Föld körüli tesztpályára került a holdraszállásnak tervezett küldetés, az új céldátum 2028 – de ez inkább politikai elvárás.
A Hold újbóli meghódítása egyszerre látszik karnyújtásnyi és meglepően nagy távolságban: az Artemis-program ütemtervét az elmúlt időszakban átrajzolták, elsősorban az idő szorítása miatt. Erről Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Holdraszállás helyett tesztrepülés
Az eredeti elképzelés szerint az Artemis-program harmadik nagy küldetése vitte volna vissza az embert a Hold felszínére. Az új struktúrában azonban az Artemis III. inkább Föld körüli tesztté alakul át. A háttérben a 2028-as holdraszállási cél áll, amely a beszélgetés alapján inkább politikai kívánságként értelmezhető, mintsem a fejlesztések természetes ritmusából következő határidőként.
Ez önmagában nem szokatlan az űrkutatásban: egy ilyen programban a késés szinte be van építve a rendszerbe. Nem a pontos számítások hiányoznak ilyenkor, hanem rengeteg olyan műszaki és szervezési probléma bukkanhat fel útközben, amelyet csak menet közben lehet megoldani. „Emberes” küldetésnél pedig a kapkodás különösen drága és különösen kockázatos.
A legnagyobb kérdőjel a leszállóegység
A fő bizonytalanságot most a holdkomp jelenti. Ezt két magáncég, a Blue Origin és a SpaceX fejleszti, de a leirat szerint egyik konstrukció mögött sincs még igazán sikeres tesztrepülés. Ehhez képest már emberes próbák is szóba kerülnek, ami jól mutatja, mennyire feszes a menetrend.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a SpaceX a beszélgetés szerint egy olyan próbaverziót küldene fel, amelybe be sem lehet menni, csak összekapcsolódni lehet vele. Ha végül ez a megoldás kap zöld utat, az azt is jelentheti, hogy az űrhajó első valódi ember-tesztje már a Hold térségében történne meg. Ez nem feltétlenül kizárt, de laikus szemmel nem túl megnyugtató forgatókönyv.
Logikusabb lehet az Artemis IV.
A következő lépcső, az Artemis IV. terve szintén átalakul. Az új elképzelés szerint a személyzet már Föld körüli pályán találkozna a holdkomppal, és annak meghajtása vinné tovább az egész rendszert a Hold közelébe.
Bár ez első hallásra bonyolultabbnak tűnik, a szakértő szerint valójában üzemanyagot spórolhat, és logikusabbá teheti az egész küldetést. Az eredeti NASA-űrhajó ugyanis nem lett volna elég erős ahhoz, hogy az űrhajósokat alacsony Hold körüli pályára juttassa. Az új megoldás ezért nem puszta kerülőút, hanem egy technikai korlát kezelése. Közben azonban más elemek, például az űrruha fejlesztése sem készültek el teljesen.
A kínai tempó is számít
Közben Kína is tartja a saját ütemét. Ők eredetileg 2030-ig ígértek holdraszállást, és bár a Csang’e–7 előkészítő küldetést fél évvel elhalasztották, a program összességében így is következetesnek látszik. Szabó Olivér Norton szerint reális lehetőség, hogy a végén Kína előbb ér célba.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Artemis-program: a NASA jelenlegi holdprogramja, amelynek célja, hogy ismét embert juttasson a Holdra, és megalapozza a későbbi mélyűri küldetéseket.
- Szabó Olivér Norton: A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.
- Holdkomp: az a leszállóegység, amely az űrhajósokat a Hold körüli pályáról a felszínre, majd vissza juttathatja.
- SLS: a NASA nagy teherbírású rakétarendszere, amelyet az Artemis-küldetésekhez fejlesztenek.
- Csang’e–7: kínai holdküldetés, amely a későbbi emberes holdprogram előkészítésében kaphat szerepet.
