A jubileumi évben Dalí-tárlat, intézménytörténeti kiállítás és egy különleges kívánságlista is várja a látogatókat a MODEM kapui mögött.
A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 2026-ban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendége Vizi Katalin, az intézmény ügyvezető igazgatója volt, aki az elmúlt öt évéről, a kortárs művészet befogadásának nehézségeiről, a gyűjteményépítés gondjairól és az ünnepi év programjairól mesélt.
Hogyan kerül valaki egy vidéki kortárs múzeum élére Budapestről?
Vizi Katalin pályája a kereskedelmi galériák világában indult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett művészettörténet diplomát, majd galériáknál – köztük a rangos Kálmán Makláry Fine Arts-nál – dolgozott asszisztensként, majd galériavezetőként. A galériás élet legvonzóbb részét a magyar alkotók külföldi promotálásában és a nemzetközi művészeti vásárokon való részvételben találta meg.
Ezt követően nonprofit irányba váltott: az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetőjeként szerzett tapasztalatokat intézményvezetésben, majd 2021 júliusától foglalta el a MODEM ügyvezető igazgatói pozícióját. A felkérés Debrecen városától érkezett. Vizi Katalin ugyan Budapesten élt, az első év elteltével úgy döntött, hogy az ingázás nem folytatható, és Debrecenbe költözött.
Nem volt idő beleszokni
Az átvétel pillanata drámai volt: egy nagy, nemzetközi csoportos kiállítás előkészülete már másfél éve zajlott, és Vizi Katalin érkezésekor mindössze három hónap maradt a megnyitóig – miközben a felkészülés jelentősen le volt maradva. Nem volt idő arra, hogy a csapat és az új vezető egymáshoz szokjon, mindenkinek azonnal teljes gőzzel kellett dolgoznia. A megnyitó végül sikeresen lezajlott, és ez az azonnali közös teljesítmény megalapozta a csapat összetartását.
Az első ciklus során az igazgató a kurátori csapattal – amelyben két tapasztalt, régebb óta ott dolgozó kurátor is volt – stratégiai szemléletet vitt az addig szétszórtan jelenlévő programokba. Az edukációtól a közösségi eseményekig mindent összefűztek, és belevágtak a MODEM és a Debreceni Egyetem együttműködésén alapuló MODEM-kurzus fejlesztésébe. Az egyetem bármely hallgatója szabadon felveheti a nyitott tárgyat, amelyen hétről hétre kortárs képzőművészettel foglalkoznak, tárlatvezetéssel és művészetpedagógiai foglalkozásokkal kiegészítve.
Miért idegenkednek sokan a kortárs képzőművészettől?
Vizi Katalin szerint a befogadás egyik legnagyobb akadálya az, hogy a kortárs képzőművészet megértéséhez nincs kapaszkodó. A hosszú múzeumi szövegek elolvasása, az előzetes tudás nélküli nézegetés ma már nem elegendő ahhoz, hogy az átlaglátogató kapcsolódni tudjon a kiállított művekhez.
A gyökerek a fényképezőgép megjelenéséig nyúlnak vissza. Az alkotók elrugaszkodtak a valóság pontos leképezésétől, mert a fénykép ezt már elvégezte helyettük. A közönség egy részével viszont ezzel elveszett a természetes kapcsolódási pont. Aki nem érti ezeket a fordulópontokat a művészettörténetben, az könnyen az „ezt én is meg tudnám csinálni” gondolathoz jut el. Ez érthető reakció, de félreértésen alapul.
Az ügyvezető igazgató ezért egy interaktív, fiataloknak szánt edukációs kiállítássorozat tervezésébe kezdett, amelynek lényege, hogy a látogatók a saját telefonjukon keresztül – játékos feladatokon át – ismerkedjenek a kortárs képzőművészettel, és az így szerzett élményt haza is vigyék digitálisan.
Vizi Katalin emellett egy egészen más megközelítést is ajánl: ha valaki nem a cím és a magyarázó szöveg segítségével, hanem kizárólag önmaga befogadásával próbál megfejteni egy művet, az eredmény egy belső tükör lesz. A megfejtés tulajdonképpen a saját aktuális állapotáról szól. Szerinte a kortárs képzőművészeti kiállítás így önismereti és önreflexiós eszközként is működhet.
Mitől válik értékessé egy kortárs mű?
A kortárs képzőművészetben nincs egyetlen, kötelező létra, amelyen végig kell haladni a sikerhez, de vannak meghatározó tényezők. Melyik múzeum gyűjteménye vásárol meg egy alkotást? Milyen kurátorral és milyen alkotótársakkal dolgozott együtt a művész? Milyen magángyűjtők jelennek meg mögötte? Mindez árképző és kanonizáló erővel bír, de a múzeumok az igazi kanonizáló intézmények. Ha egy múzeum kurátori csapata úgy ítéli meg, hogy egy 2026-ban született mű száz év múlva is relevánsat mond erről a korszakról, akkor az a döntés tartós értéket teremt.
A közösségi média és az Instagram megjelenésével a népszerűség is tényezővé vált, de Vizi Katalin szerint a minőséget elsősorban nem a lájkok száma határozza meg. Az, hogy valaki kiváló önmenedzser és várólistás alkotóvá válik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a neve 2126-ban is kanonizált lesz.
A jubileumi év kínálata
A 20. születésnapra a MODEM egy különleges, három részből álló ünnepi kiállítássorozattal készült.
Az Időmimikri című tárlaton Salvador Dalí divatvíziói láthatóak. A rajzok egy belga ruházati márka, a Scabal felkérésére készültek, és azt mutatják be, hogy művész szerint a 21. században hogyan fognak öltözködni az emberek. A tizenkét rajzból hat eredeti műtárgy, amelyek az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divattervezőinek kollekciójával lépnek párbeszédbe a kiállítótérben. Különleges egybeesés, hogy a Dalí-rajzokat egyetlen magyar tervező sem ismerte, mégis jól látható kapcsolatok fedezhetők fel a szürrealista vízió és a kortárs magyar divattervezés között. A kiállítás 2026. május 24-ig tekinthető meg.
A MODEM 20: Válogatás a MODEM gyűjteményéből elnevezésű tárlaton húsz debreceni partnerintézmény – köztük a Debreceni Református Kollégium Múzeuma és a Campus Fesztivál programigazgatója – válogat a gyűjteményből, és 1000–1500 karakteres személyes indoklásban írja meg, hogy miért az adott művet tartja fontosnak.
A kiállítás hátsó szekciójában kapott helyet a Wishlist: olyan műtárgyak listája, amelyeket a MODEM szeretne megvásárolni, de jelenleg nincs rá forrása. Ez a rész nem csupán kurátori vágyálmot mutat be. Felhívja a figyelmet arra a strukturális problémára, hogy a magyarországi közgyűjtemények döntő többsége jelenleg nem tud stratégiailag gyűjteményezni: vásárlás helyett adományokra szorul, ami ad hoc jelleget ad a gyűjteményépítésnek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vizi Katalin: A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója.
- MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ: 2006-ban alapított debreceni kortárs művészeti intézmény, amely 2023-ban közérdekű muzeális gyűjteménnyé minősült. Az ország egyik legnagyobb presztízsű kortárs kiállítóhelye.
- Kanonizáció (a képzőművészetben): Az a folyamat, amelynek során egy alkotó vagy egy mű bekerül a tartósan számon tartott, fontos művészeti örökség részét képező elismertek közé – ezt elsősorban múzeumi gyűjtemények, kurátori döntések és szakmai visszajelzések határozzák meg.
- Salvador Dalí: Spanyol szürrealista festőművész (1904–1989).
- Scabal: Belga alapítású, nemzetközileg ismert prémium textilipari márka, amely a 20. század közepétől karikatúraszerű jövővíziókra kérte fel a kor meghatározó alkotóit.
- Iparművészeti Múzeum: Budapesti közgyűjtemény, amely ipar- és alkalmazott művészeti alkotásokat őriz és mutat be. A MODEM-mel közös kiállítás keretében kortárs magyar divattervezők munkáival vett részt az Időmimikri tárlatban.
- Közgyűjtemény: Állami vagy önkormányzati fenntartású, közösségi tulajdonban lévő műtárgygyűjtemény. Darabjai közérdekű, nyilvánosan hozzáférhető kulturális vagyont alkotnak.
