A magyar társadalom 70 százaléka európai összehasonlításban szegénynek tekinthető, miközben egyes hangok szerint a szegénység Magyarországon már nincs jelen.
Megszűnt a szegénység Magyarországon, vagy inkább a középosztály tűnt el? Kántor Endre és Pogátsa Zoltán a radiocafé Sajátos Pogátsa című műsorában alaposan körüljárták a kérdést, megkérdőjelezve a hivatalos narratívát.
Mindenki középosztálybelinek érzi magát
A beszélgetés kiindulópontja Sebestyén Géza kijelentése volt, miszerint Magyarországon a szegénység szűnt meg, nem a középosztály tűnt el. A műsorvezetők ezt nem fogadták el.
A középosztály fogalmának meghatározásakor Richard Parker „A középosztály mítosza” című könyvére hivatkoztak: az emberek többsége azért tartja magát középosztálybelinek, mert a közvetlen környezetéhez viszonyít, és hajlamos középre pozicionálni önmagát. Ez a szubjektív megítélés nem megbízható, objektív mérőszámokra van szükség.
Abszolút vagy relatív mérőszám – ez a kérdés
Sebestyén Géza abszolút mérőszámokat használt: például a LED TV elterjedtségét hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a szegényebbek ma több eszközzel rendelkeznek, mint a gazdagok 2010-ben. Pogátsáék szerint azonban ez csupán a technikai fejlődés eredménye, nem gazdasági változás. A relatív mérőszámok sokkal fontosabbak. Ezek az adott kor technikai színvonalán mutatják meg az emberek lehetőségeit.
A magyar középosztály nem a skála közepén van
A műsorvezetők összehasonlították a magyar társadalom jövedelmi eloszlását az Európai Unió átlagával. Az EU-ban a középosztály a jövedelmi skála 20-25 százalékától a 80-85 százalékáig terjed. Magyarországon ez a réteg a felső 30 százalékban található. Vagyis a magyar társadalom alsó 70 százaléka európai összehasonlításban szegénynek tekinthető. A magyar középosztály tehát nem a skála közepén, hanem a tetején helyezkedik el.
A szegénység valósága számokban
A kutatások alapján 2,5-3 millió embert tartanak szegénynek Magyarországon. Egy 100 ezer forintos váratlan kiadás sokaknak gondot okozna: a lakosság 40-50 százaléka ugyan meg tudná oldani, de stresszelne miatta, míg 25-30 százalékuk egyáltalán nem tudná kifizetni. A lakhatási szegénység 1 millió háztartást érint, ami több mint 2,5 millió embert jelent. A nyugdíjasok különösen nehéz helyzetben vannak: 250 000-en élnek mélyszegénységben, a nyugdíjak reálértéke csökkent az átlagbérhez képest, és sokan a nyugdíj mellett is kénytelenek dolgozni a megélhetésért.
Az Egyensúly Intézet kutatásai szerint a helyzet egy ideig javult, majd ismét romlani kezdett. A műsorvezetők úgy vélik, a valóságban a hivatalos számoknál is többen élnek szegénységben, ha a váratlan kiadások okozta lelki terheket is figyelembe vesszük az értékelésnél.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Sebestyén Géza: Magyar közgazdász, akinek álláspontja – miszerint Magyarországon a szegénység megszűnt – a műsor vitájának kiindulópontját adta.
- Egyensúly Intézet: Magyar szakpolitikai műhely, amely fenntarthatósági és társadalmi egyenlőtlenségi kérdésekkel foglalkozik.
- Relatív szegénység: Az a mérési módszer, amely nem egy abszolút minimumhoz, hanem az adott társadalom átlagos életszínvonalához viszonyítja a szegénységet. Általában a mediánjövedelem 60 százaléka alatt élőket tekinti szegénynek.
- Mélyszegénység: A szegénységen belül a legsúlyosabb helyzet, amelyben az érintettek alapvető szükségleteiket sem tudják kielégíteni.
