A Balaton-felvidéken a klasszikus szezonon kívül is izgalmas kalandok várják a természet szépségeire éhes látogatót.
A Bakony-Balaton Geopark vulkáni tájain sorra dőlnek meg a berögzült tankönyvi ismeretek: a Badacsony kőzete nem bazalt, a tanúhegyek fogalma sem állja meg teljesen a helyét, és a szőlőkultúrát sem a rómaiak kezdték a térségben. A radiocafé Partcafé című műsorában Árvai Gábor, tapolcai tanár és geotúra-vezető arról mesélt, mi minden vár azokra, akik bakancsot húznak a Balaton-felvidéken.
Tanárból geotúra-vezető
Árvai Gábor saját bevallása szerint nem a szokásos úton jutott el a természetjárásig. A madarászattal kezdődött az egész – 1999-ben, egy véletlenül az asztalára kerülő versenyfelkéréssel, amelynek témája a „Bükki Nemzeti Park geológiai értékei” volt. Bár biológia szakos soha nem volt, egy szakkörös tanulójával együtt belevágtak, és a regionális döntőn harmadikak lettek. Az autodidakta felkészülés következő évben már az országos döntőbe juttatta őket, a harmadik évre pedig országos második hellyel zárt a csapat. Ezek után Árvai belépett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, és a madarászat lett a szenvedélye.
A geotúra-vezetés 2010-ben, a Bakony-Balaton Geopark tanfolyamain vált pályája következő állomásává. 2011 óta vezet szakvezetéses túrákat – idén kerek 15 éves évfordulóhoz ért. Mellette ma is tanít: Badacsonytomajban történelmet és földrajzot oktat.
A Balaton-felvidék vulkánjai a tévedések tükrében
A Tapolcai-medence vulkáni történetéről az utóbbi két évtizedben alaposan átíródott a tudományos kép – ez viszont a legtöbb táblára, tankönyvbe és populáris leírásba még nem jutott el.
Néhány téves, de széles körben elterjedt állítás a térségről:
- A Badacsony kőzetét általánosan bazaltnak nevezik. Árvai szerint azonban a helyes megnevezés bazanit. Európában egyébként bazalt szinte kizárólag Izlandon fordul elő, ahol az óceáni hátsághoz kötődő vulkanizmus hozta létre. A Balaton-felvidéki vulkánok egészen más folyamat eredményei.
- A „tanúhegyek” elnevezés is pontatlan: elterjedt magyarázat szerint ezek a hegyek az egykori magasabb tájszintről tanúskodnak. Ez azonban nem minden esetben igaz. A Gulács vagy a Tóti-hegy csúcsa például nem a vulkán teteje volt, hanem a kürtő legmélyebb pontja – ezek úgynevezett kürtőkitöltések, amelyeken láva soha nem érte el a felszínt. A tájegység neve is változott ennek megfelelően: a régi „Tapolcai-medence tanúhegyei” helyett ma már a Badacsony-Gulács csoport az elfogadott elnevezés.
- Szintén tévhit, hogy a vulkánok vizek alatt működtek: amikor a területen a vulkáni tevékenység zajlott, szárazulat volt ott, nem tenger. A Pannon-beltó nagyjából 8,5 millió évvel ezelőtt húzódott vissza a területről.
A Szent György-hegy izgalmasabb a Badacsonynál
Árvai Gábor – aki túráinak legnagyobb részét a Badacsonyra vezeti – nem habozik kimondani: a Szent György-hegy geológiailag változatosabb és tanulságosabb terep. Ott az egykori vulkáni gyűrűrendszer részeit és a piroklasztot is be lehet mutatni, amire a Badacsonyon nincs lehetőség. Nem véletlen, hogy a Szent György-hegyi túrákra ritkán megy el húsz főnél kevesebb résztvevő.
A Badacsony is számos különlegességet rejt: a több kilométeres bazanitorgona-sorok, a bányafalak rétegei, a három fázisban lezajlott vulkáni folyamatok nyomai mind szemléletes terepen mutathatók be. A hegycsúcs eléréséhez vezető úton Árvai rendszeresen tart megállókat – részben azért, hogy egy-egy témát kifejtsen, részben hogy a csoport pihenőt tarthasson a meredekebb szakaszon.
Mikor érdemes kirándulni?
Árvai szerint a nyári szezon a legkevésbé kedvező a természetjáráshoz a Badacsony déli oldalán: a tömegturizmus és a zsúfoltság elveszi a kirándulás hangulatát. Érdemi telet a terület már alig ismer – egy nemrégiben tartott szilveszteri túrán melegítőben vezette a csoportot, és pólót viselő szembejövő kirándulóba botlott.
Az ősz, a tavasz és a tél csendesebb légköre a táj más arcát mutatja meg. A tél egyébként a madármegfigyelés egyik legjobb időszaka is: a levelek hiánya miatt jobban látni a madarakat, és az Alpokból, Kárpátokból lejövő téli vendégek – köztük ritkaságok – is megjelenhetnek.
A hajnalmadár külön túrákat ér
A hajnalmadár – tudományos nevén Tichodroma muraria – egy apró, de feltűnő megjelenésű faj: repülés közben pirosas foltok villannak fel szárnyain, trópusi pillangóra emlékeztető látványt nyújtva. Az Alpokból és Kárpátokból alacsonyabb tengerszint feletti magasságokra ereszkedő „vertikális vonuló” október körül jelenik meg a Balaton-felvidéken.
A Badacsonyi Tourinform irodával közösen szervezett hajnalmadár-megfigyelő túrák az utóbbi négy évben egymás után sikeresek voltak – bár Árvai hangsúlyozza: garanciát senki nem vállal a madár megjelenésére. A madármegfigyelő túrákhoz egyébként ajánlott, sőt szinte nélkülözhetetlen a távcső – ami a résztvevők döntő többségénél mégis hiányzik.
A legintenzívebb madármegfigyelési helyszínek közül Árvai a Balatonedericsi nádasokat és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő Sárosfői halastavakat emeli ki. Az utóbbi helyen háromórás megfigyelés alatt akár 70 faj is látható.
Északi vagy déli part?
Árvai Gábor nem kerüli a kérdést: aki szellemi tartalmakat, kultúrtörténetet, múzeumokat, néprajzot és változatos természeti értékeket keres, annak az északi partra érdemes menni. Keszthely, Tihany, Balatonfüred, Badacsony és a Káli-medence olyan kulturális és természeti örökséget hordoz – a Helikon ünnepségektől a balatonfüredi savanyúvízen át a badacsonyi szüretig –, amellyel a déli part nem tudja felvenni a versenyt. A déli part pihenésre, strandolásra kiváló – de ebből a szempontból más kategória.
Árvai szerint az is tévhit, hogy a Balaton csak nyáron és csak strandolásra való. Decemberi fürdőzést kifejezetten ellenjavall, de a téli kirándulás és madármegfigyelés egész évben kínál élményt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Árvai Gábor: Tapolcán élő történelem-földrajz szakos tanár, a Bakony-Balaton Geopark végzett geotúra-vezetője.
- Bakony-Balaton Geopark: Az ország második geoparkja, amely a Bakony és a Balaton-felvidék kiemelkedő geológiai értékeit védi és mutatja be.
- Bazanit: A Badacsony és a Tapolcai-medence kőzeteinek helyes neve. A bazalti vulkanizmus óceáni hátságokhoz kötődik, míg a Balaton-felvidéki vulkánok egy más típusú – monogenetikus intrakontinentális alkáli – vulkanizmus termékei.
- Kürtőkitöltés: Olyan vulkáni képződmény, amelynél a magma nem jutott a felszínre, hanem a kráter kürtőjében dermedt meg.
- Hajnalmadár (Tichodroma muraria): Apró, sziklákon élő madárfaj, amely télen az Alpokból és Kárpátokból alacsonyabb vidékekre ereszkedik. Repülés közben jól látható pirosas szárnyfoltozata miatt feltűnő.
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): Magyarország legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, amely madárfajok védelmével, kutatásával és a természettudatos szemlélet terjesztésével foglalkozik.
