Az építőipar négy gyenge év után kapaszkodót vár: az energetikai korszerűsítés új munkát adhat, de csak ha jó a szervezés.
A magyar építőipar rég nem látott nehéz időszakon van túl, ezért is érdemel különös figyelmet az a beszélgetés, amely a radiocafé Millásreggeli című műsorában hangzott el. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke arról beszélt: a kormány energetikai korszerűsítési programja nem csak a lakások állapotán javíthat, hanem az ágazatnak is komoly lökést adhat.
Négy mínuszos év után
A helyzetkép nem túl derűs. Koji László szerint 2026 az építőipar negyedik mínuszos éve lehet, a teljesítmény pedig nagyjából 10 százalékkal marad el a négy évvel korábbitól. Közben mintegy 50 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat az ágazat, mint 2024 elején, az új szerződések volumene pedig feleakkora, mint egy évvel korábban.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisebb cégek közül sokan szüneteltetik működésüket, a közepesek és nagyok pedig létszámot csökkentenek. Munkaigény közben lenne bőven, de a legnagyobb megrendelői körben, vagyis az állami és önkormányzati oldalon esett vissza leginkább a kereslet.
Miért fontos most az energetikai korszerűsítés?
Az energetikai korszerűsítést célzó otthonfelújítási program 2030-ig akár 1100 milliárd forintnyi megrendelést hozhat az építőiparnak. Ez már nem apró élénkítés, hanem olyan volumen, amely valóban kitörési pont lehet.
A műsorban elhangzottak szerint a konstrukció maximum 15 millió forintos támogatást kínálhat, részben vissza nem térítendő formában, részben alacsony kamatozású hitellel, alacsony önrész mellett. A cél nem pusztán egy-egy kisebb javítás, hanem teljes körű, energiamegtakarítást célzó felújítás lehet. Az ágazat számításai szerint évente akár 30 ezer lakás újulhatna meg így.
Nem elég a pénz, előkészítés is kell
A program sikere persze nemcsak a forrásokon múlik. Koji László szerint egy-egy pályázat és kivitelezés előkészítése legalább két-három hónapot is igénybe vehet. Ha ezt a szakaszt komolyan veszik, a folyamat gördülékenyebb lehet, és a kivitelezői kapacitások is időben leköthetőek.
A szakmai oldal szerint van elegendő építőanyag és kivitelezői kapacitás ahhoz, hogy a várható keresletet kezelni lehessen. A korábbi tapasztalatok alapján inkább Budapesten és az agglomerációban alakulhat ki nagyobb feszültség, más térségekben kevésbé.
Az adminisztráció döntő kérdés lehet
A beszélgetésben előkerült egy lakossági tapasztalat is: a korábbi pályázatok sokszor túl adminisztratívak voltak, az elbírálás pedig lassan haladt. Ez különösen érzékeny pont egy olyan programnál, ahol a támogatás mellé hitel is társulhat, és ahol az energetikai javulást hitelesen igazolni kell.
Ebben van logika is: a korszerűsítés akkor ér valamit, ha mérhető eredményt hoz. Csakhogy minél több a kötelező szakértő, dokumentum és igazolás, annál nehezebb a rendszert valóban felhasználóbaráttá tenni. A következő időszak egyik nagy kérdése ezért az lesz, hogy sikerül-e egyszerre átlátható és szakmailag szigorú pályázati rendszert kialakítani.
Ha igen, az energetikai korszerűsítés nemcsak számlákon, hanem az építőipar hangulatán is látszani fog.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Koji László: az ÉVOSZ elnöke.
- ÉVOSZ: az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az építőipari vállalkozások egyik fontos szakmai érdekképviselete.
- Energetikai korszerűsítés: olyan felújítási munka, amely csökkenti egy épület energiafelhasználását, például hatékonyabb szerkezetekkel vagy rendszerekkel.
- Otthonfelújítási program: a beszélgetésben említett konstrukció, amely támogatással és kedvezményes hitellel ösztönözheti a lakóingatlanok korszerűsítését.
- Energetikai szakértő: olyan szakember, aki felméri egy épület energiahasználatát, és igazolni tudja a korszerűsítés eredményét.
