Hogyan alakítható egy átlagos kert valódi ökoszisztémává? Kertészeti tanácsok egy szakembertől palántákról, olajfáról és talajvizsgálatról a Föld Napja alkalmából.
A Föld napján a radiocafén, a Millásreggeli Szuperzöld rovatában arról folyt a beszélgetés, hogyan alakítható egy átlagos magyar kert valódi ökoszisztémává. Mihalik Zoltán, a Pálmaház Kertészet ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a tujás-pázsitos kertfilozófia lassan átalakul, és egyre többen gondolnak a kertjükre úgy, ahogy a nagymamáink tették – a talajéletre figyelve, komposztálva, a természettel együttműködve.
Vége a tujás-pázsitos „szentháromságnak”?
Mihalik Zoltán szerint az elmúlt években valódi diskurzus indult el arról, hogyan lehetne a kerteket természetesebbé tenni. A tuja, a pázsit és a korallberkenye hármasa szép látványt nyújt ugyan, de ökológiai szempontból nem a legszerencsésebb választás. A modern kertészeti szemlélet egyre inkább a nagyszüleink kertje felé kanyarodik vissza: komposztálás, talajélet figyelemmel kísérése és a csapadéktakarékosság mind-mind szerepet kapnak ebben a megközelítésben.
Hol kezdjük, ha nulláról indulunk?
Az egyik leggyakoribb kérdés: hogyan fogjunk hozzá? Mihalik Zoltán azt tanácsolja, ne akarjunk mindent egyszerre megvalósítani. Aki csak erkéllyel rendelkezik, az is elkezdhet fűszernövényeket vagy balkonzöldségeket nevelni. A palántaszezon – paradicsom, paprika, cukkini – éppen most van, így aki ökoszisztéma-barát, méhbarát kertet szeretne, az máris léphet.
A helyi kertészet felkeresése sem csupán praktikus tanács: egyrészt csökkenti az ökológiai lábnyomot, másrészt személyes kapcsolat alakulhat ki a kertészekkel, akiktől konkrét, helyzetspecifikus tanácsot lehet kérni. Mihalik szerint felesleges az ország másik végéről utaztatni a növényeket, ha helyi termelőknél is megtalálhatók.
Mik a tavaszi trendek?
Április környékén a zöldségpalánták a legnépszerűbbek, de a bogyós gyümölcsök – málna, szeder, egres – iránti kereslet is erősen nő. A változó klíma hatása itt is érezhető: a mediterrán növények, köztük az olajfa, egyre több kertben megjelennek. Az olajfa ugyanakkor nem problémamentes választás a magyar éghajlaton: a 2025–2026-os tél mínusz 15–20 fokos hideget is hozott, ami komoly kihívást jelent ezeknek a növényeknek. Már mínusz 5 foknál szükségük van fagyvédelemre – de fontos, hogy ez soha ne műanyag fólia legyen, hanem légáteresztő, úgynevezett fátyolfólia, különben a növény gombásodásnak indul.
Minden a talajon múlik
Egy hallgató azzal a problémával fordult a műsorhoz, hogy ingatlanvásárlás után hulladékkal, sitttel töltött talajt talált a kertjében. Mihalik Zoltán szerint ez nem ritka jelenség, és a megoldás mindig ugyanott kezdődik: talajvizsgálattal. Mielőtt bármit ültetünk, tudni kell, milyen a talaj összetétele – homokos, agyagos, vagy éppen törmelékkel szennyezett –, és azt megfelelő szintre kell hozni.
Lehet szép kert kevés munkával?
Sokan vágynak olyan kertre, amely szép, de nem igényel napi gondozást. Mihalik szerint a kulcs a tudatos tervezés: meg kell határozni, mi a kert funkciója – díszkert, haszonnövények, gyerekbarát gyep –, és ehhez igazítani a növényválasztást és az öntözési rendszert. „Ne legyünk a saját kertünk rabszolgái” – fogalmazott. A hétvégi közös kertészkedés a gyerekekkel már önmagában is értékes, az egyik legfontosabb dolog, hogy a gyerekek kiskoruktól megtanulják szeretni a természetet. Egy cserepes snidling vagy egy tulipánhagyma elültetése háromévesen már megteremti ezt az érzelmi kapcsolatot.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Mihalik Zoltán: kertészeti szakember, a Pálmaház Kertészet ügyvezetője.
- Föld napja: Április 22-én tartott nemzetközi környezetvédelmi esemény, amelynek célja a természet és a környezettudatosság iránti figyelem felkeltése.
- Ökológiai lábnyom: Azt mutatja meg, mekkora természeti erőforrás-felhasználást igényel egy személy, termék vagy tevékenység. Minél kisebb, annál fenntarthatóbb az adott választás.
- Fátyolfólia: Légáteresztő, nem műanyag takaróanyag, amelyet fagyvédelemre használnak a kertészetben. Ellentétben a sima műanyag fóliával, nem zárja el a növényt a levegőtől.
- Talajélet: A talajban élő mikroorganizmusok, gombák, férgek és egyéb élőlények összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a tápanyagok körforgásában és a növények egészségében.
