A munkahelyi szorongás kezelhető, de a vezetőknek felkészülten kell várnia az ilyen helyzeteket – amelyek gyakorlatilag elkerülhetetlenek.
A munkahelyi félelem és szorongás olyan téma, amelyről a legtöbb szervezet nem szívesen beszél nyilvánosan, holott még a legjobban működő cégeknél is jelen van. A radiocafé Epic Stories című műsorában Al Ghaoui Hesna újságíró, író és rezilienciatréner arról beszélt Dojcsák Dániel műsorvezetővel, hogy mitől félnek az emberek az irodában, hogyan hat az információhiány egy-egy csapat teljesítményére, és mit tehetnek a vezetők a pszichológiai biztonság megteremtéséért.
Mitől és miért félünk az irodában?
Al Ghaoui Hesna szerint az irodai félelmek gyökere nem sokban különbözik az élet egyéb területein tapasztalható félelmektől. A legfontosabb forrás az információhiány, a bizonytalanság és a kontrollvesztés érzése. Ezek az érzések evolúciós örökségünkre vezethetők vissza: agyunk még mindig úgy működik, mint évezredekkel ezelőtt, amikor a kelet-afrikai szavannákon a negatív ingerekre való gyors reagálás a túlélés feltétele volt.
Ez a beállítódás ma már sokszor kontraproduktív. A modern ember naponta több száz félelemalapú üzenettel találkozik – hírekben, reklámokban, közösségi médiában –, és az agy nehezen birkózik meg ezzel a dömpinggel. A figyelem automatikusan a veszélyforrásokra tapad, és az agy hajlamos a legrosszabb forgatókönyvet előállítani, részben azért, hogy felkészítsen minket minden eshetőségre. Ami egykor a túlélés záloga volt, az ma egyre inkább terhet jelent.
A szorongás képlete: félelem szorozva a fantáziával
A műsorban elhangzott egy különösen szemléletes meghatározás, amelyet Al Ghaoui Hesna egy jövőkutatótól idézett: a szorongás egyenlő a félelem és a fantázia szorzatával. A szorongás tárgya nem feltétlenül nem létező dolog, de a képzelet a jövőbe vetíti, megfoghatatlanná teszi. A szorongás mindig a jövőben játszódik: olyan félelem, amelynek nincs kézzel fogható, jelenben lévő eseménye, ezért is olyan nehéz kezelni.
A megküzdés egyik módja az, hogy tudatosan megvizsgáljuk: mi a valóság most, a jelenben? Mi az, ami még nem történt meg? Az erre fordított energia a szorongás helyett a jelenbeli helyzet értékelésére összpontosíthat, ez pedig már önmagában is tehermentesítő lehet.
Hogyan hat az irodai információhiány egy csapatra?
Az egyik leggyakoribb munkahelyi helyzet, amelyet Al Ghaoui Hesna részletesen elemzett, az, amikor a vezetőség bizonytalanság miatt szándékosan visszatart információkat a dolgozóktól. A szándék érthető – nem akarnak feleslegesen ijesztgetni –, de az ilyesmi rendre visszafelé sül el.
Az információ hiánya ugyanis nem nyugalmat teremt, hanem folyosói pletykákat és összeesküvés-elméleteket szül. Az emberek ilyenkor automatikusan a legrosszabb forgatókönyvre gondolnak. Ennél is mélyebb ok az evolúciós örökség: a csoporthoz tartozás az emberi túlélés alapfeltétele volt, az információból való kizárás pedig a kitaszítás veszélyét idézi fel tudattalanul. Nem látnak, nem hallanak – ez az érzés evolúciós szempontból az egyik legrémisztőbb, amit egy ember átélhet.
Mit tehetnek a vezetők a pszichológiai biztonság érdekében?
Al Ghaoui Hesna szerint a hatékony vezető nem szükségszerűen az, aki mindig tudja a választ – hanem az, aki átlátható a bizonytalanságban is. Egy egyszerű mondat, mint „Még nem tudom, de amint tudok valamit, megosztom veletek”, önmagában is képes bizalmat és biztonságérzetet teremteni. Ebben benne van a felhatalmazottság és az őszinteség, amik együtt erősebbek, mint bármilyen kész válasz.
A pszichológiai biztonság megteremtésének egy másik eszköze a kontroll érzésének visszaadása. Még akkor is, ha a nagy döntések nem az egyénen múlnak, az apró választási lehetőségek – amelyekben a dolgozó úgy érzi, hogy van ráhatása a munkájára – sokat számítanak. Ez különösen fontos bizonytalan gazdasági időszakokban, amikor a rugalmasságot elvárják a csapatoktól, de az ahhoz szükséges biztos alapot a vezetőknek kell megteremteniük.
A „hüllőagy üzemmód” veszélyei a szervezetekben
A műsorban szóba került az úgynevezett „hüllőagy-üzemmód” fogalma is: ez az agyunk legősibb részéből fakadó, ösztönös veszélyreakció. Tűzoltási helyzetekben – amikor gyors, hierarchikus döntéshozatalra van szükség – ez hasznos és szükséges. Csakhogy ha egy szervezet folyamatosan ebben az üzemmódban működik, az hosszú távon felemészti az emberek és a cég erőforrásait egyaránt.
Ebben az állapotban nincs helye a racionális gondolkodásnak, a hosszú távú tervezésnek vagy a közös értékek mentén való eszmecserének. A kérdés az, hogy a cégek megtalálják-e azokat a szakaszokat, amikor két válságkezelés között érdemes lenne tudatosan biztonságot és bizalmat építeni – mert ha nem, az emberek és a szervezet egyaránt kiégnek.
A kulcs a tudatosság
Al Ghaoui Hesna hangsúlyozta, hogy a tudatosság – mint az élményeink megfigyelésének képessége – az egyik legfontosabb eszköz a félelem kezelésében. A test általában hamarabb jelez, mint a tudatos elme: összeszorul a gyomor, ökölbe szorul a kéz, vagy torokszorítás jelenik meg. Ha megtanulunk ezekre a jelzésekre figyelni, már felismerhetjük, mikor kapcsolódunk be a félelemvezérelt üzenetek hálójába, és tudatosan fókuszálhatunk olyan dolgokra, amelyekre valódi ráhatásunk van.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Al Ghaoui Hesna: Prima Primissima díjas magyar újságíró, író és rezilienciatréner. Külpolitikai tudósítóként több mint húsz országból, köztük számos háborús övezetből tudósított. A Berkeley-n Fulbright-ösztöndíjasként a poszttraumás növekedés témáját kutatta. Szerzője a Félj bátran és a Holli, a hős című könyveknek.
- Poszttraumás növekedés: Pszichológiai fogalom, amely azt a jelenséget írja le, amikor egy traumatikus élmény átélése után az egyén nem csupán helyreáll, hanem pozitív személyiségváltozáson is átmegy: erősebbé, rugalmasabbá válik.
- Pszichológiai biztonság: Szervezetpszichológiai fogalom, amely azt jelöli, hogy a csapat tagjai szabadon mernek-e kérdezni, hibázni vagy kockázatot vállalni anélkül, hogy büntetéstől vagy megszégyenítéstől tartanának.
- Fulbright-ösztöndíj: Az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott nemzetközi csereprogram, amely kutatóknak és oktatóknak biztosít lehetőséget külföldi tanulmányokra és kutatásokra.
- Hüllőagy (agytörzs): Az emberi agy evolúciósan legősibb része, amely az alapvető túlélési funkciókat irányítja. Stressz esetén ez az agyrész veszi át az irányítást, háttérbe szorítva a racionális gondolkodást és a hosszú távú tervezést.
