Kettesben egy lakatlan szigeten. Akár még jó is lehet, de a mindennapi rutinok elvesztése sok mindent a felszínre hozhat, a nárcizmust is.
Egy romantikus adriai hétvége, amiből menekülni sem lehet, de napok alatt felszínre hozza, ki is valójában a másik ember. A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendégei Csiby Gergely színész és Dicső Dániel rendező voltak, akik Varga Lóránt Mi lenne veled nélkülem? című új drámájáról meséltek, amelynek bemutatója május 29-én lesz a 3K Óbudai Kulturális Központ Tompos Kátya Színháztermében.
A hajó elúszott, a személyiség felszínre tör
A darab kortárs ősbemutató: Varga Lóránt – az Egykutya szerzője – kifejezetten ehhez a produkcióhoz írta a szöveget, Csiby Gergely és Dicső Dániel közös ötlete alapján. A történet egy párról szól: Viktória mérnök és Maxim televíziós műsorvezető egy lakatlan adriai szigetre érkezik romantikus hétvégére. Baj történik: a hajó elúszik. Térerő nincs, a telefonok merülnek, a tengerészek talán hetente egyszer járnak erre. Néhány napot mindenképpen ott kell tölteniük.
Ez az alaphelyzet – elvágva a külvilágtól, a megszokott szerepektől és az emberektől – az a katalizátor, amely sűrítve és kíméletlenül hozza felszínre mindkét főszereplő személyiségének valódi rétegeit: a hatalmi játszmákat, az érzelmi manipulációt és az önismereti deficiteket. A darab az első jelenetekben romantikus komédiának indul – és fokozatosan válik valami sokkal súlyosabbá, bár a szellemesség és a humor végigkíséri.
Love bombingtól az a nárcizmus pokláig
Dicső Dániel hangsúlyozta: az előadás nemcsak a nárcisztikus párkapcsolatról szól, hanem tágabban a mentális egészségről és az önismeretről. Arról, hogy hogyan tudunk – vagy éppen nem tudunk – igazán jelen lenni egy kapcsolatban, hogyan kommunikálunk, és hogyan viszonyulunk saját igényeinkhez és határainkhoz.
Csiby Gergely szerint az előadás első néhány jelenete azt a „love bombing” fázist mutatja be, amelyben Max karaktere mindent ad: figyelmes, szellemes, gondoskodó. A néző – akárcsak Viktória – hosszú ideig azt fogja érezni: milyen szerencséje van ennek a lánynak. Aztán apránként, szinte észrevétlenül csúszik át a kapcsolat egy másik regiszterbe. A nézők egy ponton azon kapják magukat, hogy már nem tudják, kinek higgyenek – és ez a hintáztatás végig kitart.
Miért most, miért ennyire hangos ez a téma?
A műsorban Fehér Mariann is feltette a kérdést: miért ilyen látható most a nárcizmus, a toxikus kapcsolatok diskurzusa – miközben nyilván ez a jelenség nem új. A válasz mindkét alkotótól hasonló: egyrészt végre elkezdünk dolgokat kimondani, ami önmagában pozitív fejlemény. Másrészt a technológia – az azonnali kiszolgálás, az algoritmusok, a mesterséges intelligencia, amely a felhasználó szokásait tanulja – fokozza az egyénközpontúságot, és eltávolíthat az emberi kapcsolódástól. Az előadás ebben az értelemben is aktuális: éppen azt vizsgálja, mi történik, ha visszakerülünk egy olyan helyzetbe, ahol csak a másik ember van.
A csend mint rendezői eszköz
Fehér Mariann a darab szerzőjének, Varga Lórántnak egyik sajátosságára is rákérdezett: a kommunikáció és a csendek szerepére. Dicső Dániel bevallotta, korábban is kapott már olyan visszajelzést, hogy esetleg túl sok a csend az előadásaiban. Mégis hisz benne: a csend csak akkor működik, ha a színész valóban gondolattal tölti meg. Csiby Gergely ezt a meggyőződést osztja – a produkció két szereplőt ígér, nyolc dobozt, és sok szöveget, mégis a legfontosabb az, ami a szavak között történik.
A csapat mögött: hogyan jött létre a produkció?
Az előadás Porkoláb Gyöngyi producer ötletéből indult, aki egy korábbi podcastsorozatban Bánki György pszichiáterrel hosszasan elemezte a nárcizmus témáját. Amikor Dicső Dániel először hallgatta ezt a sorozatot, az volt az érzése, az ő életében is volt ilyesmire példa. Ez a személyes, „nem vagyok egyedül” felismerés – lett a produkció mozgatórugója.
A zenét Bánki Mihály szerezte, aki Dicső Dániel állandó alkotótársa – és akinek édesapja éppen Bánki György. A díszletet Horváth Jenny tervezte, a dramaturg Góczán Judit. A stáb tehát gondosan válogatott: a produkció a téma okán személyes, és az alkotói kapcsolatok szintjén is az.
Az előadás tervezett útja
A bemutató május 29-én és 30-án a 3K Tompos Kátya Színháztermében lesz. Az előadást kifejezetten utaztathatóra tervezték: tervben van állandó pesti játszóhely és vidéki turnék is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csiby Gergely: Színész és rendező.
- Dicső Dániel: Rendező.
- Varga Lóránt: Kortárs magyar drámaíró.
- Hermányi Mariann: Színésznő, Viktória szerepének alakítója az előadásban.
- Porkoláb Gyöngyi: A produkció producere, egy narcizmusról szóló podcastsorozat alkotója – ez a sorozat adta az eredeti inspirációt az előadáshoz.
- Bánki György: Pszichiáter, egy nárcizmussal foglalkozó kötet szerzője.
- Bánki Mihály: a darab zeneszerzője.
- Love bombing: A manipulatív kapcsolatok jellegzetes korai szakasza, amelyben az egyik fél intenzív figyelemmel, ajándékokkal és érzelmi közelséggel árasztja el a másikat – sokszor azzal a tudattalan vagy tudatos céllal, hogy kontrollt szerezzen a kapcsolat felett.
- Nárcisztikus személyiségzavar: Olyan személyiségmintázat, amelyet a saját fontosság felfújt érzése, az empátia hiánya és az állandó elismerés igénye jellemez. Kapcsolatokban toxikus dinamikát hozhat létre.
- 3K Óbudai Kulturális Központ: Óbudai közösségi és kulturális centrum, amelynek színháztermét Tompos Kátya Jászai Mari-díjas színésznőről nevezték el.
