Magántőkealapok nem csak Magyarországon vannak, de külföldön egészen más struktúrában működnek, mint a hazaiak.
A magántőkealap kifejezés az elmúlt időszakban bevonult a magyar közbeszédbe – de vajon ugyanarról van-e szó, mint amit máshol értenek a fogalom alatt? A radiocafén a Millásreggeliben Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella alapjának portfóliókezelője, befektetési blogger fejtette ki: a magyarországi magántőkealapok nevükben hasonlítanak a nemzetközi megfelelőjükre, valójában azonban egészen mást takarnak.
Mi a magántőkealap valójában?
A klasszikus, angolszász értelemben vett magántőkealap – angolul private equity fund – egy tőkeegyesítő struktúra. Vagyonos magánszemélyek és intézmények összeadják a pénzüket, hogy közösen valósítsanak meg olyan befektetést, amelyre egyikük egyedül sem lenne képes. Jellemző cél lehet egy autópálya megépítése, egy tőzsdei cég kivásárlása, vagy más nagyobb, tőzsdén kívüli projekt. Az alapnak van egy szakmai alapkezelője, aki a befektetési döntéseket hozza, a befektetők személye pedig ismert.
Fontos jellemzője ezeknek az alapoknak, hogy általában fix futamidőre jönnek létre. Az alap elindul, befektet, majd egy meghatározott időn belül visszafizeti a befektetők pénzét. Az átláthatóság ugyan kisebb, mint egy tőzsdei befektetési alapnál, de a befektetők felé kommunikálnak, és a struktúra alapvetően nem az anonimitás megteremtésére szolgál.
Magyarországon így működik
Zsiday Viktor szerint a magyarországi magántőkealap csupán nevében hasonlít a fenti struktúrára. A valóságban a hazai szabályozást úgy alakították ki, hogy a végső tulajdonos személye teljes anonimitásban maradhasson – sőt, a tulajdon átruházható úgy, hogy arról senkinek nem kell értesülnie. Elméletileg itt is van alapkezelő, aki formálisan a döntéseket hozza, de a gyakorlatban ő inkább az adminisztrációt végzi.
A legfontosabb különbségek a klasszikus modellhez képest: jellemzően nem sok ember adja össze a pénzét, hanem egy-két ember rejtőzik a struktúra mögé és a befektetési döntéseket valójában a tényleges tulajdonos hozza, nem a szakmai alapkezelő. Mindehhez adókedvezmény is jár, az alapon belül szaporodó vagyon után nem kell adózni. Zsiday Viktor szerint ez a kombináció nem magántőkealap, hanem legalizált offshore: a ’90-es és 2000-es évek offshore cégeinek magyar jogrendszerre szabott, államilag elősegített utóda.
A GDP 5 százaléka
A Transparency International Magyarország 2025. decemberi konferenciáján részletes feltérképezést mutatott be: a magyarországi magántőkealapokban összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz van. Az alapok együttesen a magyar GDP nagyjából 5 százalékát kitevő vagyont kezelnek, mintegy 1340 cégbe fektetve. A közpénz forrásai között az MFB-csoport, az Eximbank és más állami háttérrel rendelkező szervezetek szerepelnek.
A probléma kettős. Egyrészt nem lehet tudni, hogy kik a végső tulajdonosok, akiknek ez a közpénz valójában hasznot hoz. Másrészt – és ezt Zsiday Viktor külön kiemelte – a tulajdon bármikor átruházható anélkül, hogy bárkinek tudomása lenne róla, sőt visszadátumozott szerződéssel utólag is megváltoztatható, hogy ki volt a tulajdonos egy adott időpontban.
Elnapolva
Az Európai Unió már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a struktúra nem felelt meg az uniós pénzmosás-megelőzési és átláthatósági követelményeknek. Az EU kötelezte Magyarországot a szabályozás módosítására, a kormány azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás nyilvánosságra hozatalát 2026 júliusára halasztotta, vagyis a választások utánra.
Zsiday Viktor szerint az elnevezés maga is része volt a félrevezetésnek: ha valamit magántőkealapnak hívunk, automatikusan úgy gondolunk rá, mint egy normális, nyugaton is létező befektetési eszközre – holott a hazai változat ettől alapvetően eltér.
Mi várható ezután?
Zsiday Viktor szerint a 2026 júliusától esedékes nyilvánosságra hozatal önmagában nem old meg mindent, de fontos lépés. Ezt követően kiderülhet, hogy a közpénzek milyen feltételekkel kerültek be az alapokba, és esetleg arra is lehetőség nyílik, hogy egy részük visszakerüljön a közvagyonba. Emellett szükséges lenne a szabályozás átalakítása is. A magántőkealap struktúrának megvan a maga helye egy piacgazdaságban, de a valódi céljára kellene visszaterelni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Zsiday Viktor: Befektetési szakember, a HOLD Alapkezelő Citadella alapjának portfóliókezelője. Rendszeresen publikál a zsiday.hu befektetési blogján gazdasági és befektetési témákban. A Transparency International 2025 decemberi konferenciáján is előadott a magyarországi magántőkealapok témájában.
- Magántőkealap (private equity fund): Tőkeegyesítő befektetési struktúra, amelybe több befektető adja össze a pénzét tőzsdén kívüli befektetések megvalósítására. A végső befektetők személye ismert, a befektetési döntéseket szakmai alapkezelő hozza.
- Magyar magántőkealap: A magyarországi szabályozás alapján létrehozott, nevében hasonló, de működésében alapvetően eltérő struktúra.
- Transparency International Magyarország: Független korrupcióellenes civil szervezet, amely 2025 decemberében részletes feltérképezést készített a magyarországi magántőkealapokról.
- Offshore cég: Olyan jogi struktúra, amelyet jellemzően alacsony adózású vagy alacsony átláthatóságú jogrendszerben hoznak létre azzal a céllal, hogy a tényleges tulajdonos személye és a vagyonmozgások ne legyenek nyomon követhetőek.
- NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere): Az Orbán-kormány 2010 utáni időszakában kialakult politikai-gazdasági berendezkedés összefoglaló neve.
