A megfigyelési kapitalizmus világában az ember maga is információvá alakul, az adataival és a figyelmével fizet, a jövő pedig befolyásolható.
Az internet ingyenes – vagy mégsem? A Google tudja, hol keltél fel reggel, és azt is megjósolja, mit akarsz majd holnap. A radiocafé Sajátos Pogátsa műsorában Kántor Endre és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus Shoshana Zuboff megfigyelési kapitalizmus-elméletét járta körül – és azt, hogy ez a modell mennyiben különbözik a klasszikus piacgazdaságtól.
Mi az a megfigyelési kapitalizmus?
A fogalmat Shoshana Zuboff harvardi professzor alkotta meg. Kiindulópontja, hogy a digitális cégek kezdetben nem tudták, hogyan monetizáljanak. Amikor a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin még az egyetemen dolgoztak a keresőn, egy írásukban kimondottan azt javasolták, hogy a Google ne kerüljön ki az akadémiai szférából, ne kommercializálódjon, és főleg ne legyen rajta reklám.
Hamar kiderült, hogy ez naiv elképzelés volt. A kapitalizmusban minden monetizálódik, a Google pedig rájött, hogy nem az elvtelen reklám az igazi arany, hanem maga az adat. Minden egyes keresés, tartózkodási hely, kattintás és időtöltés információvá válik. Ezt nevezi Zuboff informating-nek: nem azt jelenti, hogy az adatokból informáltatsz, hanem hogy
te magad alakulsz át információvá.
Olyan nincs, hogy ingyen
Kántor Endre egyértelművé tette, hogy a „tök ingyenes” Google-használat valójában nem ingyenes. A felhasználó a figyelmével, az adataival és a jelenlétével fizet. Ez a tranzakció nem ugyanolyan, mint amikor bemész egy boltba és kártyával fizetsz – nincs közvetlen pénzmozgás, csak egy szerződés, amelynek apróbetűs részét szinte senki nem olvassa el.
Nem reklámcégek többé
Zuboff könyve egy jó évtizeddel ezelőtt íródott, és akkor még a Big Tech cégek valóban elsősorban reklámcégekként működtek. Kántor Endre szerint ma már ez a leírás pontatlan: az Amazon, a Google, az Apple és a Meta mára felhőszolgáltatók, pénzügyi szereplők, AI-infrastruktúra-biztosítók – a legfrissebb negyedéves gyorsjelentések szerint a felhőüzletáguk kétszámjegyű, sőt 20-30 százalékos növekedést mutat. Ezeket a cégeket ma már nem lehet egyetlen kategóriába sorolni.
A prediktív termék: azt is tudják, amit még nem is akartál
A megfigyelési kapitalizmus legizgalmasabb és legtöbbet vitatott fejleménye a prediktív termék: a rendszer nem csupán rögzíti, mit csinálsz, hanem megjósolja, mit fogsz akarni. Pogátsa Zoltán egy kosárlabda-hasonlattal érzékeltette ezt: a kezdő játékos oda passzol, ahol a csapattárs most van, a profi viszont oda, ahol majd lesz. A Big Tech cégek is a jövődhöz passzolnak.
Erre egy hétköznapi példa: ha beírod a Google Maps-be, hogy kávézót keresel, a rendszer öt lehetőséget kínál fel – de lehet, hogy te egészen más kávézóba mentél volna, ha magad nézed utána. A rendszer tehát nemcsak tükröz, hanem irányít is, bár nem determinisztikusan, hanem valószínűségek alapján.
Az infobaiting és a kritikus gondolkodás eróziója
Zuboff egy másik fogalma az infobaiting: a rendszer maga hordja elénk az információkat, és mi csak azokat fogyasztjuk, amit odatolnak. A TikTok ennek a legtisztább formája: az algoritmus nem random, de nem is te döntöd el, mi jön következőnek – a rendszer dob eléd egyet a viselkedésed alapján, valamilyen logika mentén.
Kántor Endre szerint az algoritmusok agresszívebbek ennél. Egyetlen céljuk, hogy minél több időt tölts a platformon. Ezért nem feltétlenül a legjobb tartalmat rakják eléd, hanem azt, ami leginkább benntart. Ezt a társkereső applikációk esetén is kimutatták: a rendszer nem a legjobb párt keresi neked, mert akkor nem jönnél vissza.
Informálódás: aktívan vagy passzívan?
Pogátsa Zoltán szerint van valami, amit az ember kontrollálhat: az aktív keresés. Ha tudatosan keresel rá valamire – legyen az a Wikipédián, vagy egy adott fogalom mélyebb megértése Richard Feynman módszerével –, az egészen más, mint amikor passzívan pörgeted a feedet. A tudatos kereséshez az algoritmus is alkalmazkodik. A kérdés az, hogy az emberek milyen arányban tesznek így.
Kántor Endre pesszimistább: szerinte a zero-click internet korában, amikor a generatív AI modell már hanggal is megválaszolja a kérdésedet, a Wikipédia-féle fáradságos lépkedés háttérbe szorul. És az ingyenes, a fizetős és a prémium AI modellek között óriási különbség van a válaszminőségben – ez pedig az információszegénység egy új formáját teremti meg.
A megfigyelés kollektivizálódik: predikciós piacok
Kántor Endre egy izgalmas új jelenségre hívta fel a figyelmet: a megfigyelési kapitalizmus nemcsak az egyénre, hanem egész közösségekre is kiterjedhet. A predikciós piacok – amelyek Magyarországon a 2026-os parlamenti választás kapcsán kerültek köztudatba – valójában a közösség jövőképének digitalizálása. Aki tudja, merre tart a társadalom, az versenyelőnyre tesz szert a divatban, az autóiparban, az üzleti döntésekben. Sőt, esetleg befolyásolni is tudja az irányt.
Pogátsa Zoltán hozzátette: valójában nem a legjobb jósló nyer, hanem aki a legjobban alkalmazkodik, vagy éppen befolyásol. Az utóbbihoz rengeteg erőforrás kell, amivel leginkább techóriások rendelkeznek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pogátsa Zoltán: Közgazdász, szociológus, egyetemi docens.
- Kántor Endre: Gazdasági újságíró, a radiocafé Sajátos Pogátsa műsorának társműsorvezetője.
- Shoshana Zuboff: Harvardi professzor, a The Age of Surveillance Capitalism (A megfigyelési kapitalizmus kora, 2019) szerzője. A könyv a digitális gazdaság működési logikájának egyik legbefolyásosabb kritikai elemzése.
- Megfigyelési kapitalizmus: Shoshana Zuboff fogalma: az a gazdasági modell, amelyben a digitális cégek az emberi viselkedés adatait – mint nyersanyagot – begyűjtik, előrejelzésekké alakítják, és értékesítik hirdetőknek, piaci szereplőknek. Elsőként a Google fejlesztette ki, ma a Big Tech egészére jellemző.
- Informating: Zuboff fogalma arra a folyamatra, amelynek során minden emberi tevékenység információvá alakul, amelyet a rendszer aztán feldolgoz és értékesít.
- Infobaiting: Az a jelenség, amikor a digitális platformok válogatott információkat kínálnak fel a felhasználónak, és ő csak ezekből szemezget ahelyett, hogy maga keresne.
- Predikciós piac: Olyan piaci mechanizmus, ahol a résztvevők jövőbeli eseményekre „fogadnak”, és az aggregált eredmény előrejelzésként értelmezhető. A megfigyelési kapitalizmus logikájára épülve a társadalom egészének jövőbeli viselkedését is meg lehet jósolni, így befolyásolni is lehet.
- Big Tech (Magnificent Seven): Az Egyesült Államok hét legnagyobb technológiai vállalatára használt gyűjtőfogalom: Apple, Microsoft, Google (Alphabet), Amazon, Meta, Tesla, Nvidia.
