Hogyan érdemes ma olvasni József Attila alkotásait? Volt-e rossz verse? Kilóg az életműből a Szabad ötletek jegyzéke?
Ki volt valójában József Attila? Munkásmozgalmi ikon, pszichiátriai eset vagy a világirodalom egyik legnagyobb lírikusa? A radiocafé Százhold című műsorában Veiszer Alinda Nényei Pállal, Az irodalom visszavág sorozat szerzőjével beszélgetett a költő újraolvasásának lehetőségeiről, a pszichologizáló értelmezések csapdáiról, a politikáról és arról, hogy szerinte miért unalmas a Szabad ötletek jegyzéke.
Miért pont József Attila a költészet napjának névadója?
A műsor kiindulópontja az a kissé elfeledett kérdés volt, hogy miért József Attila születésnapja, április 11-e lett a magyar költészet napja – és nem Babitsé, Balassié vagy Vörösmartyé. Nényei Pál szerint a döntés a pártállami logikából következett: József Attilának erős munkásmozgalmi és proletár arca volt az 1963-as döntés idején, így a választás szinte adta magát. A 80-as évektől azonban egy másik olvasat került előtérbe: a pszichológiai-pszichiátriai József Attila, az „eset”, akinek sorsa révén mélyreható gondolatok fogalmazhatóak meg a lelki betegségekről. Nényei szerint ma egy polifónabb, egyszerre több párhuzamos olvasatot megengedő megközelítés lenne korszerű.
Mit tesz a pszichologizálás József Attilával?
A beszélgetés egyik legélesebb gondolata az volt, hogy a pszichológiai értelmezés sajátos csapdába ejti az irodalmi szöveget. Ahelyett, hogy a vers mint műalkotás kerülne a középpontba, az értelmezők az ösztönösen feltörő, nyers önkifejezés nyomaira vadásznak – arra, ami nem megalkotott, hanem csak „kibuggyan”. Nényei ennek kapcsán hozta fel a Szabad ötletek jegyzékét: bár hatalmas kultusza van a magyar irodalmi közéletben, ő mégis unalmasnak tartja. Nem azért, mert értéktelen, hanem mert ez az automatikus szövegfolyam alapvetően különbözik attól, ahogyan József Attila egyébként dolgozott. A költő ugyanis hosszan, sokat változtatva csiszolta verseit, a Szabad ötletek jegyzéke viszont nem ilyen folyamat terméke.
Nényei szerint a pszichologizálás pontosan azt nem tudja kezelni, ami a legfontosabb: a mű mögött álló munkát és szenvedést. Az az olvasmányos paradoxon állt elő, hogy egy alkotói módszeréről is jól ismert költőt éppen a nem-alkotói pillanatain keresztül próbálunk megérteni.
Volt-e rossz verse József Attilának?
Veiszer Alinda szokatlan kérdése – hogy volt-e rossz verse a költőnek – Nényei Páltól szokatlan választ kapott. Igen: a Nem, nem, soha című revíziós vers gondolatilag sekélyes, és kilóg az életműből. Nényei elismerte, hogy retorikai szempontból lendületes és jól megalkotott, de hozzátette: ez éppen a ritkasága miatt figyelemre méltó. Az életmű egészéhez képest ez a vers idegen test.
Propaganda és költészet: hogyan fér meg egymással?
A műsorban szóba került A lebukott című vers is, amelyet Nényei propagandaversnek nevezett, olyan alkotásnak, amelyet József Attila bebörtönzött kommunisták megsegítésére írt. Kérdés, hogy mitől lehet csodálatos egy propagandavers: Nényei válasza az, hogy József Attila ebben sem tagadta meg magát mint „poeta doctus”, vagyis tudós költő: a versben olyan képhasználat van, amely félelmetes erejű, jóval túlmutat a propagandisztikus célon.
Ez a megfigyelés egybecseng a műsor egyik alapgondolatával: József Attila politikai kötődése – szociáldemokrata, majd kommunista nézetei – nem magyarázatot adnak verseire, hanem kifejezik, hogy az emberek egymás iránti felelősségéből következő politikai érzékenység nála mélyen személyes volt.
Az Óda és a test: miért nem „lebukás” ez?
Veiszer Alinda az Óda egyik leghíresebb részletét hozta szóba, amely aprólékos biológiai részletességgel írja le a szeretett test belső működését. Nényei szerint ez pontosan azt mutatja, ami József Attila egész költészetére jellemző: a testi létezés teljességének vállalása – szemérem nélkül, de nem pózolva. Nála a realitás nem „lebukás” és nem provokáció, hanem a megtestesülés természetes része. Az Óda ezért nemcsak szerelmes vers, hanem a fizikai valóság megjelenítésének egyik legösszetettebb kísérlete a magyar lírában.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Nényei Pál: Tanár, drámaíró és irodalmi esszéista. Az irodalom visszavág sorozat szerzője, amely kamaszoknak és felnőtteknek egyaránt szól, és alternatív, élményalapú megközelítéssel tárgyalja a magyar- és a világirodalom kulcsfiguráit. A sorozat ötödik kötete József Attila életművével foglalkozik.
- Százhold: A radiocafé péntek esti gyerekirodalmi és kulturális műsora, amelynek célja eligazítani a szülőket és érdeklődőket a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kínálatában.
- Az irodalom visszavág: Nényei Pál könyvsorozata, amely a Tilos az Á Könyvek / Pagony gondozásában jelenik meg. Célja, hogy humorral, személyes hangon és meglepő nézőpontokkal tegye élővé az irodalmat. Az ötödik kötet József Attila életművét dolgozza fel.
- József Attila: (1905–1937) A 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja. Munkásmozgalmi kötődése, pszichiátriai kezelései és tragikus halála miatt az irodalmi értelmezések mellett pszichológiai és politikai olvasatok is övezik életművét.
- Szabad ötletek jegyzéke: József Attila 1936-ban keletkezett automatikus írásos szövege, amelyet analitikus kezelése alatt vetett papírra. Irodalmi státusza vitatott: sokan a legőszintébb önvallomásnak tartják, mások – köztük Nényei Pál – hangsúlyozzák, hogy nem a költői alkotómunka terméke.
- Poeta doctus: Latin kifejezés, jelentése tudós költő. Olyan alkotóra utal, akinek verse mögött tudatos, elmélyült szellemi munka áll, szemben az ösztönös, nyers önkifejezéssel.
