelt.
Ez nem egyszerű szakmai találkozó, hanem olyan fórum, ahol láthatóvá válik, mely témák mozgatják leginkább az űripart és az űrtudományt. A rendezvény súlyát az is mutatja, hogy a megnyitón személyesen jelent meg Recep Tayyip Erdoğan török elnök is.
Starlink az égen, mesterséges intelligencia a fedélzeten
Elon Musk ugyan most nem volt jelen, de a Starlink így is az egyik figyelemfelkeltő téma maradt. A konferencián elhangzott egy olyan bejelentés, amely szerint a nagyjából tízezres műholdflottára a jövőben mesterségesintelligencia-számításokat is telepítenének.
Ennek a lényege közérthetően az, hogy a műholdak nemcsak kapcsolatot biztosítanak, hanem egy elosztott számítási hálózat részei is lehetnek. A gyakorlati előny már a mai felhasználásban is érthető: ha nincs mobilhálózat, például túrázás közben vagy az óceán közepén, a műholdas kapcsolat még mindig működhet.
Nem csak rakétákról szól
Dr. Bacsárdi János elsősorban az űrtávközlés, azon belül az optikai és kvantumkommunikáció felől figyeli a területet. Elmondta, hogy konferencián az is látszott, hogy ezek a fejlesztések már nem pusztán laboratóriumi ötletek.
Külön figyelemre méltó volt egy olyan startup jelenléte, amelyet eredetileg kvantumszámítógép-fejlesztésről lehetett ismerni, mostanra viszont űrkvantuminternet fejlesztését jelentette be. Ennek célja, hogy két földi állomás között biztonságos, műholdalapú kommunikáció jöhessen létre. A szakmai jelentőségét az adja, hogy a technológia már elérte a TRL 9-es szintet, ami azt jelenti, hogy nemcsak elméletben vagy laborban működik, hanem műholdas eszközön is bizonyított.
Magyar jelenlét és egy nagyobb kérdés
A magyar űrkutatás részvétele a kongresszuson látványosan erősödött. Az idei rendezvényen több mint 30 magyar vett részt, egyetemekről és cégektől egyaránt. Jelen volt a HUNOR Program, valamint Kapu Tibor űrhajós is.
A konferencia fontos üzenete az volt, hogy az űrkutatás következő nagy problémája nem feltétlenül az, hogyan jutunk fel, hanem az, hogyan férünk el odafent. Az úgynevezett űrforgalom kezelése, vagyis a Space Traffic Management azért lett kulcstéma, mert egyre több ország és vállalat állít pályára műholdakat. A kérdés már most az, ki és hogyan koordinálja ezt úgy, hogy elkerülhetők legyenek az ütközések.
Jövőre a kongresszust Poznań rendezi, utána Szamarkand következik, 2029-ben pedig Genf lesz a házigazda.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus: a világ egyik legnagyobb űrkutatási konferenciája, amelyet évente más országban rendeznek meg, tudományos és iparági szereplők részvételével.
- Dr. Bacsárdi János: a BME hálózati és távközlési területén dolgozó szakember.
- HUNOR Program: Magyarország űrhajós programja, amely a hazai űripari és űrkutatási jelenlét erősítését szolgálja.
- TRL 9: technológiai érettségi szint, amely azt jelzi, hogy egy fejlesztés nemcsak kísérleti fázisban létezik, hanem valós működésben is bizonyított.
- Space Traffic Management: az űrforgalom szervezésével foglalkozó terület, amely a műholdak és más űreszközök biztonságos együttműködését próbálja biztosítani.
