A „200 év kincsei” kiállítás nem egyszerűen egy jubileumi tárlat: ritka alkalom arra, hogy kéziratokon át lássuk a magyar kultúra történetét.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Simon Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs igazgatója arról beszélt, miért lett a jubileumi évből valójában kettős ünnep, és mitől olyan különleges a 200 év kincsei című tárlat, amely az MTA székházában most
valódi időutazást kínál.
Nemzeti kincs született
A jubileum két fontos kezdőpontot kapcsol össze. Az akadémia alapítása az 1825-ös pozsonyi országgyűléshez kapcsolódik. Akkor született Széchenyi István és mások (Károlyi György, Andrássy György és Vay Ábrahám – a szerk.) híres felajánlása, amely megteremtette az intézmény létrejöttének anyagi feltételeit. A könyvtár története viszont 1826 márciusában indult, amikor Teleki József és testvérei felajánlották mintegy harmincezer kötetes magánkönyvtárukat. Ez lett annak a gyűjteménynek az alapja, amelyből mára
a magyar szellemi örökség egyik legfontosabb őrzőhelye nőtt ki.
Ez a kettősség adja a kiállítás egyik erejét is. Nem csupán az intézmény múltját mutatja meg, de azt is, hogyan gyűlt össze két évszázad alatt mindaz, amit ma nemzeti kincsnek nevezünk.
Tankönyvekből ismert kéziratok
A tárlat egyik legnagyobb vonzereje, hogy olyan művek eredeti nyomait lehet látni, amelyekkel az olvasók többnyire csak idézetek, reprodukciók vagy érettségi tételek formájában találkoznak. Megnézhetjük Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének kéziratát, a Szózat eredeti kéziratát, Arany János legendás Kapcsos könyvét, valamint Madách Imre halhatatlan művét, Az ember tragédiáját Arany János rájegyzéseivel.
A történelmi és irodalmi súlyú darabok sora itt sem ér véget. A kiállításon látható Radnóti Mikós Bori notesze, egy Corvina Mátyás király könyvtárából, sőt a Gutenberg-Biblia egy lapja is. Ezek a tárgyak nem egyszerűen muzeális érdekességek. Kézzelfoghatóvá teszik a kultúrát, megmutatják, hogy nem elvont fogalom, hanem
megőrzött kéziratok, könyvek, javítások és személyes nyomok összessége.
Nagy az érdeklődés
Simon Tamás elmondta, hogy eddig nagyjából 25 ezer látogató érkezett, ami különösen figyelemre méltó, hiszen az akadémia alapvetően nem múzeum. Beszámolója szerint sok diák- és nyugdíjascsoport is felkereste már a tárlatot, bizonyítva, hogy az ilyen kiállítások nem csak szakmai közeghez szólhatnak.
A 200 év kincsei ilyen módon
kapcsolatot is teremt a kötelező olvasmányok, a történelmi emlékezet és a személyes felfedezés élménye között.
Regisztráció szükséges
A kiállítás keddtől szombatig látogatható, a belépés ingyenes, de a létszámkorlát miatt regisztrálni kell a kiallitasok.mta.hu oldalon. Virtuális tárlatvezetés is készül, ezt tavaszra ígérik.
A műsorban szó esett arról is, hogy november 3-tól két héten át zajlik a Magyar Tudomány Ünnepe, amelynek szintén az MTA székháza ad otthont.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Teleki József: az Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, aki testvéreivel együtt 30 ezer kötetes magánkönyvtárat ajánlott fel; ez alapozta meg az akadémiai könyvtárat.
- Corvina: a Hunyadi Mátyás korabeli híres királyi könyvtár fennmaradt köteteinek gyűjtőneve.
- Bori notesz: Radnóti Miklós munkaszolgálatban írt, utolsó verseit őrző notesze, amelyet 1946-ban találtak meg.
- Kapcsos könyv: Arany János kéziratos verseskötete, a magyar irodalomtörténet egyik kiemelkedő emléke.
- Magyar Tudomány Ünnepe: a tudományos ismeretterjesztést és párbeszédet középpontba állító rendezvénysorozat, amelyhez az MTA minden évben programokat kapcsol.
