A Civil Kollégium Alapítvány elmúlt 16 éve az illiberális kormányzás árnyékában, és a civilszervezeti jövő lehetőségei.
Közérdekű adatigénylések, amelyekért pereskedni kellett; szavazatvásárlók elleni civil megfigyelők, akik szétrombolt szélvédővel jöttek haza; vízügyi adatok, amelyeket a minisztérium a választás előtt visszatartott, utána viszont azonnal kiadott. Bálint Mónika ügyvezető igazgató és Sándor Kata kommunikációs vezető a radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendégeiként meséltek a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) 30 évéről, az elmúlt másfél évtized frusztrációjáról és arról, miért ad most reményt az, hogy lehet levegőt kapni.
Stratégiai váltás 2010 után
A CKA több mint 30 éves szervezet, amelyet közösségfejlesztők alapítottak. Az első évtizedekben a közösségi munka képzőintézménye volt, a 2010 utáni időszakban azonban a stratégia gyökeresen megváltozott. Amikor a döntéshozók egyre kevésbé tekintették partnernek az állampolgárokat, a szervezet a közösségszervezés módszertanát kezdte alkalmazni. Arra készíti fel a helyi csoportokat, hogy tegyék láthatóvá az ügyeiket, és szólítsák meg a döntéshozókat akkor is, ha azok nem ültetik őket tárgyalóasztalhoz.
Négy ügy, ami megmutatja, miről is van szó
A Fák a Rómain csoport éveken át tartó szerveződéssel akadályozta meg, hogy a római-parti fákat kivágják és mobilgátat építsenek a helyükre.
A Lépjünk, hogy léphessenek kampány az ápolási díj növeléséért küzdött – hiteles szereplőkkel, érintett szülőkkel.A célcsoport átfedésben volt a kormányzati szavazóbázissal is, így nem lehetett úgy tenni, mintha nem léteznének.
Az Eleven Gyál helyi közvilágítási és járdaügyek közben derített fényt arra, hogy a közvilágítást az Elios üzemelteti – és az Elioson keresztül kötött közbeszerzések ügye egészen Strasbourgig jutott.
A Víz koalíció minden évben összegyűjtötte a víziközmű-szolgáltatóktól az adatokat csőtörésekről, vízhiányos időszakokról, és nyilvánosságra hozta azokat. A kormány soha nem hivatkozott rájuk, de az adatokat felhasználta. Ingyen elvégeztette a civilekkel azt a felmérőmunkát, amire amúgy fizetett szakembereket kellett volna kijelölni.
A visszatartott adatok és a friss szellő
A Vízkoalíció idén nem kapta meg az adatokat a Víz Hetére. A minisztériumból utólag érkezett az információ, hogy a választás előtt nem adhatták ki. A választás után ugyanazoktól az emberektől azonnal megkapták.
Bálint Mónika és Sándor Kata ezt a kis epizódot jelzésnek tartják. Nem a drámai fordulat, hanem az a friss szellő, amire a civil szféra poszttraumatikus reflexszel reagál, azaz meglepődik azon, ami természetes kellene legyen.
A Tiszta Szavazat Koalíció és a választási megfigyelők kérdése
A CKA az elmúlt nyolc évben a szavazatvásárlás és választási befolyásolás dokumentálásával is foglalkozott, főleg kiszolgáltatott helyzetben lévők – közmunkások, önkormányzatoktól függők – védelme érdekében. A választáson civil önkénteseket képeztek ki a folyamat megfigyelésére. Egy sérült szélvédő volt az egyetlen incidens eredménye, de a feszültség valódi volt, mivel az önkéntesek sokszor bűnözői hátterű szavazatvásárlókkal kerültek szembe.
A szervezet most petíciót futtat az aHang platformon: törvényes keretet kérnek a civil választási megfigyelők számára. Jelenleg Magyarországon a szavazatszámlálókat az önkormányzat jelöli ki vagy a jelöltek delegálják – független, civil megfigyelőknek nincs jogi státusza. A külföldi megfigyelők is kiemelték ezt a hiányt a jelentéseikben.
Nagy lelki teher
A kérdésre Bálint Mónika őszintén válaszol: nem könnyű, és sokakat megdolgozott. Volt, aki másfél év után elment, mert a harcias, konfrontatív módszertan – amelyet nem választottak, hanem a körülmények kényszerítették ki – megterhelő volt. Volt lemorzsolódás az önkéntesek között is.
Ami viszont biztosan megmaradt, az a saját közösségük, a CKA hálózata. A csoportok havonta online, negyedévente személyesen találkoznak. Civil farsang, nyári tábor Kunbábonyban, közösen átélt pillanatok – ezek adtak mostanában energiát. A rugalmas munkaszervezés és a hosszabb szabadságok szintén tudatos döntések voltak.
Mire lenne szükség ideális esetben?
A szervezet nem azt kéri, hogy az állam oldjon meg helyette mindent. Azt kérik, hogy a döntéshozók – legyen az parlamenti képviselő, iskola, szociális intézmény vagy akár vízügyi hatóság – helyi szinten is meghallgassák az embereket. Az elmúlt 16 évben a rendszer teljesen központosított volt. A helyi szereplőknek nem volt sem kompetenciájuk, sem felhatalmazásuk arra, hogy szóba álljanak a civil csoportokkal. A szubszidiaritás elvének érvényre juttatása – vagyis hogy a problémákat ott és azon a szinten oldják meg, ahol felmerülnek – és az átlátható önkormányzati működés olyan cél, amelynek elérésére a CKA szerint most van esély.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bálint Mónika: A Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója.
- Sándor Kata: A Civil Kollégium Alapítvány kommunikációs vezetője.
- Civil Kollégium Alapítvány (CKA): Több mint 30 éves magyar civil szervezet, amely közösségszervezési módszertannal segíti a helyi csoportokat és koalíciókat érdekeik képviseletében.
- Közösségszervezés: Olyan szervezett módszertan, amelynek célja, hogy az emberek közösen fogalmazzák meg és tegyék láthatóvá az érdekeiket, és bevonják őket a döntéshozatal befolyásolásába.
- Víz koalíció: Több civil szervezet és szakértő összefogásával létrejött koalíció, amely a magyarországi víziközmű-hálózat állapotát, csőtöréseket, vízhiányt és csatornákat dokumentálja.
- aHang: Online petíciós platform és aktivista hálózat.
- Tiszta Szavazat Koalíció: A CKA által is támogatott kezdeményezés, amely a választási visszaélések dokumentálására és a szavazatvásárlás elleni civil fellépésre készíti fel az önkénteseket.
