Többek között átlátható finanszírozást, alacsonyabb áfát, új kisadózást javasol a Music Hungary Szövetség. Itt a reform hét pontja.
A kormányváltás után a Music Hungary Szövetség az elsők között terjesztette a döntéshozók elé az évek óta fiókban várakozó javaslatait. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke mutatta be, mit kér a mintegy 40 ezer embert foglalkoztató hazai zeneipar, az NKA-reformtól a KATA-utódon át az AI-szabályozásig.
Miért most és miért ilyen gyorsan?
Weyer elmondta, a javaslatcsomag nem rögtönzés, hanem évek alatt kikristályosodott szakmai munka eredménye, amelyet csak frissíteni kellett. Az anyag 2026. április 30-i dátummal jelent meg a szövetség honlapján – abban a hónapban, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány is napvilágot látott. Az NKA-ügy kapcsán Weyer hangsúlyozta: a szövetség pontosan az ilyen rendszert – átláthatatlan, ad hoc, kijárásalapú finanszírozást – szeretné megszüntetni. Nem az NKA intézménye a probléma, hanem az a mechanizmus, amellyel a valódi szakmai döntéshozókat fokozatosan kiszorították a kollégiumokból.
A hét javaslat lényege
1. Átlátható finanszírozás. Az állami érdekkörökhöz tartozó szervezeteken, a Petőfi Kulturális Ügynökségen és a minisztériumi kereteken keresztül osztott pénzeket nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk. A szakmai szervezetek delegáltjainak vissza kell kapniuk meghatározó szerepüket a döntéshozatalban.
2. Jogdíj-visszarendezés. A törvényi erőszakkal az NKA-ba terelt jogdíjbevételeket – amelyek a szerzők és alkotók bevételeit képezik – vissza kell juttatni jogos tulajdonosaikhoz.
3. Kreatívipari kisadózás. A KATA kivezetése nagyjából 40 ezer zeneiparban dolgozó szakember helyzetén rontott. A szövetség nem az alacsony adót, hanem a rugalmasságot szeretné visszahozni, de hosszú távú társadalombiztosítási garanciákkal párosítva.
4. A koncertjegyek áfájának csökkentése. Bécs, Prága és Varsó is versenyképesebb helyszín egy-egy nagykoncert megrendezéséhez, mert a jegyekre terhelt áfa Magyarországon a legmagasabb a régióban. A PwC által készített hatástanulmány bizonyítja, hogy az áfacsökkentés nemzetgazdaságilag is előnyös lenne.
5. A klubok és közösségi terek védelme. Vannak már olyan megyeszékhelyek, ahol nincs egyetlen klub sem. Ahol nincs klub, nem indulhatnak el zenekarok sem. Az Arzenál és a Turbina ideiglenes bezárásához vezető jogszabályokat a szövetség szerint azonnal el kell törölni, a hatósági megfélemlítésnek haladéktalanul véget kell vetni.
6. Magyar zene a médiában. A rádiós kvótaszabályok kijátszásával szemben következetes fellépésre van szükség; a streaming- és tévépiacon ösztönző rendszerek segíthetnek a hazai zene arányának növelésében.
7. Mesterséges intelligencia. Az AI már most kivált olyan munkákat, amelyekből korábban zenészek éltek – például reklámzenék írásával. A szövetség sürgős egyeztetést kér a szabályozásról, oly módon, hogy az védelmezze a hazai alkotókat, de ne zárja ki az AI-ban rejlő gazdasági lehetőségeket sem.
Kulturális diplomácia és a zenei exportiroda
Weyer Balázs a zenei exportirodáról is szót ejtett: a szervezet jól dolgozik, de rendkívül szűkös forrásból. Néhány éve a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezeti egységeként működik, ami szerinte korlátozza a függetlenségét. A szövetség önállóbb, nagyobb hatókörű és erősebb exportirodát szeretne. A kulturális diplomácia kapcsán Weyer leszögezte: a zene – akárcsak a fürdők és a téliszalámi – Magyarország egyik legfontosabb exportterméke. A valódi zenei export azonban az előadókon, a menedzsmenteken és a szakmai szervezeteken múlik, nem az állami szerepvállaláson.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Weyer Balázs: A Music Hungary Szövetség elnöke.
- Music Hungary Szövetség: 2017-ben a Music Hungary Konferenciából kinőtt zeneipari érdekképviseleti szervezet, amely a hazai zeneipar valamennyi szegmensét tömöríti.
- NKA (Nemzeti Kulturális Alap): Állami kultúratámogató alap, amely pályázati és nem pályázati úton oszt el közpénzeket kulturális célokra.
- KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója): 2022-ben a magyar kormány átalakította a KATA rendszerét, kizárva belőle a vállalkozások közötti szerződések többségét. Ez különösen súlyosan érintette a projektalapú, szezonális munkát végző kreatív ágazatokat, köztük a zeneipart.
- Petőfi Kulturális Ügynökség: 2020-ban alapított állami kultúraközvetítő szervezet, amelynek hatókörébe – Demeter Szilárd irányítása alatt – a zenei exportiroda is bekerült.
- Arzenál, Turbina: Budapesti klubok, amelyeket a kormányváltás előtti időszakban hatósági eljárásokkal ideiglenesen bezártak. Ügyük a zeneiparban a hatósági megfélemlítés szimbólumává vált.
